FÓRUM

Ajánlom Neked Benyhe A. cikkét a tenyészirányokkal kapcsolatos.
az alábbi linken:

Cikk

Elnézést, csak a Pöltl testvérek összepancsoltak egy fajtát-ra lettem
morcos. Ami pedig a magyar fajták tenyésztését illeti, nekem is van
néhány, igaz nem túl sok egyed, de több fajta: csepeli hófehér m.r.,
budapesti magasröptű csapos, pesti gólyás,szegedi magasszálló
egyszínű és rajzos, egri kék, és kaposvári tigristarka, mindegyikből
egy-két pár.

Igaz nem nekem szólt ,de ha egy fajtán belül valaki megpróbál új színváltozatot kitenyészteni és a fajtajelleg megmarad az szerintem nem pancsolás. Kisérletezni mindég fogunk ,de nem a fajta rovására.Nagyon sok fajta van annál kevesebb galambász (sajnos) a meglévő fajtákat kellene mos életben tartani.Nagy bánatom,hogy nagyon sokan a nem magyar fajtákat részesítik előnybe és a régi magyar galambfajták feledésbe merülnek.Persze ez megérne egy estét bár mifelénk (Tiszakécske) most van egy tendencia . A magyar fajtákat tartjuk szem előtt ,nálunk a kis testűek viszik a prímet ennek megfelelően mindenki tart szinte egy második fajtát ami magyar (szolnoki keringő, bíbic, szegedi, díszgólyás,debreceni,.Lehetőségeinkhez képest ennyit birtunk felválalni .A magyar fajták életben tartása nagyon fontos kellene ,hogy legyen bár az is igaz mindenki azt tart amit akar .Ha viszont az üzlet nagyobb teret nyer mint a hobby galambászat akkor már nálam bakapcsol a vészvillogó".

Igazad van ,köszi a helyreigazítást,de remélem ezen kívül mást is kiolvastál" a leírtakból?!
Szerintem egy önálló fajta kitenyésztése és a "pancsolás" között van egy kis különbség.Nálam ha egy egri állományba bele viszik a tipplert, hogy jobban szálljanak az pancsolás .Persze ez érvényes a többi röpített galambra is érvényes,mert ugye azt is leírják milyen röpmodorban kellene szállni egy falkának.Mert az is a fajtajelleghez ez is hozzá tartozik .Szóval szerintem a Pöltl testvérek szerintem nem pancsoltak hanem egy önálló fajtát próbáltak létre hozni nem pedig egy önálló fajtán belül "kalózkodtak".

Palibátyánk cikkéhez szeretnék egy két észrevételt fűzni.A mai extrén időjárási és a madártámadásoknak kitett pörtli falkáknál nem célszerű szerintem ha 5 órán belül nem száll a galamb akkor legyen vége a versenynek.Mi van akkor ha 8 órás kihajtás után tele felnős időben nem tudnak magasságot szállni a galambok.Megjavul az idő és mondjuk 1/2 2-kor hunyó van,akkor ez a falka megérdemelné a kizárást.A viszonylag kevés versenyzési lehetőségeket meg kell becsülni és lehetőséget kell adni mindenkinek ,hogy tudjon hajtani egy két versenyt .Sokan (nagyon sokan) munka mellett galamboznak és a versenyszerű röptetés nagyon sok időt és fáradtságot ill. pénzt emészt fel.Ezért minél nagyobb teret kell adni a röptetőknek.Egy budapesti magasröptű azért kapta a nevétt mert röptetik és így szelektálják.Díszgalamb van dögivel ezért a röptetett galambokat sokkal jobban meg kellen becsülni.Persze a mindenféle pancsolt galambokat ki kellene zárni a versenyekből .Ez mondjuk minden röptetett fajtára érvényes kell ,hogy legyen.Bár szerintem a ketrecbe rakott röpgalamboknál díjazni kellene ha repült egy 5 órás szintidőt legalább.(ez pörtli lenne .Ezt vitaindítónak szántam és nem akartam senki senki galambjait minősíteni. t )

Javaslat az MGKSZ Röpszakosztályának:
Elöljáróban emlékeztetném a sporttársakat, hogy a röpverseny-szabályzat az elődeink meghatározása szerint az I. cs. A" osztályában 5 óra hosszidő - melyből 60 perc szabad szemmel nem látható tűnőszállás standard megállapítása volt. Nem véletlen, hogy a "melyből" szót aláhúztam, tulajdonképpen a turpisság ott van elrejtve. Emlékezetem szerint 2002-ben a szabálymódosítgatók a röpstandard leírásánál elhagyták a "melyből" szót és ezzel tulajdonképpen szabad utat kínáltak a nem fajtajellegnek megfelelő röpmodorú, tető fölött 10-11 órát, tűnőmagasságot nem teljesítő fajtáknak. Tehát, véleményem szerint, vissza kellene vezetni azt a röpstandardet, melyet a fentiekben idéztem. Azonkívül javasolnám, hogy a bírálók a röpversenyeken - úgy , mint a 80-as években volt - kötelesek legyenek a jegyzőkönyv megjegyzés rovatába beírni, hogy a röpcsapat röpmodora, külleme megfelel-e a fajta jellegének és követelményeinek. Csak sajnos, már előre tudom egyesek kifogását, nevezetesen, hogy mit szól majd XY, hogyha az ő galambjait valaki kritizálni meri, ráadásul még le is írja. A budapesti magasröptű a nevében hordozza a "magasröptű" szót, mert arra lett kitenyésztve. Nem értek egyet azokkal a sporttársakkal, akik a hosszidős galambok pontozása ellen ágálnak. Miért baj az, hogyha egy röpcsapat száll 11 órát és van benne 4-5 óra tűnőszállás? Ez volna mindenki álma. Azokkal a sportársakkal viszont egyet kell, hogy értsek, akik nem szívesen mennek olyan helyre bírálni, ahol már tapasztalták, hogy 10-11 óra sima szállást kell bírálniuk. Ezeregy példát tudnék leírni, hogy egy hosszidős röpcsapat hogyan tud a mostani szabályzat szerint megverni egy standardet teljesítő röpcsapatot. Egy példát azért mégis leírok: X röpcsapata a kiengedéstől számított 4. órában teljesít 55 perc tűnőt. A 9. órában egy ragadozómadár felnyomja őket és teljesítenek még 5 perc tűnőt. A mostani versenyszabályzat szerint ez a röpcsapat, ha megül, akkor egy standard eredményt produkált és megilleti az 5 és 7 óra közötti hosszidőért a percenkénti 2 pont, a 7 és 9 óra között pediglen a percenkénti 3 pont. Ez csak azért következhetett be, mert a versenyszabályzatból a standard leírásakor kihagyták a "melyből" szót. Javasolnám, hogy aki teheti, az olvassa el az 1967-es röpversenyszabályzatot. Véleményem szerint annál jobbat még egyetlen versenybizottság sem tudott alkotni, csak folyamatosan rontottak rajta. Persze vannak lényeges változások az elmúlt 50 évhez képest, például a szeszélyes időjárás, a globális felmelegedés és vannak a ragadozómadarak, amik minden galambász életét megkeserítik. Valamikor az egri kékeket úgy tenyésztették ki, hogy ne tudják a ragadozók megfogni, ma már azok se tudnak menekülni. Javaslatom az , hogy ahol lehet és lehetőség van rá, térjünk vissza a gyökerekhez, de ehhez egyenesúton a versenyszabályzat visszaállítása vezet, semmiféleképpen sem a galambok pancsolása az idegen fajták bekeresztezésével. Az állatok, a madarak csodálatos lények, mindig tudnak alkalmazkodni a természeti és külső behatásokra, csak mink,galambászok nem tudunk, mert gyarlók és türelmetlenek vagyunk. Kérek mindenkit, aki teheti, írja le véleményét, de ha lehet jobbító szándékkal, mert ha nem történik változás a versenyszabályzatban, de legfőképpen a fejekben, akkor nem lesz mit átadni az utódoknak. Ne feledjétek, mi kaptunk az elődeinktől egy örökséget és nekünk meg adni kell az utódoknak.

Üdvözlet mindes galambásznak!
Azzal a kéréssel fordulok hozzátok,hogy hogyan hajtsak be egy falka bp.fiokot?Takarmányból milyen és menyit adjak nekik?
Ha valaki tudna segiteni azt megköszönném.
Üdvözlettel:Joco

Minden emberi közösség,legyen az politikai vagy gazdasági,tudományos vagy sportcélokért küzdő, kialakít magának egy érintkezési formát,egy szervet, amelyen át tagjait megismeri, összefogja, tanítja,szervezi és mozgósítja.Ez a forma nálunk a személyes érintkezés gyűléseken és látogatások útján és az újság,a szövetségnek az az eszköze, amelyen keresztül tagjait, önmagát szervezi, tanítja és mozgósítja. A tagság az újságon keresztül hallathatja hangját, híreket ad önmagáról és az egyik egyesület üzen a többinek.Szövetségünk tagjai között vannak okkal vagy ok nélkül neheztelők, magukban sebeket hordozó emberek.Munkánk egymással való érintkezésünk közben gyakran vagyunk sokszor akaratlanul is élesek, bántók, talán sértők is, de ki az, aki ez alól akármint vezető, akármint vezetett kivételnek érezheti magát?A szövetség azonban mindenki fölött való, nincs egyén, nem lehet befelé való élés, csak közösség van, amelyben élünk, bennünk és általunk él, és mi sem élhetünk nélküle.Szövetségünk élete most újra a felfelé ívelés periódusába kerülhet, ha ezen nemes évfordulón a józan ész kerekedik felül.Olyan új feladatok állnak előttünk,amlyeknek megvalósítása mindenek előtt jószándékú, a közösségért, egyéni életében is a teljes felelősségérzés tudatával dolgozó,tetrekész dolgozó egész embereket kíván. A röpszakosztálynak tovább kell bővíteni nemzetközi kapcsolatait a környező államok szövetségeivel és tenyésztőivel.Minden egyetlen szervünk az újság,ennek lapjain kell kifejezést adni annak, hogy összetartozunk, hogy egymásért,a közös célért és a munkáért külön-külön felelősséget érzünk,itt kell ismertetni tapasztalatainkat,itt kell elmondani kudarcainkat,hogy ugyanezektől megóvjuk tenyésztő társainkat.Így és itt taníthatjuk egymást, mozgósíthatunk ,tervezhetünk és híreket adhatunk magunkról, eredményeinkről ,tapasztalatainkról, életünkről.Az újság, a galambjaink mindannyiunké, minthogy a szövetség is mi vagyunk mindannyian együtt. A 125. évfordulón tanuljunk ebből az írásból, mert ezelőtt 42 évvel,amikor íródott és ma is minden mondata aktuális és megfogadandó. Én személy szerint kívánom, hogy 2008-ban elmondhassuk azt újra, hogy a szövetség is mi vagyunk mindannyan együtt. Ez volna a legszebb ünnep.

Röviden: Csatlakozom az előttem íróhoz!!
Kálmán galambjai

Nem volt BP- VIDÉK ellentét és a galambászok tisztelték egymást sajnálom hogy nem sokan tapasztalhatták meg az 1960-as évek galambászatának szokásait mint emlitettem minden héten klubb gyülésszombat du-tánonként a galab piacok ahol külöbözö kerületek galamészai találkoztak vasárnap egymás látogatása a tenyésztés és a röptetés eredményeinek kicserélése és voltak a versenyek a verseny abban a családban ahol röppös volt ünnepnek számított olyan volt mint templomba járni ünneplőbe öltöztek a versenyzök és a bírálók is a versenyzöknék a kapu mindenki elött nyitva állt emlékszem SCHLOSSZER JAKAB bácsinál egy -egy versenyen 20-30-an is ősszejöttek nem csak környékbeli galambászok hanem vidékrál is jöttek volt olyan sporttás aki soha nem volt bajnok de a többiek úgy tekintettek rá mint egy Istenre mert egyéniség közösségi ember és nem útolsó sorban galambász volt,ma is a fülembe cseng a JURANEK FERI BÁCSI mondása ha bírálni mész ne hoz szégyent egyesületedre ne adj 1 percel se többet és ne is vegyél el nagyon szerettem menni birálni ,mert az idösebb sportársaktól mindig halottam ujabb és ujabb historiákat galambászokról galambtörzsekről és etetésről gondozásról.Ha van rá igény akkor nagyon szivessen a legjobb tudásom szerint válaszolok minden kérdésre!