FÓRUM

Nem ismerem ezeket a fajtákat nem is hallottam még róluk, de a szinekkel foglalkozó fejezetek problémásak.

A Nyírségi pergő fajtaleírása

1. SZÁRMAZÁSI HELY
Magyarország, Nyíregyháza és környéke. A keleti pergő és a debreceni pergő felhasználásával.

2. TESTFELÉPÍTÉS, TESTTARTÁS
Közepes nagyságú pergőfajta, mely viszonylag hosszú, széles tollakból álló, ferdén felfelé irányuló farka, valamint lógó szárnyai következtében valamivel nagyobbnak látszik. Törzse a közepesnél rövidebb lábain közel vízszintesen nyugszik. Jellegzetes tartását alkotják az enyhén emelt széles melle, kissé lejtő rövid háta, keskeny faroktöve és a felfelé irányuló legyezőszerűen nyitott széles farka adja.

3. FEJ
A test nagyságához viszonyítva kicsi, két oldalról lapított, keskeny. A csőrgerinc és a homlokvonal minél kisebb töréssel találkozik, a homlok az enyhén ívelt fejtetőbe törés nélkül megy át, az pedig ugyancsak törés nélkül folytatódik a jól kerekített tarkóban.

4. SZEM, SZEMGYŰRŰ
Szemei a pofák közepén, a fejtetőhöz minél közelebb elhelyezkedő gyöngyszemek, a pupillák kerekek és lehetőleg minél kisebbek. A szemgyűrű finom szövetű, egy vagy kétsoros, redőzött, halvány pergamen színű.

5. CSŐR
Erős alapú, egyenes és enyhén lefelé irányuló, végén kissé hajlott. Hossza a csőrzugtól mérve 22-23mm. A csőr és a homlok minél kisebb töréssel találkozik. Az orrdudor sima, szív alakú, középen osztott és fehéren porozott. A csőrszaru a tollazat színétől függően szaruszínű vagy világos.

6. NYAK
Függőleges tartású, középhosszú, enyhén ívelt, a mellhez széles alappal csatlakozik, a fej felé fokozatosan elvékonyodik. A toroktáj kikerekített.

7. MELL
Széles, telt, kissé emelt, mérsékelten előredomborodó. A has rövid, hátrafelé enyhén lejt.

8. HÁT
A széles vállközből induló rövid hát enyhén lejt. A nyakél, a hát, a derék és a felfelé irányuló farok együtt adják a fajtára oly jellemző konkáv vonalú hátat.

9. SZÁRNYAK
A test oldalaihoz lazán simulnak. A szárnybúbok jól kirajzolódnak, de a mell tollaival mérsékelten fedettek. Az evezők ferdén lefelé irányulnak, élvonaluk a sarkoknál halad el, a hegyük a talajt és egymást érinti.

10. FAROK
A zsírmirigy hiányával összefüggően a kormánytollak száma 14 vagy annál több, az általánosnál szélesebb zászlójú, testtel harmonizáló tollból áll. A keskeny faroktőből induló kormánytollak kifelé irányulnak és egymásra cserépszerűen záródnak úgy, hogy a farok hátsó széle kissé boltozott, hossztengelye ideális esetben a talajjal 60 fokos szöget zár be. A szélső tollak hegyei közötti szélesség pedig elérheti a 120 fokos szöget is hátulról nézve.

11. LÁBAK
Közepesnél rövidebb, a testhez arányosan illeszkedik, a csüd és az ujjak tollatlanok.

12. TOLLAZAT
A testet borító tollazat dús, a testhez zártan simuló.

13. SZÍN ÉS RAJZVÁLTOZATOK:
Előfordulnak: egyszínűek, szalagosok, babosak, sokszínűek (almondok) és domináns vörösek-sárgák.
Egyszínűek: fekete, vörös, sárga, fehér,
Szalagosok: fekete szalagos kék, barna szalagos, kék-, vörös- és sárgafakó színben.
Kovácsoltak: az almond faktornál ismert színekben.
Babosak: fekete-, bronz-, kék-, vörös-, sárga- és ezüstbabosak fehér alapon, illetve feketebabos ezüstszürke alapon.
Sokszínűek: a fej, a nyak és a törzs krémsárgától mandulabarnáig változó alapszínén, valamint az evezőkön és kormánytollakon fekete babozattal. Az evezők színével megegyezően fehér derékon és az ugyancsak fehér kormánytollakon kék babozattal. De a bronzbabozat is elfogadott a teljes testen.
Domináns vörösek és sárgák: különböző mélységű fénylő vörösek vagy sárgák; a hímeknél: a gyöngyházszínű farok- és evező-, valamint derék és fenéktollazattal, az evező és kormánytollak vörösen illetve sárgán tükrözöttek; a tojóknál: a kagylószínű farok- és evező-, derék és fenéktollazat is elfogadott tükörjelzéssel.

14. ENYHE HIBÁK
A felső csőrkáva hegyének sötét foltja fekete, feketebabos és háromszínű példányok esetében. A szivárványhártya enyhe erezettsége, a mell tollaival borított szárnybúbok. Babosaknál az egyenlőtlenül helyezkedő rajzolat.

15. SÚLYOS HIBÁK
A (fehérek kivételével) sötét, tört, erősen vérerezett szivárványhártya, vörhenyes vagy vörös szemgyűrű, sötét csőr. Az előírtnál domborúbb és szélesebb homlok, lapos fejtető, középen osztott, hézagolt (szétlőtt) vagy horpadt farok, hasadt gerincű kormánytollak. Az előírtnál szembetűnően nagyobb vagy kisebb test, a farkon vagy a farok mellett hordott szárnyak. Hosszú, egyenes hát, vízszintes faroktartás, szabadon álló, takaratlan combok, magas lábak, harisnyás vagy tollas csüd, illetve ujjak. A domináns vörösek (bronzok), illetve a domináns sárgák (rezesek) derekának erezettsége, faroktollainak szabálytalan tükrözöttsége. Darabos foltosság.

16. GYŰRŰMÉRET
7 mm
Az értékmérő küllemi jegyek elbírálásának sorrendje: alak, állás, fej, szem, szemgyűrű, tollszerkezet, szín, rajz.

Tisztelt Bíró István!

A magyar galambfajtákat idegen fajtákkal esetleg akkor keresztezik, ha új fajtát kívánnak létrehozni, és ezt egy magyar fajtával nem tudnák elérni. De ez egy másik történet, nem egészen az, amit ön kérdez.

A magyar fajtákat nemesíteni viszont általában rokon fajtákkal szokták, legyen az akár külföldi kitenyésztésű. A lényeg: alkalmas legyen a cél, vagyis egy fajtajegy vagy szín, de akár a rajz tökéletesítésére, esetleg új szín vagy rajz kitenyésztése az adott fajtánál.
Természetesen azoknál a fajtáknál, amelyek nagy egyedszámban álnak a rendelkezésünkre, nem minden esetben indokolt a rokon vagy esetleg az idegen fajta bevitele.

A debreceni pergő története dióhéjban: az elődök a simalábú emeltfarkú, ejtett szárnyú pergőket keresztezték az erőseb lábtollazatú, kevésbé farok emelős, de szintén ejtett szárnyú pergőkkel. Ezáltal létrejött egy, a mai lábtollazattal rendelkező ejtett szárnyú, de emeltebb farkú változat.
Természetesen mindig keresték a nagyobb típusú egyedeket. Itt a széles és minél emeltebb farok volt a cél. Majd eljutottak hozzánk is és az erdélyi (romániai) tenyésztőkhöz az úgy nevezet „orosz” keringők.

A debreceni pergő mai típusának eléréséhez természetesen felhasználtak idegen fajtákat is.
A tenyésztők azért ezt megpróbálták titkolni, elsősorban a (kidolgozott) galambjaik iránti megnövekedett érdeklődés miatt. Valójában még a színek közti átjárást, átjárhatóságot is iparkodtak titokban tartani.
A debreceni pergőnél időnként megjelenik a rezgőnyak - amely nem kívánatos - de az „orosz” keringők bekeresztezésére utal a piszeséggel együtt. Ezek az örökletes rossz jegyek.
Ami viszont pozitívum, rövidültek, szélesedtek és mélyültek a pergők, a farok szélesedett, de megtartotta az enyhe íveltséget.

A kolozsvári pergőt régebben tollaslábú keleti pergőnek vagy csak keleti pergőnek hívták. A mai kolozsvári pergők típusában jobban megmaradtak az úgynevezett „orosz” jegyek. Itt meg kell jegyezni, mindezek ellenére a nyakrezgés nem jellemző rájuk, valószínűleg szerencsésebbek voltak a bekeresztezéseik. A kolozsváriaknál a fentebbi pozitívumok még látványosabbak, kivéve, hogy a farok spaklis maradt és a lábtollazata egy kissé szórt, vagyis: vagy rövid, vagy közepes hosszúságú.

„Érdekelne még, hogy a saját tenyészetében található-e ilyen bekeresztezett példány?”
A fenti kérdésére azt is válaszolhatnám, hogy csak bekeresztezett példányaink vannak, de ezt mi cseppvér keresztezéses tenyésztésnek hívjuk, ugyanis a két fajta nagyon közeli rokonságban van. Mindazok ellenére, hogy ezt kevesen ismerik el, a cseppvér keresztezés oda-vissza megtörténik. Az is tény, hogy ők jobbak az alakiság terén, mi viszont a színekkel, de inkább a rajzok kidolgozottságában állunk jobban. De ezek a tényszerűségek általában csak az élvonalbeli tenyésztőkre érvényesek mindkét oldalon.
A debreceni pergők mellett természetesen vannak kolozsvári pergőim is, nem csak pusztán önmagukért.
Azokhoz a példányokhoz még nem tudtam hozzájutni, amelyeket igazán tudnék használni a tovább lépésem, elképzeléseim érdekében.

Köszöntem kérdését

Kedves István, ahogyan te sem Smidt vagy úgy Pál sem Páll.

csak röp birminghami pergő"
Birminghami pergőink vannak, igen ezek röpgalambok, hála istennek még peregnek is, de ezt a fajtát a világon mindenhol birminghami pergőnek hívják, a lekicsinylő "csak" nélkül.

"A kapcsolatteremtésen és ne a romboláson dolgozzunk."
Épp ezt tesszük mi Pergőklub tagok is.

Tisztelt pergősök!
Nem tisztem beleszólni vagy kérés nélkül megvédeni bárkit is de most még is megteszem!
Egyesek fejében képzavar van a pergőklubbal kapcsolatban.
-a pergőklub mindenfajta pergőről szól nem csak a debreceniről
-nincs röp birminghami pergő(a falkáinkból mennek a kiállítási ketrecbe)
-nincs nyugati tipusú röpverseny.A falkákat a világon mindenhol a kitenyésztett ország szabályai szerint hajtják,pár éve Magyarországon is
-idén az éves röpversenyeken 200 birminghami PERGETT Magyarország egén ami sokkal szebb látvány szerintem mintha a ketrecben ücsörögnének.

UI:Tisztelt Smidt úr!
Orsó Pál aktív lelkes és nem utolsó sorban tagdíj fizető tagja a pergő klubnak viszont az ön nevét nem találom sehol ebben a névsorban...

Miért kell aktivizáni a pergő klubot?

T. Schmidt István ,
-igen lehetséges sőt valószínű.
további magyarázat,ha szükséges telefonon.

Tisztelt uraim!

Kérdezem.
Lehetséges volna azon állításom, mely szerint, a pergő klub sem ért egyet a 2011.-ben a fajtaleíró könyvben megjelent fajta leírással?

Debreceni pergő
Magyar pergő
Birminghami pergő

Debreceni pergő
http://www.orsopergo-duc.hupont.hu/44/videok

Tisztelt pergősök és fórumozók!

Minden elismerésem mellett külön kívánom megemlíteni egy nagy tenyésztő sikerét.
Kassán az 50 éves debreceni pergő történetében először sikerült elérni a maximumot: a debreceni illetőségű Váradi József úgymond mindent vitt! Kollekciójának magas színvonalához nem fér semmi kétség: győztes tojó, győztes hím és az öt legmagasabb pontszámú galamb összpontszámú eredménye által alkotott versenyt is megnyerte. Méghozzá öt darab kitűnő galambbal! Azt hiszem, ezzel az eredménnyel örökre beírta nevét a debreceni pergő történelmébe!
Legalábbis remélem!

Gratulálok!