FÓRUM

Kedves figyelő!
Ejnye, bejnye...!
Nem szégyenli Magát ezzel a sok, általam értékesnek tartott, más(ok) által értéktelennek tűnő fejtegetésével? Észrevehetné, hogy itt nem a tenniakarás, e magyar galamfajták, pl. ezen belül a magyar pávagalamb esetenként ténylegesen meglévő esetleges problémáinak a tisztázása, hanem a kavarsz", a saját semmittevésünknek a megmagyarázása a cél,

Erről jut eszembe egy régi vicc...

Az autós száguld a sztrádán, amikor a rádió bemodja:
Figyelem! A forgalommal szemben halad az autópályán egy autó. Vigyázzanak! Életveszélye!
Mire az autó vezetője:
Mit egy? Tíz, száz, ezer, tízezer...Ezek mind örültek!

Nagyon sajnálom, hogy ezt juttatják eszembe!

A debreceni pergővel kapcsolatban csak feltételezem a problémát. Egyre kevesebb a valóban pergő egyedek száma. Gondolom erre gondol. A szegedi magasszálló keringővel kapcsolatban viszont tudom. A fajta nevéből ki akarják venni a magasszálló kifejezést, így szegedi keringő lesz a neve. Az ok egyszerű: többen tenyésztik kiállításra, s ezek a falkák már nem magasszállók, csak keringő röpmodorú madarak.

Figyelőnek sikerült lój megkavarnia a ... valamit!
Még mindíg nem értem, hogy miért kell a magyar pávagalambba (kiállításokon csak magyar páva) indiai és egyéb pávagalambokat bekeresztezni.Én úgy gondolom, hogy a lusta tenyésztők élnek ezzel a módszerrel, azok kiknek nincs elég kitartásuk ésszakmai tudásuk a fajta tenyésztéséhez.(gyorsan nem lehet jó galambot tenyészteni csak így)
Viszont lehet, hogy van kapcsolati tőkéjük és ismeretségük ahoz, hogy az általuk elképzelt változtatásokat át tudják vinni a szövetség vezetőségén.
Lásdszegedi magasröptű" keringő, debreceni "pergő", de sorolhatnám még...

Tisztelt Roli!
A galambtenyésztés nem nemzeti ügy úgy általában! Csak nekünk (tenyésztőknek) fontos!
Tudtommal még az őshonos baromfiak génmegőrzése körül is gond van, pedig az már gazdasági ügy is!
A 100-150 éve tartott (tenyésztett) fajták genetikai rögzítése számomra kérdéses?
A fajták rokonisága egy láncolatot alkot, két fajta közti szélsőséges egyedek átjárást biztosítanak a fajták között, ezáltal nehéz kategorikusan kijelenteni, hol kezdődik az egyik és hol végződik a másik.
A bírálót pedig a fajtaklub delegálja. A fajtaklub vagy működik, vagy nem, ha működik, a demokratikus többség dönt.
Tehát maradt az MGKSZ szakmaisága és a mi tényfeltárásaink!

Kezdjük elölről.
Van az Európai egységesített pávagalamb, ennek újabban egy Észak-Amerikai változatát favorizálják a magukat éltenyésztőnek valló tenyésztők. Aztán majd ki ne derüljön, mint az apró termetű Keleti sirálykánál, hogy van más megoldás is. És van az Indiai pávagalamb.
A kérdésem, melyiktől mi különbezteti meg a Magyar pávagalambot?
Aztán a Galamb és kisállat magazinban megjelent két írás 2003. októberben: a néhai Dr. Török István írása és a 2004. októberben Borbola László és Zelenyánszki András által közölt fajtaleírás. A két cikkel kapcsolatban van-e észrevétele?

Tisztelettel Figyelő

Üdvözlök mindenkit!
Segítséget szeretnék kérni.Keresek Hajdú-Bihar megyében vagy a környező megyékben lehetőleg de esetleg távolabb is,tyúktarka,alföldi buga,és még pergő debreceni pergőket a magam és a barátom részére.Ha valaki tud kérem jelezzen (ha a későbbiekben lesz csak akkor is)akár itt a fórumon vagy a [email protected] email címen esetleg a 0630/579-7853 tel.számon.Ha lehet akkor szín és ár megjelöléssel.
Illetve keresnék még egy illetőt,neve Lukács Dezső Mezőkovácsháza ha valaki tudna elérhetőséget nagyon megköszönném!
Előre is köszönöm!
További jó galambászatot!

OGY határozat magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról
32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az őshonos" fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.

A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk. Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket.

Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánítja.

* 1. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.
* 2. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.
* 3. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír.
* 4. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik.
* 5. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és képi megjelenésükben - Magyarország szimbólumai.
* 6. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz

Tisztelt Tenyésztőtársak/ Tisztelt Szövetség?

Ki mit tud? Az 5 év eltelt, felülvizsgálták már fent nevezett OGY határozatot? Talán a Szövetség kezdeményezhetné a kormányzatnál a felülvizsgálatot és javasolhatna a még fent nem lévő magyar kitenyésztésű galambfajtákat a Nemzeti Kincs listára való felkerülésre....

Üdv:

Válasz a moderálásnál.

Solyom-10! Ön ezt ide néhány másodperc alatt bevágta, én pedig (sok más szakemberrel együtt) 4 évig középfokon, 5 évig felsőfokon tanultam.
Nem hiszem, hogy vitát kellene nyitnunk az állattenyésztésről, legalábbis nem itt! Még mindig nem kapisgálja: én a szabályozásról érdeklődöm, nem a szakmáról!

Hiszen az állattenyésztés nem más, mint céltudatos állattartás.
A cél pedig sokminden lehet....


Tanulni, tanulni, tanulni!
Az autógyártás céltudatos szerelés! Holnaptól betörök az autópiacra!

Tudod kivel gúnyolódjál! A Magyar Néprajzi Lexikonnal!
Az állattenyésztés: Alapvető mezőgazdasági tevékenység, amely a háziállatok több oldalú hasznosítását biztosítja. A céltudatos állatszaporítás, fajtanemesítés mellett az állattenyésztés fogalmához tartozik a háziállatok gondozásával, védelmével, takarmányozásával járó állattartás tevékenységeinek összessége."
Forrás: MNL

A MÁSZ-nek a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetségtén keresztül természetesen a racka tenyésztők is tagok. Továbbá létezik Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete is.
De tényleg van mit fejlődni! www.majusz.hu Nyissa meg! Az összes magyarországon elismert juhfajta standard leírása fennt van az oldalon, ingyenesen letölthető, olvasható! Továbbá ott is tag vagyok, és 3000 Ft az éves tagdíjam. Ezen kívül törvény szabályozza a tenyésztést tenyészértékbecslést, stb.
Kíváncsi lennék rá, hogy ha egy országos tenyészállat kiállításon derülne ki, hogy pl. a rackának nem is pödrött szarva kell, hogy legyen, hanem csigaszarv, és erről a standard módosításról ott tudna először a tenyésztő, akkor 10.000 Ft-ért óvna-e? Szerintem Hajduk Pétert azonnal leváltanák a tagok! Ne feledje, a magyar pávagalambot ilyen faramuci módon bírálták decemberben, és azóta próbálom megérteni, hogy mi szabályozza azt, hogy nincs is szabályzat, de pénzt kér az szövetség a standardleírásokért egy állítólagos megjelenő új" könyvben. Mire fel?

Remélem, most már érthető voltam.