FÓRUM

A postával kapcsolatosan annyit, hogy én természetesen úgy értelmeztem, hogy a fiókák kerülnek vágásra, a tenyészállomány lenne un. alternatív tartási rendszerben kijárós" falka.
A vágóhidakkal az a helyzet, hogy a vágás során keletkező hulladék megsemmisítése akkora költség, ami megdrágítja a vágást. A bérvágások többek között ezért drágák. Azonkívül nagyon nagy a bürokrácia illetve a túlzott ellenőrzések.
A húsmarha vágásokkal pontosan végigjártam ugyanezeket. Ausztriában pontosan 10%-ért vág egy vágóhíd, mint Mo-on. Természetesen ott is vannak EU-s előírások, de ott nincs arra ember, hogy naponta odamenjen a dolgozó polgártársaihoz és belerúgjon egy nagyot azért, hogy megkapja a fizetését.
A vicc a dologban, hogy az EU a WTO-s tárgyalásoknál eléggé kis réteget képvisel, ezn belül a mezőgazdaság lesz amit fel fog áldozni a földrészek közötti kereskedelem érdekében. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a védővámokat le fogja az EU bontani, így pl. az európai húsmarha-tenyésztőknek az argentín tenyésztőkkel kell majd versenyezni. Elárulom, hogy a Brazil marhát leterelik a pampákról, felhajtják a hajóra, mindenféle ellenőrzés nélkül, majd az óceánon levágják, a hulladék megy a cápáknak, majd szén-dioxid védőgázzal lecsomagolják, és úgy rakódják ki pl. Hollandiában. (a hajós marhavágás miatt szaporodtak meg az Amasonas-torkolatnál a cápatámadások, mire megállapították, hogy az állandó vér miatt van olyan sok cápa, akkor kitalálták, hogy ne az Amasonas-on rakódják be a marhát, ha be is rakják, csak az üdülőövezettől többezer km-re vágják le, mert a túrista is elég fontos, kár lenne takarmánynak) Szóval az EU és ezen belül sajnos Magyarország túlszabályozott, elég sokan vannak, akik a helyett, hogy dolgoznának megpróbálnak abból megélni, hogy másokat megaláznak. A törvényhozások erről szólnak, hülye, aki nem látja. A környezetvédelem, az állatvédelem túl van lihegve. Könyörgöm!!! A környezetvédelmi hatóság olyan autóval jár bűntetni, ami belsőégésű motorral megy. Kit néznek hülyének??
A WTO-ban az EU azzal takarózott, hogy nálunk azért drágább a csirke, mert alternatív tartásmódban van, így boldogabb. Az amerikai szakértők csak annyit mondtak, hogy ha ezért az európai fogyasztó többet fizet, akkor majd ők is így tartják. addig marad a ketreces tartás, ugyanis az hatékony, ezáltal olcsóbb is. NYASGEM!
Szumma: tehát az élelmes falusi-tanyasi parasztember évszázadokon keresztül megoldotta az értékesítést, kikerülte a hatóságot. Ha van cím, talafonszám, vállalkozás, ja a legfontosabb: ELVEHETÕ BÛNTETÉS, akkor odamey az aktuális 5-6 hatóság és leveszi a dézsmát. Persze, hogy minden vállalkozó elkövet mindent, hogy ne fizessen adót, hiszen 20 éve demokrácia van és mindig csak rosszabb lesz. Felteszi a kérdést: azért valljam be, hogy mit csináltam, hogy kifizessék különböző végkielégítésekre, vagy az aktuális politikai-gazdasági elit érdekeltségi körének különböző hátvakargatásaira használják? Mi marad? A munkavállalók fizetésének fele, a munkáltató által +40%-al megfejelve, illetve a bűntetés. Ezért nem működik itt semmi.
Ha a parasztot békén hagynák, akkor dolgaozhatna nyugodtan, összefoghatna bizonyos ügyek érdekében. Sajnos ebből semmi nem lesz, mert ha kiderül, hogy csinál valamit, akkor már nem kis fogja megérni neki csinálni. De lehet, hogy ez a cél?

Ha a posta galambot mezőzéssel akarjátok elérni soha nem lesz nagy teste,
késöbb tudod eladni. Keményebb lesz a husa stb. Mezőzéssel húsgalambot
nem lehet termelni. Mert a csontot adod el egy texannak annyi csontja van mint egy postának.
régebben a posta galmbot kirepülés elött vágták mert nagyobb a husa,

O.K. tehát összefoglalnám: Intenzív húsgalamb tenyésztés: Euro-Pigeon, vagy Pannon texán, esetleg King. Zárt tartás intenzív takarmányozás, meghatározott és szigorúan ellenőrzött állategészségügyi technológia. Ez így o.k, de ki kell ceruzázni, hogy meddig lehet költségben elmenni, mert előfordulhat, hogy a felvásárlási árak nem érik el az önköltséget, tehát egy ilyen projekt népszerűsítéséhez korrekt számításokkal alátámasztott biztosíték kell. Magyarul termékpálya, amit szerződésekkel körbebiztosítasz, és leszervezed a termelést. Ezzel már voltak kísérletek pl. Kaposváron. Valamiért nem igazán működik.
A másik verzió, hogy összekötjük a hobby a hústermeléssel, kvázi a felesleges galambot próbáljuk eladni, ezzel kapcsolatosan hajas leírt mindent, mindenben egyetértek, nem fűznék hozzá semmit.
A harmadik, nevezzük alternatív" módszernek, amit már többszáz éve is ismertek, az a kijáró falka. A tanya körül mezőznek, ha kell kapnak egy kis takarmányt, amikor túlszaporodik kiselejtezik, amikor tudjuk, hogy nagyon jó költési időszak van, lehet a fiókákat is egyelni, stb. Szerintem a posta alkalmas erre. Viszonylag nagy testű, intelligens, szapora, jól nevel és el tud húznia ragadozók elől. Az igaz, hogy nagyon oda kell figyelni a környezeti tényezőkre, valószínüleg természetvédelmi területen lehetne ezt biztonságosan csinálni. Szerintem megérné mindkét módszert kielemezni, csak a tisztánlátás miatt.
A gasztronómiai dolgokkal kapcsolatosan annyi, hogy a falunapi hetye-rutya nagyon menő, biztosan bejönne. Az egyéb marketinggel kapcsolatban szkeptikus vagyok. Próbáltam már más állatfajokkal kapcsolatosan, nem igazán működik. Amíg a lakosság zöme a TESCO-ban vásárol, nem hiszem, hogy közösségi marketinggel pont a galambhúst lehet majd jó pénzért eladni. A szállodahálózatok pedig egy mozdulattal lesöprik az asztalról az ilyen kísérletezéseket. Maradnak esetleg a sznobok... na most elképzeltem egy milliomos kis "trend" anyukát, aki Mercedesével kiautózik a sárban egy tanyára, hogy a vasárnapi ebédhez beszerezze a gaqlambot..... ))) Ugy-e kicsit fantázia dús!!!

Igazad van! Az biztos hogy nem fognak mezőzni, de sztem meg sem fogják próbálni.
Mekkora állományod van? Hogyan tartod őket? Mit etetsz? Milyenek a madarak? Ellenállóak? Télen költenek?

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600014.FVM

pontosítás: /kg... azaz 500g-nál a fele: 1780ft/db kb. Ennyiért ki tudja eladni?!

Még valami!
Aki ad el vágásra galambot, az mennyiért adja és milyen fajtát?
Illetve a galambfelvásárlók mennyit fizetnek osztályonként? Füzesgyarmatra írtam még jó pár hete... van v 2 hónapja, hogy az átvételi árakat megtudjam, de válasz nem érkezett. Tud e valaki ebben segíteni infóval? ...

Üdv!
Nem a postagalmb hasznosításának kérdései felől közelítettem meg a dolgot. Mai viszokok között sokan tartanak versenyzésre postagalmbot...Ami megfelel arra. A selejtezés megint összetett dolog, de ha a galambhús szempontjából nézzük, akkor igencsak alkalmatlan. A verseny és verseny-tenyész állományok azok igencsak ki vannak kezelve... Gondoljuk a sok gyógyszerre, vitaminra + kitdja mire amivel költés idején, előtte utánna kezelik a madarakat. Az így kapott fióka sem alkalmas emberi fogyasztásra, éppen a gyógyszer maradványok miatt. Így a versenyről hazaérkező galambok sem alkalmasak, hozzátéve hogy amúgy is acélos izmaik már csak a koruk és a sportolás miatti húsminőség változás miatt sem lenne a legalkalmasabb feldolgozandó alapanyag. Nem hiába az átvétel a fiókákra koncentrálódik elsősorban és ezt is keresik a legtöbben. A standardba be nem fért egyedek és a versenyből kiselejtezett madár már csak koránál fogva sem első osztályú árú. Namost éppen itt van a minőség lényege szerintem (érhető okokból a kereskedelem osztályozása is elfogadható...ha az ő fejükkel gondolkodunk), hogy milyen az a madár, mit evett, milyen korú...stb... tehát milyen húsminőség-tulajdonságokkal rendelkezik (nem csak a nagyság!!! A minősége!), milyen egyéb anyagok vannak benne pl. ízfokozó anyagok, mint kül fűszernövényekkel etetett galambok (köztudottan imádják az apró friss növényi hajtásokat, így kakukkfű, bazsalikom, csombor, stb... A pulykkának pl. ízletesebb lessz a húsa ha füveket, netán fűszernövényeket eszik...galambnál is lehet ilyen következmény, csak kérdés megéri e?... ezt sem kellene egyoldalúan eldönteni...attól függ milyen technológiával, milyen rendszerben" állítjuk elő azt... ), vagy gyógyszermaradványok.
Mai viszonylatban az működik, hogy nagy állomány, húshasznú tenyészanyag és nagy beruházás....stb... A másik lehetőség az a hobbi tenyésztésből kimaradó fiatalok, amik a hobbitenyésztés "feleslegei"... Ezekkel csak az a baj, hogy a tenyésztő nem biztos hogy mindennemű figyelme a hús minőségi előállítására koncentrálódik. Így előfordulhat, hogy kiállítási kingjeit a nevelés során fellépő betegség miatt kezeli, s így a fiókák is kapnak a dózisból... Az így felvásárolt galambnak igencsak vannak hátrányos tulajdonságai és így nem beszélhetünk "egészséges" élelmiszerről....
Tehát, ha húsgalamb előállításról van szó, ott elsősorban az élelmiszerbiztonságnak kell mindenképpen megfelelni! Az megint más mint a hobbi vagy versenytenyésztés! Bizonyos anyagokat szabad, bizonyosakat nem szabadna!!! használni...sőt a dózisokról, adagolásokról is leheten mesélni... "tegyünk bele még eggyet, az a tuti!" ...
A külterjes gazdálkodásnaál is meg lehetne teremteni a lehetőségét annak hogy gazdaságosan és egészségesen lehessen termelni. csak az itt lévő tényezők nem a dúcig szorítkoznak, vagy a gazdára, hanem a környezetre, a vetésekre, pl, ...stb. Komplexebb. A betegségekről annyit, hogy bár igaz hogy sokminden "bejöhet"... de akár lehetne kezelni úgy, mint a vad madarakat... sőt! Itt még könnyebb dolgunk van, mert a vad madárnál egy több ezer hektáros területen nem lehet kezelni közvetlenül. Mígy egy dúcban lévő kijáró állományt mindenféleképpen szemmel lehetne tartani.
Mindenesetre a külterjes tartás ma nem működik úgy mint anno, nem termelnek róla, de magát a lehetőséget szerintem nem érdemes eldobni, sőt! foglalkozni kell vele, mert a jövő kitudja mit hoz... A klímaváltozással lehet olyan körülmények dódnak, ahol az abrak előállító, növénytermesztés ágazatai nagy bajban lesznek,... esőzés miatt nem lehet betakarítani, vagy kifagy, kiszárad a vetés, stb... Igényes fajok nem teremnek, csak a kis hozamú fajok, fajták... Ekkor az extenzíven tartott és ehhez szokott háziállataink igénytelenségükkel, ellenálló képességükkel igencsak nagy hasznot hajthatnak... nem lehetetlen hogy egy jégeső elveri az egész gabonatáblát aratás előtt. Volt ilyen is... Akkor be kell szántani? ... vagy kézzel kell learatni?...akkor is kipereg. Ezt ilyenkor lehetne hasznosítani legeltetéssel, és többek között kijáró glambjainkkal... Ma is mint mondtam több ezer tonna gabona marad kint a kombájnok által végzett munka tökéletlensége miatt... Az most veszendőbe megy, pedig leheten hasznosítani.
No, ennyit erről. Érdemes gondolkodni és más más helyzetekbe belegondolni magunkat... A fejlődés relatív dolog. A mai civilizáció pár éves. Eddigi civilizációk nem ezeken az alapokon álltak, hanem a természettel való összhangon és ez az eddigiekben mindegyikre igaz volt. Csak ma feszegetjük ennek határait. Lehet tippelni ki fog győzni és ez a rendszer fenntartható e egyáltalán?... Lehet hogy kicsit vissza kell majd lépni a "múltba" és alkalmazni dolgokat úgy ahogyan eddig voltak.

Lentebb már leirtam:A postagalamb akkor válik fölöslegessé,ha valaki abbahagyja a versenyzést.Eladni ekkor is nehéz.Húsgalamb áron 45 dkg.-os postagalambot eladni nem érdemes.A versenygalambok jelentős része a versenyek folyamán elvesz.Év végére maradnak azok a galambok melyek helyezték magukat.Benne voltak a hazaérkező galambok az inditott létszám 20 %-ban.A helyezetlen hazaérkező létszám végzi a család fazekában.Ez a maradék állomány egyáltalán nem nevezhető gazdaságosan előállitottnak.Verseny időszak végén 40 dkg.súlyúak.Nem hiszem ,hogy a feldolgozók erre vágynának Nem hiszem,hogy versenyzést befejezett 50 galambért a feldolgozó a mai üzemanyag árak mellett egy kilómétert is megtenne.Nem beszélve,hogy az ismert kereslet mellett ki venné meg,Véleményem,hogy ez a módszer gazdaságosan nem járható.

Üdv!
Nem a versenygalambon van a hangsúly... mondhattam volna mást is... pl koburgit, vagy seregit, v pacsirtagalambot. De igaz, hogy ma sok pénzt megér egy fajtiszta felkapottabb fajta...esetelg verseny madár... De a külterjes galambtartás lényegét próbáltam volna megvilágítani... illetve elgondolkodtatni az olvasókat, hogy ez is egy út"...