FÓRUM

Gustav Prütz: Illustriertes mustertaubenbuch (1886-Hamburg) fodros galamb ábrázolása.

Magyar fodrosgalamb

„F a j t a l e ir á s

KITENYÉSZTÉSI helye:

A magyar és francia tenyésztők szóhasználatából, valamint a francia szakirodalomból arra kell következtetnünk,hogy a fehér színű, fésűs fejű, lábtollas változata a fajtának a francia tenyésztők közvetítésével,az egyéb színben előforduló sima fejű, harisnyás lábú fodros galambok Magyarországon át terjedtek el Európa többi országaiban.
Így beszélünk Francia-, illetve Magyar fodros galambokról.

Össz benyomás:
Erős, széles mellű, mezei galambhoz hasonló testméretű. Legfőbb jellemvonása a szárnypajzsok tollainak fodrozottsága.

Testfelépítés,testtartás :
Erőteljes testű, törzse a farok felé enyhén lejt,tollazata laza.

FEJ :
A test nagyságához viszonyítottan inkább kicsi, a keskeny homlok a csőr vonalát követve
enyhén domborodik. A kissé lapos fejtető ívelten megy át a szépen hajló tarkóba. Mindig sima fejű.

SZEMEK : az írisz minden változatnál narancsvörös, a szemgyűrűk világosak és finom szövésűek.

CSŐR :a közepesnél hosszabb,a felső csőrkáva hegye egy kissé az alsóra hajlik. Színe a feketénél és a kékderesnél: fekete, a fehéreknél, vörösdereseknél és a sárgadereseknél: világos szaruszínű.

NYAK : a vállakból szélesen indul,a fej felé arányosan vékonyodik

MELL : meglehetősen széles és jól ívelt.

HÁT : a vállaknál széles,kissé domború és enyhén lejtő.

SZÁRNYAK : a szárnypajzs nagy és széles, az evezőtollak jól záródnak és a kormány-
tollakon nyugszanak,a szárnyvégek majdnem érintik egymást. A szárnybúbok lazán elállóak.

FAROK : szorosan zárt és a hát vonalát követi.

LÁBAK : középhosszúak és tollasok.

TOLLAZAT színe,rajza, szerkezete: a szárnypajzs minden tolla gyűrűs fodrozottságú. A kékeknél,a vörösöknél és a sárgadereseknél a szárnyszalagok is fodrozottak.

SZINVÁLTOZATOK :
A fekete , fehér, kék-,vörös- és sárgaderes A feketék szinű tiszta fekete,a kékderesek lehetnek világos vagy sötétebb kék,szárnyszalagjuk mindig fekete,szárnypajzs és a fej világos vagy sötétderes,a nyak tollazata mindig sötétebb,mint a fejé, az evező és kormánytollak kékek ,a farktollakat sötét szalag szegélyezi. A vörösderesek szine téglavörös,a fejük világos deres pettyezés nélkül, a nyak, a mell és a szárnyszalagok barnásvörösek, a szárnypajzsok világos deresek,az evező-és farktollak csaknem fehérek,de a tollak belső zászlói vörössel átfutottak. A sárgaderesek színelosztása olyan,mint a vörösdereseké, de az
alapszínük zsemlesárga.

SÚLYOS HIBÁK :
Túl gyenge,túl hosszú test,túl mély állás,szabálytalan és rövid fodrozottságú tollak.
Az egyes színeknél : a feketéken kékesfekete tollak,a fehéreknél a tónusos szin, a nem tiszta csőr, a kékdereseknél a nem tiszta szín,rozsdásodás az evező tollakon, a vörösdereseknél
a kék mell,színes tollak az evező-és faroktollak között, tisztátalan farokéktollak és farokfedőtollak, világos csőr, kékdereseknél más színű tollak a farok és evezőtollak között, a farok felső és alsó tollainak tisztátalansága/mosottsága/. Sima lábak,fésűs fej.

Gyűrűnagyság: 10 mm I.



MGKSZ GALAMB FAJTALEIRÓ KÖNYV

Budapest 1987

Felelős szerkesztő : BATTA LÁSZLÓ „

üdv.modenasgyula-nak

Tisztelt modenasgyula!

Őszintén megmondom, már nem szívesen válaszolok az Ön felvetéseire.
Ezek a kérdései nem az előrehaladást, hanem a „katyvasz” keverését szolgálják, aminek valljuk be nem sok értelme és haszna van.
Hol olvasta, hogy szerintünk az a kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás?

Idézetek.
Hogy mi volt előbb? Fontos ez most? (Bárány István)
Szerintem sem az a fontos, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. (Kovács László)
Kérem, ha kell, mégegyszer olvassa el a hozzászólásainkat.. szerintem tudja értelmezni.

Ha az MGKSZ kezdeményezné a magyar fodros galamb önálló európai fajtaként történő elismertetését, akkor Ön, vagy Önök hány egyed, szabványos lábgyűrűvel ellátott magyar fodros galamb nevezését, annak díjának befizetését vállalná(k)? Mert az MGKSZ a TAGOK összessége. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy európai elismertetés csak az EE szabályai szerint történhet.

Őszintén: mit tud Ön az MGKSZ tevékenységéről? Mit tud a közhasznúságáról? Mivel járul Ön hozzá, hogy ez a közhasznú szervezet normálisan végezze a magyar kitenyésztésű kisállat fajták körüli teendőket? Ez a szervezet állami támogatás nélkül, a maga erejéből végzi a munkáját. A TAGOK által fizetett tagdíjból. a monori Börze rendezéséből és a gyűrűgyártásból fedezi többek között a szaklap és a Nemzeti Kiállítások apropóján esetenként keletkező veszteségeket, tölti fel a kasszát. Hogy jó e ez? Döntsön mindenki a saját felfogása szerint! Ki az, aki, ha teheti, nem rak félre a szűkösebb időre? Így rak félre jelenleg a Szövetség is. A „pályaszélén” álló, onnan bekiabáló, folyton a közhasznúságot hangsúlyozó, de abban részt vállalni nem kívánó, a tagsági viszonyt nem vállaló, az MGKSZ-t folyamatosan pocskondiázó emberek mivel, hogyan járulnak hozzá e közhasznúság kiteljesedéséhez?

Csodálkozom Önön! Honnan veszi ezt a „magas hangot”, amellyel ennyire sír a magyar kitenyésztésű galamb fajtákért? Miért nem a tetteket vállalja, miért nem mutatja meg ennek a „béna” MGKSZ-nek, hogy igenis, lehet tenni ezekért a fajtákért? Miért nem tart néhány elhanyagolt fajtát, miért nem lelkesíti a kedvüket vesztetteket, hogy van még lehetőség. Miért nem bíztat, miért csak pocskondiázik („összeollózott írás”), holott soha senkinek nem állítottam, hogy nem az elműt évszázadok/évtizedek/évek szakirodalmából „csak” összegyűjtöttem ezeket az anyagokat. Ja, hogy véleményt, következtetéseket is írtam hozzá? Ugye megbocsájtja, kedves modenasgyula!

Szerencsére jó néhány magyar galambfajta történetébe sikerült bekapcsolódnom, de sajnos az Ön nevét sehol sem találtam. Igaz, még nem hordok szemüveget, de ha úgy véli, szívesen felteszek egyet és újra átnézem az anyagokat!

Ha ennyire rossz az MGKSZ tevékenysége (szerintem sem a legjobb), ha ennyire „utálatos” ez a honlap, akkor mi az a delejes vonzerő, amelyik Önt is mindig idevonzza? Csak nem a közhasznúság?

Kívánom Önnek, hogy találja meg lelki békéjét, legyen sikere az angol modena tenyésztésében és talán kezdje el egy szép magyar galambfajta tenyésztését is. Ehhez kívánok Önnek további szép napot, jó egészséget!

Tisztelt modenasgyula!
Kérem olvassa el mégegyszer, ha kell, szótagolva az írásokat.
Szerintem (lehet, hogy sokadik nekifutásra, de) Ön is megérti.
NEM ÉRTEM, hogy miért nem veszi tudomásul, hogy itt tények (azaz: a rendelkezésünkre álló anyagok) alapján beszélgetünk.

Önre fogadni mertem volna, hogy ez lesz a reagálása. Kérem,konkrét újabb adatok feltöltését.
Én egy konkrét, igen széles skálájú, sok időbe kerülő, fajtatörténeti anyagot tettem fel. Ön (a vagdalkozásain kívül) mit?
Nem gondolja, hogy itt az ideje a normális, szakmai adatokon múló, azt feldolgozó, majd onnan továbblépő munkának?

Hogy hogyan lehet ezen az úton elindulni? Kérem, gondolja át! Mindenesetre nem az (általam igen értékelt) angol modenával!

Kedves Pista bá!

Szerintem sem az a fontos, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás.
Elképzelhetőnek tartom, hogy a tollaslábú, fésűs francia fodrost keresztezték simafejű, simalábú fodros galambbal. E keresztezés révén jött létre a MAGYAR fodros galamb. S miért írtam nagy betűvel, hogy magyar? Mert nem az számít, hogy miből lett, hanem az hogy a mi országunkban, Magyarországon tenyésztették ki magyar galambászok.
Helytálló azon felvetésed is, hogy a tenyésztőknek kell tenniük érte. A lehetőség adott, s bízom benne hogy élnek a lehetőséggel. Csak rajtuk múlik! Természetesen ha segítségre van szükségük, azt tőlem/tőlünk megkapják.

Ezt én is érdekesnek találom. A francia lábtollas és fésűs..
A képen harisnyás - fésűs egyed látható, míg a másik simafejű és láb tollatlan.

Kedves Bárány sporttárs!

Ön szerint melyik galamb melyik fodros? Van-e írásos bizonyíték arra, hogy melyik lett kitenyésztve a másik fajtából? Azért Öntől kérdezem, mert Ön "nagy tudója" a régmúltnak. Nekem csak felvetésem van a témáról. Várom megtisztelő válaszát, s utána leírom az elképzelésem.

És a kép hozzá!

Egy érdekes, és elgondolkodtató írás a magyar fodrosról: magyar fodros cikk

Még egy kiegészítés, illetve kérdés: Vajon Urbán Rezső a szemnél azt fejti ki, hogy a magyar fodrosnak sötét szemének kellene lennie?

Üdv.: ifj.Vagyóczki Imre

galambvii(ifj.Vagyóczki) úr!

Talán ez segit valamit !


Kedvelt fajtánk a Magyar fodros galam még jobb megismerése

érdekében és a tenyésztés szinvonalának emelése érdekében az alábbiakban kölölöm


URBÁN REZSŐ úrnak
A GALAMBJAINK / MGKSZ korabeli lapjában / 1986.júniusában közölt cikkét amit
A Magyar és Francia foros galambok összehasonlitásáról irt. Tisztelt MAGYAR FODROS galambot tenyésztő társaim !

Ezzel is bizonyitandó,hogy a Magyar fodros galamb az egy önálló ma is létező,érvényes fajtaleirással rendelkező fajta, még ha az EE fajtalistán nem is szerepel,attól függetlenül létezik és tenyészitk.
Ime a cikk:

A FRANCIA fodros és MAGYAR fodros

K ü l ö n b s é g e


A 80-as évek elején cikket kértek tőlem: irjak tenyésztői emlékeimről,meg a Szövetség vezetésében kifejtett munkámról.A cikk sajnálatos kihagyásokkal az 1981-es januári számban jelent. Kedvenceim a Francia fodrosok cimmel.Szó volt bebnne arról,hogy Szövetségünk akkor tisztes szegénységben rakta le a szakmai fejlődés és a nemzetközi kapcsolatok alapjait,amelyen tovább épülhetett és nevet szerzett a magyar galambtenyésztés. A cikkben emlitett tisztes szegénységet „koldusszegényre”változtatták,pedig amit tettünk,a magunk erejéből,társadalmi munkával tettük tisztességgel.Dehát nem erről akarok most beszélni,hanem kedves galambjaimról
Azóüta kapcsolatba léptem a Francia Szövetséggel( Société Centrale d! Aviculture de France,Paris),hogy a Fodrosok problémáit közelebről megismerjem A Szövetség készséggel és bőséggel válaszolt.
A kagylósfésüs,lábtollas Fodrosokat nemzeti fajtáik közt tartják nyilván. A Francia fodros eredetileg csak fehér volt, ma már más szinekben is tenyésztik,van például krémszinű is,de mindig egyszinüek.Mig a Magyar fodros sima fejű és harisnyás. A Francia fodrosnak a szépen ivelő bóbitáján kívül PAPUCSA azaz lábtolla is van ,Tollszerkezete is selymesebb a magyarnál,s fodrozása a szárnypajzson kivülre,a lábtollra is kiterjed. Különlegesség,hogy szemének szivárványhrátyája nem sötét,hanem sárgás vagy pirosas narancsszinű.A selymes tollazat fodra csak kevéssel rövidebb a magyarénál,de szintén gyűrűzik és hézagmentes tolldíszt alkot.
Eredetéről csupán feltevések vannak.Annyit a szakirodalomból tudunk,hogy Délkelet-Európából,pontosabban MAGYARORSZÁGBÓL terjedt el.Ezek még nem fodrosak voltak,hanem a természet játéka folytán borzas galambok,olyanok mint amilyeneket G. Prütz
Éppen száz évvel ezelőtt megjelentetett galambkönyvében ábrázol De,hogy valamikor a legjobb példányok a mi tájainról kerültek nyugatra,régi galambkönyvekben ismételten megjegyzik.A Fodrosok alakulása során a ma már fentebb jelemzett két tipus kapott jelentős szerepet, a magyar ( Frisé Hongrois ) és a francia ( Frisé Francais )
Ezek mellett csupán átmeneti jellegű a Milánói ( Frisé Milanais).Milánó jó ideig Ausztria-Magyarország területéhez tartozott,s onnan is került Fodros tenyészanyag nyugati országokba,így ragadt rájuk a Milánói név.Átmeneti tipust képviselt a Milánói a két másik között. A francia leirás már mint nem létező fajtáról beszél,az olaszok nemzeti galambfajtáinak jegyzékében sem szerepel.Mi sem foglalkozunk vele.
Fontos dolgot kell még megjegyeznünk: a németek, akik ebben a fajtacsoportban nincsenek nemzetileg érdekelve,hajlamosak a két fodros tipusnál ELMOSNI a fajta határokat: mint ahogy ma már nincs skót és angol páva,hanem csak Pávagalamb van,amely két elődje kiválóságait egyesiti. Ez ellen nekünk SZÓT KELL emelnünk. A franciák ragaszkodnak ahhoz,hogy a Franci fodros különbözik a Magyr fodrostól, s míg ők ragaszkodnak örökségühöz,nekünk NEM KEVÉSBÉ kell ragaszkodnunk MAGYAR FODROSUNKHOZ.
Tudjuk történtek keresztezési kisérletek a két fodros fajta közt,így álltak elő a sima fejű fehér
Magyar fodrosok,de ezek nem a francia tipust képviselik.
A fentebb jellemzett különbség a keresztezési kisérletek ellenére is fennáll!Már pedig amig a TIPUSBELI különbség megvan,addig KIÁLLÍTÁSAINKON külön fajtaként kell kezelni és birálni a Francia és a Magyar fodrost. Véget kell vetni annak az ÖMLESZTETTSÉGNEK, amely még országos kiállitásokon is közös csoportba vegyiti a két tipust.Ezzel a meggondolatlan eljárással nemcsak a Franci fodrosnak ártunk,hanem ugyanakkor FELADJUK egy magyar fajta, a Magyar fodros sajátos jellegét is,kezére játszunk a két fajtát ÖSSZEMOSÓ kísérletnek.Ez pedig nem állhat egyetlen magyar tenyésztő érdekében sem.Kiállitásainkon külön hely illesse tehát a két fodrosfajtát,és a birálóknak is tudniuk kell,milyen a tollszerkezet különbsége a kettőnél,noha mindkét fajtánál megkivánjuk a szép hézagmentes tollruhát


URBÁN Rezső
’1986.VI.hó Galambjaink