FÓRUM

Üdv!
Egy pár gondolatra reagálnék. Nem írok neveket, hanem ahogy jön, mert túl aprózott lenne az irományom.
Szerintem is jó ötlet lenne egy galamb gasztrófesztivál"... Akár a Galambok nevű falu is frappáns hely lenne, de akármelyik falu - város megfelelne aki vállalná a szervezést és a mögötte lévő anyagi támogatást... vagy akár magánszemélyek támogatásával... ez már a szervezők dolga... De ha netán nem sikerülne önmagában megrendezni ezt az alkalmat, akkor valamilyen gasztronómiai fesztiválhoz is leheten "társulni" és úgy külön gazdagítva az eredeti rendezvényt, mint társrendezvény jöhetne szóba...
De mégis írok neveket!
Roli írtad hogy a postagalambot tartanád mint húsgalambot. Ezt megerősítem én is, mert tavaly számoltam fel azt a postaállományomat amit pont ilyesmire használtam. Külterjes, inkább mondjuk úgy félextenzív körülmények között tartottam az állományt. Kíváncsi voltam hogy hogyan is működik ez a dolog és hogyan nevelenk a madarak. Nagyon érdekes és tanulságos tapasztalatokat szereztem belőle! Ez kicsit hosszabb regény lenne, de ha végzek ezzel a "kiértékeléssel" akkor megosztom a tudásom. Rengeteg féle magot, csigát!!! szedtek össze a kijáró madarak. A magokat most fogom meghatároztatni. A fiókákat mindig teli beggyel vágtam le és a begytartalmat kivéve, tisztítva és szárítva tettem el. Én a begy magtartalmára voltam kíváncsi, de jó vizsgálódás lehetett volna az ásványi anyag és a növényzet analízise is...
A falun élő barátom is tart postákat, s idén egész éves ilyen vizsgálatot fogunk végezni. Begytartalom vizsgálat, fiókák gyarapodása tél-tavasz-nyár-ősz-... tehát minél szélesebb körű információt szeretnénk megtudni a postagalamb extenzív tartásával kapcsolatos élettani, biológiai, etológiai jelenségeiről. Szertném ezt más fajtával is megcsinálni, pl. seregi galamb (parlagi, v városi galambokkal, amiknek az ösztönük és életmódjuk nem sokban különbözik a több ezer évvel ezelőtt tartott haszongaalmbokétól,... illetve jó összehasonlítás lenne a két fajta adottságait tekintve. Amit én a saját állományomon pl megfigyeltem, hogy a seregi madarak bizonyos növénymagból sokkal többet szedtek fel, mint a postagalambok... Ezek lehet hogy összefüggnek a jobb vagy rosszabb takarmányértékesítő képességgel, stb... mg kellene vizsgálni... Csakhogy nem tudtam még rábeszélni senki mást hogy kizárólag seregi galambot tartson... egybe meg nem igazából lenne jó tartani, mert a posta viszi a seregit! E is megfigyelés... ez pedig a posta jó tájékozódó képességével függhet össze... De ezt is jobban meg kellene vizsgálni... Úgyhogy érdekes és izgalmas dologba vágja az ember a fejszéjét, ha ilyen témába vág.
Így akarom mondani Balázsnak, hogy nem kell elfelejteni a kijáró galamb létét, fogalmát, lényegét, értelmét. A mai viszonyok között, ahogyan mondtad, mint a vegyszer, csáva, műtrágya, stb... miatt valóban nem lehetséges ezt ma megtenni, erre alapozni, főleg termelést nem!!! Ezzel én is tisztában vagyok. De ezért írtam hogy olyan rendszerben, ahol mondjuk nem használnak vegyszert bizonyos körzetben, pl. Szigorúan védett természetvédelmi területeken, ahol egyebütt gazdálkodás is folyik, vagy olyan biogazdálkodású területeken ahol szintén nagyobb körzetben nincs vegyszerhasználat... Ebből sajnos kevés van jelen pillanatban, sőt, lehet mondani hogy nincs is! ...Talán a Hortobágyon lehetne... A mai mezőgazdasági irányzat, oktatás, politika, stb... mind mind a nagyüzem mellett és az intenzív gazdálkodás mellett teszi le a lantot... joggal, jog nélkül. Ez hatalams téma, és nem igazán mennék ebbe bele, főleg vitát nem nyitnék róla... az bizonyos azonban, hogy sok ok miatt ez a nagyüzemi rendszer nem fenntartható, legalábbis a mai arányait-irányait tekintve. Ez összefügg a népesedés, - vidék, környezet, egészségügy-földbirtok-stb-politikákkal....
A másik hogy az nem megoldott szintén - és ezt figyelembe véve valóban nem lehet úgy mint régen- hogy tavasszal a vetést dézsmáló galambok nemhogy hasznot, hanem éppen ellenkezőleg, kárt csinálnának... gondoljunk bele, mennyi vetőgabonát vennének ki a földből, s hát nem éppen gazdaságos ha éppen vetőmaggal etetjük a vágó galambjainkat. Jogos a probléma! A "modern" külterjes galambtartásnak a célja és lényege abban lenne, hogy a mezőgazdaság és a természet által megtermett és ki nem használt táplálékforrásokat kihasználni, hasznosítani lehessen galambhús termelés céljára. Tehát, a galamb csak akkor menjen ki, és oda ahol éppen felesleges takarmány van. Ez megoldható. A takarmányozással lehet befolyásolni hogy a postagalambunk, vagy akármilyen más, repülő, mezőre járó galambunk kijárjon. Ha mindent magadunk madarainknak, akkor nem fognak kijárni még akkor sem ha állandóan kint tartjuk, kiengedjük őket! Ha minden nemű igényüket kielégítik az általunk adott takarmánnyal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, stb. akkor nem fognak kijárni, még ha 100m re is lennének a gabonaföldek.... kis túlzással persze. De ha ki is járnának, akkor sem vennének fel jelentős takarmányt, vagy füvet, vagy bármi nemű anyagot (ide értem a vegyszereket is! A madár megérzi a káros anyagokat, megtapasztalja, stb... kis mennyiséget vesz fel... De ha kiéhezett és nincs más, akkor természetesen felveszi és ekkor jönnek a bajok). Ha azonban valamilyen oknál fogva a szervezetük igényel valamit ami nincs a mi általunk nyújtott élelemben, akkor a madár, és mint minden állat, ösztönösen keresni kezdi azt. Ha a ló másik felére esünk, hogy madarainknak nem adunk semmit, akkor azok ösztönösen keresni kezdik igényeik kielégítésére a kül. tálpálékokat, szükséges anyagokat. Ezt a jól repülő és a jól tájékozódó galambok könnyebben megteszik, mint a nehéz testű fajtáink, érthető módon...De meg lehet említeni azokat a galambfajtákat is amik nem erre lettek tenyésztve, nem így tartották őket hosszú évszázadok, v tizedek alatt és elvesztették ezt az élelemkereső képességet! pl. Keringőink.
(Anno a pacsirtagalambokat erre tenyésztették...csakhát a mezőgazdaság nem abba az irányba ment, ami nem jelenti azt hogy ,más út nem lehetséges! Ezt sokszor elfelejtjük!)
Másik ilyen jellegű probléme, az az állategészségügy... Nem lehet azt mondani hogy a külterjessel nincs semmi gond! Van! Lehet!... Egy kinti galamb sokkal több mindent felvesz, mint a bezárt... ez tény, így sokmindennel is találkozhat, mai számunkra is veszélyes lehet. Ez azonban állatorvosi ellenőrzésekkel és kezelésekkel, lásd védőoltások...stb... megoldható lenne.
A marketingről... hát, szerintem a kisebb galambot is ugyanolyan szívesen fogyasztanák mint a nagyobbat.... Ízlések és pofonok! Mindkettőt meg lehet csinálni úgy, hogy guszta legyen... az megint más dolog hogy a kereskedelem elmegy egy irányba... hát, nem meglepő! Vannak olyan irányai amik zsákutcának bizonyulnak!...

Amikor sok a fiatal én is unszolom mindenkinek. Sokszor többet megyek utánna mint amannyit érnek.
Volt olyan is aki azt mondta, ha megpucolom akkor ajándéknak elviszi. Nem ajándékként" hanem valakinek elajándékozná
Mondtam akkor a kutya meg a macska eszi meg. Nálunk különben sok féleképp késziti el a nejem.

Bocsánat reklám"!

Ott legalább érdeklődnek...Hozzám senki soha nem jár...itt ahol lakom szerintem nem is tudják hogy én galambászom... Erre semmi féle galamb iránt nem nagyon érdeklődnek, vagy csak én nem tudok róla, de a galambjaim repülnek gondolom a környékbeli galambászok felfigyeltek rá...vagy nem
Felénk semmi esélye nem lenne ennek a húsgalamb projekt-nek.

Milyen indokkal nem engedi meg? Talán a madárinfluenza miatt? ))
Amúgy ha én húsra tenyészteném a galambot, akkor valószínüleg postagalambot tartanék. Kiváló szaporaságú, nagyon jó nevelő. Ki is járhat, egészséges madarakat lehet tartani, nálam beteg posta még nem volt, lekopogom.

Ma már a falusi ember tyukot sem tart, nem hogy galambot. Mert olcsóbann megveszi
mint ő előállítja. Igaz az íze az más, de az intenziv galambtanyésztés is táppal etet.
Mert a magkeveréket csillagászati áron adják. A kijáró galamb viszont nem hizik akkorára
és senki nem veszi meg a kisebb de jobb ízü galambot.
Nem beszélve, hogy nincs feldolgozó üzem, ha pedig én akarom eladni a piacon
nem engedik, mert........bürökráciában élünk.

Jó ötlet a galambhúsból készített ételek fesztiválja. Talán a Zala megyében található Galambok település adhatna otthont neki?
A parlagi galamb nem azonos a városi galambbal", mivel ez utóbbiak visszavadult házigalambok utódai.
A 40-50 dkg-os konyhakész (vágott, tisztított) galamb nem mondható kicsinek.
Érdekes, hasznos beszélgetés zajlik e topicban.

Üdv!
Ngyon érdekes gondolatok vannak itt. Az alapvető gond nem csak a mai egyoldalú táplálkozási szokásokban keresendő... A galambhús ára is ami elriasztja a vevőt, pláne a hétköznapit. A másik pedig a korább ifelvetés, hogy mennyire gazdaságos a galamb tenyésztése. Az egyik legigényesebb abrakfogyasztó állat. Amiből a galamb előállít X kg húst, addig abból a baromfi 2xet csinál... na most az arányok nem élethűek! De figyelembe kell venni, hogy a galamb nagyobb abrakigényű mint más fajok. ezért drágább is az előállítása és szűkül be a felvevőköre az ára miatt is.
Korábban a galamb a paraszti udvarok általános baromfifajtája volt, bár nem mindenütt... Pl a hegyvidéken, vagy olyan helyeken ahol kevés gabona termett, a galamb nem terjedt el... és ott a helyi ételkultúrába nem ivódott be annyira, mint az Alföldön pl, ahol megszámlálhatatlan mennyiségű galamb volt a padlásokon, és a dúcokban. Aközött is a legeltrjedtebb a sergi, vagy parlagi galamb volt, ami igénytelen madár lévén, nem igényelt nagyobb törődést. Csak télen szorult kis abrakkiegészítésre... napjában egyszer adtak neki enni. Ez a fajta galambtartás egy élhető és fenntartható rendszerben működött. Gondoljunk bele milyen mennyiségű gabona, gyommag, stb. marad ma is kinnt a határban! A gépek még nagyobb betakarítási veszteséget érnek el, mint anno az aratóbrigád"... inkább az arató kalákát használom! Anno akkoriban nem szántották fel a tarlókat pár hét múlva, hanem őszig maradtak, ahol juhot, libát, pulykát lgeltettek és hát a vadmadarakon kívül, amik abban az időkben szintén megszámlálhatatlan mennyiségben voltak jelen, rajtuk kívül a Galamboknak is állandó asztalt jelentettek. Így a galambtartás minden tekintetben beilleszkedett a falusi ökonómia, biológia, ökológia...stb... szövetébe. A galamb jelentette azt az egyetlen húsforrást, ami a legkésőbbi és a legkorábbi ideig biztosította a friss baromfihús konyhára való jutását.
A galamb így (szakrális jelentősége mellett is) a konyha alapvető alapanyaga volt a régi paraszti és úri konyháknál. Így vetődik a másik érdekesség, hogy a galambot a paraszti réteg csak néhány recept formájában készítette el... Sok helyről hallom, hogy csak pörköltnek, vagy húslevesnek, borsóson készítik el.... Ez sem véletlen. A húsleves és a pörkölt jellegű ételek a magyar konyha jellegzetes ételei. (Lásd húsleves, borsósan, azaz darabolt galamb, +zöldséggel felfőve + galuska... Jópár ismerősöm csak így ismeri a galamb elkészítését...) Ezek elkészítésének filozófiája igen ősi időkig visz vissza, mint a magyar nép maga. Ezek a jellegű ételek a lovasnomád kultúrákig nyúlnak vissza... (többet olvashat erről akit érdekel: Cey-Bert Róbert Gyula c könyve - A magyar konyha filozófiája c. --- bár ebben a gaalmbról nem esik szó... de a hiányosságot nem nehéz pótolni!) Emellett a galambleves az mint aki korábban is itt írta, hogy a beteg, vagy gyerekágyas asszonyok, emberek étele. (ez is összefügg a szakrális jellegzetességével, és az egyértelmű egészséges emésztés élettani, táplálkozás élettani hasznos tulajdonságai miatt)
Tehát a régi galambok kicsik és extenzív tartásmódúak voltak... a mai igények nem ezek... és így osztályoznak... én nem értem ezt a felfogást, persze ez közgáz és marketing, meg mittudomén milyen igények szerint van meghatározva, de a lényeg hgy emberek által lett kitalálva... Miért jobb egy 600g os fióka, mint egy 400..? A minőséget nem a méret jelenti!!!
A galambtartás sokkla gazdaságosabb lehetne, ha nem önmagában, mint intenzív gazdasági állatot vennénk figyelembe és így tenyésztenénk, hanem mint régen, külterjes viszonyok között, egy külterjes gazdaságban, gazdálkodási formában... Ez persze álom, de nem hiszem hogy elérhetetlen... Az intenzív termelés mindenhol nagy problémákat vet fel és nem csak vet, hanem okoz... Ez NEM FENNTARTHATÓ!.... Legalábbis ma ennek az ellenkezőjét beszélik... Megvagyok győződve, hogy változni fog ez a rendszer és szemléletmód....
No, ez már sok lessz... ennyit gondoltam hozzátenni.

Igen, ezért írtam, hogy nagyon fontos lenne az általános műveltség területén a biológia tudományokat is megtanítani az általános iskolában. Ha az élelmiszerről csak annyit tud a magyar általános iskolát végzett egyén, hogy a hús az valamilyen büdös állatból származik, akkor egy ilyen emberrel bármit meg lehet etetni. Meggyőződésem, hogy aki kikerül ma az általános iskolából, tud számolni, írni, olovasni számítógépezni. A biológia oktatást új alapokra kellene helyezni, valami lokálpatrióta szemlélettel. Az OK, hogy nem ismeri a magyar galambfajtákat, de hogy a Pulit és a Racka juhot sem ismerik, az mégiscsak nagy probléma!

Érdekes dolog, de például én nem tudok annyi vágott galambot előállítani, amit el ne vinnének". Sokszor már a családi fogyasztásra is alig marad.. Egyébként meg Roli gondolatához kapcsolódnék-szerintem a "szegény" ember örül, ha eheti a galambot, a gazdag-újgazdag pedig azt sem tudja, mi az a galambhús...