Változások a civil törvényben (2012)

Fontosabb változások a civil törvényben
2012. január 1-től

A bíróságon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését.

Egy civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható. Amennyiben az ebből a tevékenységből származó bevétele meghaladja az éves összes bevétel 60 %-át, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget. Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja és szükség esetén felszólítja a szervezetet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására.

A szervezet által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele szabadon felhasználható, tehát adományként továbbadható, cél szerinti- vagy működési költségekre is felhasználható.

2012-től közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek jogállása automatikusan közhasznú jogállásra változik Ennek megtartásához legkésőbb 2014. május 31-ig a Civil törvény 32. §-a szerinti feltételeknek is kell megfelelniük a civil szervezeteknek. Egészen addig közhasznú marad, de ezután kérni kell a közhasznú jogállást.

Megszűnés: Végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Az új “egyesületi, vagy civil” tv. lehetővé teszi a végelszámolást. A 9. § vonatkozik erre az eljárásra. Ezzel végre egyértelműen szabályozásra kerülnek a teendők. Ez az eljárás önkéntes döntésen alapul ebben az esetben, szemben a kényszer végelszámolással, vagy a felszámolással. Teljesen analóg módon került szabályozásra a cégek végelszámolásával, sőt hivatkozik is a törvény a Ctv-re (2006. évi V. tv) mint alkalmazandó szabályra, tehát a Ctv-t kell alkalmazni megfelelően. Az eljárás a nyilvántartást vezető megyei törvényszéknél (ez a megyei bíróságok új neve) folytatható le.

A Ctv. szerinti egyszerűsített eljárás nem alkalmazható, ezért csak a “normál eljárás” szabályai irányadók. Alapítványok esetében a végelszámolást meg kell előzze egy bírósági nem peres eljárás, amelyben a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 74/E.§ (1), vagy (3) bekezdése szerinti helyzet fennáll-e (cél megvalósult, meghatározott időtartam eltelt, feltétel bekövetkezett, cél lehetetlenné vált).

Röviden összefoglalva az eljárás a következő.

Két fordulóban lehet lefolytatni az eljárást.

I.

1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolás megindításáról és annak kezdő időpontjáról.

2. Ki kell jelölni a végelszámoló személyét. (lehet a korábbi képviselő is). Ettől az időponttól a végelszámoló a szervezet törvényes képviselője, azaz a korábbi képviselő képviseleti joga megszűnik.

3. 45 napon belül a korábbi képviselő át kell adja az iratokat a végelszámolónak és el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget a számviteli tv. szabályai szerint. (ez lényegében egy közbenső mérleg) Köteles a munkavállalókat értesíteni a végelszámolás megkezdéséről. Ezzel a korábbi képviselő feladatai megszűnnek, innentől a végelszámoló jár el mindenben. Kérelmet kell benyújtani a törvényszékhez az alábbi tartalommal:

“A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a “v.a.” toldatot fel kell tüntetni.”

A közzétételt követő 40 napon belül a hitelezők bejelenthetik követelésüket a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti. A végelszámoló elkészíti a tevékenységet lezáró mérleg alapján a végelszámolási nyitó mérleget. Ez (a hitelezői igények alapján) korrigálható a fenti hitelezői igénybejelentést követően. Ha a rendelkezésre álló vagyon nem fedezi a tartozásokat, akkor felszámolási eljárásnak lesz helye.

A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi a szokásos teendőket a működés kapcsán. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye.

II.

A végelszámolás befejezése:

1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolást lezáró mérleg és beszámoló elfogadásáról.

2. Gondoskodni kell az iratok elhelyezéséről és erről döntést hozni.

3. Zárójelentést készít a végelszámoló a végelszámolás lefolytatásáról, amely tartalmazza a lényeges gazdasági adatokat, döntéseket, azok okait. Ezt a legfőbb szervnek el kell fogadnia.

4. Dönteni kell a szervezet esetlegesen tulajdonában álló cégek (más jogalanyok) sorsáról.

5. Az alkalmazottak (biztosítottak) adatait át kell adni a nyugdíj-biztosítási szervnek.

A megmaradó vagyon tagok közötti felosztására nincsen lehetőség, szemben a Ctv. szabályaival. Erre a tv. 6.§-a vonatkozik.

“6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.”

Minden szervezetnek december 31-i fordulónappal a számviteli tv szerinti éves beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

Egyszeres, vagy kettős könyvvitel rendszerében beszámoló magyar nyelven és forint kimutatásban kell készüljön. A nem közhasznú szervezeteknek továbbra sem kell kettős könyvvitelt vezetniük.

Meg kell jegyezni, hogy az egyszeres könyvvitel alá eső (nem közhasznú) szervezetek a pályázati projektek megvalósításánál nem tudnak megfelelni a pályázati pénzek elkülönült kezelésének követelményének, ezért érdemes a kettős könyvvitelre áttérni.

A beszámoló és mellékleteinek letétbe helyezése, illetve közzététele határideje május utolsó napja. Ha az alapszabály lehetővé teszi, akkor a közzététel történhet kizárólag a saját honlapon. Egyéb esetben (ha a szervezetnek van honlapja) két évig a honlapon is hozzáférhetővé kell tenni. A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH (Országos Bírósági Hivatal) részére kell megküldeni, aki gondoskodik a közzétételről. 2012. június 30-tól a letétbe helyezés elektronikus úton történik az OBH-nál, és a közzétett beszámolók az Országos Névjegyzékben lesznek elérhetők. Papír alapon az OBH alábbi címére kell megküldeni a beszámolót: 1363 Budapest, Pf. 24.

Fontos változás még:

Jelentősebb változás a közhasznú jogállás megítélése az új civiltörvényben, elsősorban tehát ennek a kérdésnek a tisztázása fontos (továbbra is fenntartható-e a jogállás, fenn kívánják-e tartani). Ennek a feltételei azonban nagyban eltérnek a korábbiaktól (megszűnt az a taxatív lista, amelybe be kellet sorolni a közhasznú szervezet tevékenységeit). A régi szabályozás helyett, most két konjunktív feltételnek kell megfelelni, tehát elegendő ha az alábbiakban felsorolt kitételek bármelyikének meg tudnak felelni.

Közhasznúnak nyilvánítható: „ Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható”. Ezeknek a szövetség a következő feltételek valamelyikének teljesülése esetén felel meg:

Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

Tehát elsősorban azt kellene megvizsgálni, hogy ezeknek a feltételeknek megfelel-e az egyesület. Ha igen, akkor ennek megfelelően közhasznúvá minősítésre vonatkozóan kérelmet kell benyújtani az illetékes bírósághoz (ha a szövetség kívánja fenntartani ezt a státuszt). Minden további teendő ennek a kérdésnek az eldöntésétől függ. Elsősorban számviteli kötelezettségekben van változás. Az új egyesülési törvény szigorú követelményeket támaszt a könyvvitel terén. Az alapcélból (alaptevékenységből) és a gazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten kell nyilvántartani (ez eddig is szerepelt a szövetség alapszabályában, így nem szorul módosításra). a könyvvezetéssel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy a közhasznú civil szervezetek csak kettős könyvvitelt vezethetnek.

A Magyar Postagalamb Sportszövetség Ellenőrzési Bizottságának jelentése megtekinthető: ITT