Cím:
1076 Budapest,
Verseny utca 10. Fsz, 12/a
Postacím:
1433 Budapest,
Pf. 575.
Az iroda nyitvatartása:
Hétfőtől - péntekig: 9-17 óráig
Telefon:
(1) 342-5538
Internet:
www.mgksz.hu
Adószám:
19721972-2-42
Bankszámlaszám:
11707024-22322085

Látogatók száma:
15242858


Választási szabályzat (2017)

 VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT

 

 

I.                    Általános rendelkezések

1.      A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének (továbbiakban szövetség) Alapszabályában foglaltak szerint a szövetség legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szövetség elnökének, gazdasági alelnökének, szakmai alelnökének, elnökségi tagjainak, az Alapszabályban felsorolt bizottságok elnökeinek, a felügyelő bizottság és az etikai bizottság tagjainak (a továbbiakban együtt: tisztségviselők) megválasztása.

2.      A tisztségviselők megválasztására a jelen választási szabályzatban foglalt eljárási rend szerint kerül sor. Tisztségviselő csakis valamely természetes személy lehet, aki tagja a szövetség valamely tagszervezetének. Amennyiben a tisztségviselő e feltételnek nem felel meg, tisztségét automatikusan elveszti.

3.      Személyi kérdésekről, a tisztségviselők megválasztásáról és felmentéséről a képviselők titkos szavazással döntenek.

4.      A választások során bármely tisztségre jelöltet állíthat, valamint képviselője útján választásra jogosult a szövetség minden rendes tagszervezete, amely tagdíjfizetési kötelezettségét az adott évre teljesítette.

5.      A választások során a jelen választási szabályzat keretei között biztosítani kell az eljárás tisztaságát, titkosságát, illetve a jelölő tagszervezetek és jelöltek azonos elbírálását.

 

II.                 A választás bizottságai

 

A választások során az alábbi munkabizottságok működnek:

·         jelölő bizottság;

·         szavazatszedő bizottság.

 

6.    jelölő bizottság 9 tagból áll, amelynek feladatai:

§  a tagszervezetek jelöltállításra történő felhívása, a jelölések összegyűjtése;

§  az egyes tisztségekre leadott ajánlások összegyűjtése;

§  a jelöltek nyilatkozatainak bekérése;

§  a jelölt listák elkészítése és a szavazatszedő bizottsághoz való továbbítása.

A jelölő bizottság tagjait a szövetség taggyűlése választja a tisztújító taggyűlést megelőző taggyűlésen. A jelölő bizottság tagjaira a szövetség elnöksége tesz javaslatot. A bizottság tagjait a taggyűlés nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével választja meg. A tagok megválasztása történhet együttesen, az elnökség javaslatának a taggyűlés általi egyszerű szótöbbségű jóváhagyásával is.

Ha a taggyűlés másként nem rendelkezett, akkor a jelölő bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, de minimum 3 fő az ülés végéig jelen van. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait írásba foglalja. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének a szavazata dönt. A bizottság ügyrendjét a jelen szabályzat keretei között egyebekben maga állapítja meg.

A jelölő bizottság megválasztásáról rendelkező határozatban egyidejűleg meg kell határozni a tisztújító taggyűlés időpontját is. A bizottság tagjainak mandátuma 1 éves időtartamra szól. Ha a bizottság tagjának mandátuma bármely okból (lemondás, halál) megszűnik, helyére új tagot az elnökség választ.

A jelölő bizottság tagja tisztségre érvényesen nem jelölhető.

 

7.    szavazatszedő bizottság 3 tagból áll, amelynek feladatai:

§  a jelöltállítás szabályosságának ellenőrzése;

§  a szavazólapok elkészítése és hitelesítése;

§  a szavazóurna előkészítése, lezárása és lepecsételése;

§  a tisztújító taggyűlés határozatképességének megállapítása;

§  a tisztújító taggyűlésen jelenlévők választásra jogosultságának megállapítása, képviselőik/meghatalmazottaik képviseleti jogának ellenőrzése, a választásra jogosultak részére a szavazólapok átadása;

§  a szavazás lebonyolítása;

§  a szavazás befejezését követően a szavazatok összeszámlálása;

§  a választás eredményének megállapítása és kihirdetése.

A szavazatszedő bizottság tagjaira a szövetség elnöksége tesz javaslatot a taggyűlésnek, a szavazatszedő bizottság tagjait a taggyűlés választja nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével. A tagok megválasztása történhet együttesen, az elnökség javaslatának a taggyűlés általi egyszerű szótöbbségű jóváhagyásával is.

A szavazatszedő bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, amennyiben a taggyűlés másképp nem rendelkezett. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait írásba foglalja. A bizottság ügyrendjét a jelen szabályzat keretei között egyebekben maga állapítja meg. A bizottság tagjainak mandátuma a tisztújító taggyűlés végéig tart. Ha a bizottság tagjának mandátuma bármely okból (lemondás, halál) megszűnik, helyére új tagot az elnökség választ.

A szavazatszedő bizottság tagja tisztségre érvényesen nem jelölhető.

 

III.               A jelölés

8.    A jelölő bizottság a szövetség honlapján felhívást tesz közzé, amelyben felhívja a szövetség tagszervezeteit, hogy a szövetségi tisztségekre jelöltjeiket írásban a területi jelölő értekezleteken jelentsék be a jelölő bizottság részére. A jelölő bizottság a felhívást annak közzétételével egyidejűleg az egyesület elnökeinek részére közvetlenül is megküldi, a jelöltállítás módjára és formájára történő tájékoztatással.

9.      A jelöltállítás a területi jelölő értekezleteken történik, ahol a jelölési részeredményeket meg kell állapítani. A területi jelölő értekezleteken kívül történő jelölés érvénytelen.

10.  Az egyesületi képviselő jogosult tisztségenként legfeljebb 3 főt jelölni a szövetségi tisztségekre. A jelöltnek meg kell felelnie a jelen szabályzat 2. pontjában írt feltételnek. A jelölőbizottság valamennyi jelölt tekintetében ellenőrzi e feltétel fennállását.

11.  Amennyiben a jelölő bizottság első felhívására valamely tisztségre nem érkezik jelölés a jelölő bizottság jogosult pótlólagos jelölés keretében felhívni a területi jelölő gyűlés tagjait, hogy az érintett tisztség(ek)re jelölésüket a jelölő bizottság felhívásában meghatározott póthatáridőben és módon jelentsék be.

12.  A jelölő bizottság az eredményeket összesíti és annak alapján jelölt listát készít a tisztségekre. A jelölt listára az adott tisztségre szabályosan jelölt, a 10. pontban foglalt feltételnek megfelelő jelöltek ABC-sorrendben kerülnek fel tisztségenként maximum három fő.

13.  A jelölt listát a jelölő bizottság a tisztújító taggyűlés kitűzött napját 90 nappal megelőzően a szövetség honlapján közzéteszi, illetve az egyesületi elnökök részére közvetlenül is megküldi. A jelölt listán szereplő jelölteknek a közzétételtől számított 30 napon belül a szövetség részére elektronikus formában meg kell küldeniük a szakmai önéletrajzukat és a programjaikat, melyeket a szövetség a tagság pontos tájékoztatása érdekében közzétesz a honlapján, illetve megjelenteti azokat szaklapjában. Teljesítésük hiányában jelölésüket elveszítik.

14.  A jelölt listákra csak olyan személy vehető fel, aki a jelölést írásban is vállalja. A nyilatkozat tételre a jelölteket a jelölő bizottság hívja fel, a tisztújító taggyűlés napját legalább 120 nappal megelőzően. A jelölt a tisztújító taggyűlés napját megelőző 90. napig köteles megtenni nyilatkozatát. A nyilatkozat tétel elmaradása esetén a jelölt a jelölt listára nem kerül fel.

15.  Egy személy több tisztség jelöltlistáján is szerepelhet (többes jelölés). Többes jelölés esetén az egyes jelölt listákra való felkerüléshez a jelöltnek tisztségenként nyilatkoznia kell. Nyilatkozatában arról is határoznia kell, mely jelöléseket vállalja és milyen sorrendben. A nyilatkozat mellé szakmai önéletrajzot mellékel és annak nyilvánosságra hozatalához hozzájárul. A nyilatkozat tétel elmaradása esetén a jelölt egyik jelölt listára sem kerül fel.

 

IV.               A választás

16.  A szavazatszedő bizottság által elkészített szavazólapokon – a jelölő bizottság által összeállított jelölt listák alapján – tisztségenként fel kell tüntetni valamennyi, a jelölt listán szereplő jelölt nevét ABC-sorrendben. A szavazólapokat sorszámmal vagy egyéb módon megjelölni nem lehet.

17.  A szavazatszedő bizottság a szavazásra jelentkező tag szervezeti vagy meghatalmazott képviselőjének – képviseleti joga ellenőrzését követően – a jelenléti ív aláírása mellett adja át a szavazólapot. A szavazás lezárását követően a fel nem használt szavazólapokat a szavazatszedő bizottság elnöke darabszám szerint veszi vissza, és számukat jegyzőkönyvben rögzíti.

18.  A taggyűlésen további jelölt állítására lehetőség nincs.

19.  A választás rendje, hogy a szavazatszedő bizottság először kiosztja az elnök, a gazdasági alelnök, a szakmai alelnök, a szakosztályvezetők, a felügyelő bizottság, etikai bizottság elnöke valamint az alapszabályban felsorolt bizottságok elnöki tisztségére szóló szavazólapokat, amelyeket megelőzően hitelesít. Ezen szavazás eredményhirdetését követően kerül sor az elnökség, a felügyelő bizottság és az etikai bizottság tagjaira szóló hitelesített szavazólapok kiosztására és az elnökségi, valamint a bizottsági tagok megválasztására. A taggyűlés egyszerű többséggel hozott határozattal akként is dönthet, hogy a választás minden egyes tisztség tekintetében külön-külön történjen.

20.  A szavazó az elnöki, a gazdasági alelnöki, a szakmai alelnöki, a szakosztályvezetők és a bizottsági elnöki tisztségre egy-egy személyt, az elnökségi, felügyelő bizottsági és etikai bizottsági tagi helyekre a tagok számával megegyező számú személyt választhat. A szavazólapon tisztségenként külön-külön fel kell tüntetni, hogy a jelöltek közül a szavazó érvényesen legfeljebb hány személyt választhat. A szavazó az általa megválasztani kívánt személyek neve melletti előnyomott négyzetben két egymást metsző vonalat helyez el.

21.  Érvénytelen az adott szavazólapon szereplő valamennyi szavazat, ha

§  a szavazólapot a szavazatszedő bizottság nem hitelesítette;

§  a szavazólapot áthúzták vagy olyan módon megrongálták, amelynek eredményeként a szavazólapot nem lehet értékelni.

22.  Érvénytelen az adott tisztségre leadott szavazat, ha

§  a szavazólapra az ott feltüntetett jelöltek neve helyett más személy nevét írták;

§  egyértelműen nem állapítható meg, hogy ki(k)re adták a szavazatot;

§  a szavazólapon a választhatónál több jelölt neve mellé helyeztek el két egymást metsző vonalat;

§  a szavazólapon szereplő jelöltek egyikének neve mellett sem szerepel két egymást metsző vonal;

§  a szavazatot leadó nem, vagy nem kizárólag két egymást metsző vonallal jelöli meg a választott jelölte(ke)t.

23.  A szavazás befejezése után a szavazatszedő bizottság elsőként a szavazólapokat megszámlálja és ellenőrzi, hogy azok száma nem haladja-e meg a szavazás során kiadott szavazólapok számát. Ezt követően a szavazólapokat egyenként megvizsgálja, az érvényesen leadott szavazatokat összesíti, majd megállapítja a választás eredményét.

 

V.                 A választás eredményének megállapítása

24.  A szövetség elnökének megválasztása során megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A szövetség gazdasági alelnökének és szakmai alelnökének megválasztása során megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A bizottságok elnökeinek megválasztása során megválasztottnak tekintendők azok a jelöltek, akik a legtöbb szavazatot kapták.

A szövetség elnökségi tagjainak, valamint a felügyelő bizottság és az etikai bizottság tagjainak megválasztása során a jelöltek az adott tisztség tekintetében érvényesen leadott szavazatok száma szerint felállított sorrendben tekintendők megválasztottnak.

25.  Többes jelölés esetén az elegendő érvényes szavazatot megszerző jelöltet azon tisztség vonatkozásában kell megválasztottnak tekinteni, amely a jelölti nyilatkozatában meghatározott sorrendben első helyen következik. A további tisztség(ek) vonatkozásában a jelöltet figyelmen kívül kell hagyni azzal, hogy – ha a szavazásra már e tisztség(ek) tekintetében is sor került – az adott tisztség(ek)re megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a soron következő legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta. Ha a szavazásra e tisztség(ek) tekintetében még nem került sor, a jelöltre a továbbiakban érvényesen szavazni nem lehet.

26.  Szavazategyenlőség esetén az adott tisztség vonatkozásában a szavazást meg kell ismételni az alábbiak szerint:

§  a szövetség elnöke, a gazdasági alelnök, a szakmai alelnök, a szakosztályvezetők és a bizottságok elnökei vonatkozásában akkor kerül sor megismételt szavazásra, ha az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két (vagy több) jelölt között van szavazategyenlőség. A megismételt szavazáson csak a legtöbb szavazatot kapott két jelöltre lehet szavazni.

§  a szövetség elnökségi tagjainak, a felügyelő bizottság tagjainak és az etikai bizottság tagjainak vonatkozásában akkor kerül sor megismételt szavazásra, ha a legkevesebb szavazatot kapott két (vagy több) jelölt között van szavazategyenlőség, és emiatt a bizottság tagjainak létszáma meghaladná az alapszabályban foglalt taglétszámot. A megismételt szavazáson csak a legkevesebb szavazatot kapott két jelöltre lehet szavazni.

A megismételt szavazás eredményeként megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki több szavazatot kapott.

27.  A szavazatok összeszámlálását követően – amennyiben nincs szükség megismételt szavazásra – a szavazatszedő bizottság elnöke a taggyűlésen kihirdeti a választás eredményét. A szavazatszedő bizottság a választás eredményét a tisztújító taggyűlés időpontját követő legkésőbb 15 napon belül a szövetség honlapján is közzéteszi. A szavazólapokat a tisztújító taggyűlés bezárását követően a szavazatszedő bizottság elnöke az irodavezetőnek továbbítja, aki gondoskodik azok a törvényben előírt ideig történő őrzéséről. Amennyiben az elnök személye változik, akkor az átadás-átvétel időpontja a választás napjától számított maximum 60. nap.

 

VI.               Záró rendelkezések

28.  Jelen szabályzat 2017. szeptember 6. napján lép hatályba a 60./2017. számú határozattal.


A letölthető formátum ide kattintva érhető el.