FÓRUM

Tisztelt Elnök Úr!
Nos akkor jöjjenek a tények. Ön mélységesen nem ért egyet véleményemmel , én ugyan így teszik az Ön által válaszoltakra!

Neveket direkt nem írtam kérdésemben, így azt most sem fogom megtenni, de a magam nevében beszélhetek (a negatív tapasztalat után kérdeztem rá néhány tenyésztőtársra és Õk is negatív példával szolgáltak)

Én két cikket is elküldtem a Szövetség részére, fotókkal mellékelve emaillen, (melyben kértem az ott dolgozó Hölgyeket írjanak vissza, hogy megkapták e, ezt nem tették meg, én így a biztonság kedvéért telefonon érdeklődtem a válasz az volt megkapták, továbbítják majd elnök úr részére)..... mielőtt tovább mennénk íme a két cikk
1, A Miskolci fésűs keringők megmentője

2, Egy különleges rendezvényen galambjaimmal

Az első írást 2010. októberében küldtem el önöknek, míg a másodikat rögtön a szóban forgó esemény után 2011. februárjában.

Ön személyes beszélgetésünk után amely a decemberi Nemzeti Kiállításon volt azt ígérte, hogy utána néz sőt üdvözölte, hogy Laci bácsiról írtam cikket mert megérdemli a tenyésztői munkája után.... Vártam, vártam...... HIÁBA!!!! Majd januárban telefonon hívtam fel Önt és kérdeztem rá, megint csak hitegetett!!!!!!!

Ezek után gondoltam azt, hogy biztos az a bajuk, hogy előtte megjelent egy új internetes honlapom ami a díszgalambászatért jött létre....de ez sok VALÓDI SZERKESZTÕvel dolgozó lapnak nem jelent problémát, sőt azt hangoztatják több szem többet lát. (pl. Postagalambsport - MPSSz hivatalos lapja szerkesztő Kakas Tímea, A Postagalamb - negyedévente megjelenő IGÉNYES színes magazin szerkesztő Furucz Zoltán, de még A Kistermelők lapja sem lát kivetni valót benne!

Azt írta, felelősséggel tartoznak a lapért, hát én nem tartom magam egy hivatalos újságírónak, de tény, hogy az előbb említett internetes oldalon megtalálható három cikk a legolvasottabb írások közé tartozik, így nagyképűség nélkül írom megállná a helyét az önök által "szerkesztet" lapban is. Miért lett volna fontos, hát azért mert a fajta hányatott sorsa megérdemelné azt, illetve a második írás eseménye egy nem mindennapi rendezvényről szól ami példát mutathatott volna más hazai fajtákat tenyésztőknek. De tudja mit így is elérte célját, olvassa el a kommenteket amit az íráshoz írtak az olvasók.

Még egy harmadik kis kitérő, az előbb említett internetes magazinba írtam egy harmadik "postás" cikket is
Látogatóban a 18-as Tagszövetség 2010. évi bajnokánál

Tegnap este ért az a megtiszteltetés, hogy A Postagalamb Magazin főszerkesztője megkeresett, hogy az Õ általa szerkesztett szaksajtó átvenné a szóban forgó írást, mert nagyon jónak találja és a jövőben is vár tőlem postagalambász cikkeket. Nos ezt a kitérőt csak azért írtam le (nem magamat akartam fényezni) csupán az ön által felállított csapdába szerettem volna belevezetni, hogy úgy gondolom a fenti írások nem csorbították volna az MGKSz szaklapjának hírnevét.

Ezért lenne fontos a Galamb és kisállat Magazinnak egy kinevezett szerkesztő, mert az ilyen kellemetlen szituációktól megkímélhetné magát az elnök úr. Akkor nem Önt kerestem volna, hogy mikor jelenik meg .... stb... és az ígéretet amit tett nem öntől kérném számon.

Tudom a válaszát, még megjelenhet...... igen ám csak egy igényes szaklap arra is törekszik, hogy naprakész legyen, így egy februári esemény beszámolója ne októberben kerüljön már megjelenésre.....

Ezek tudatában én fenntartom állításom, hogy bizony a társszövetség lapja ezeknek a nem elhanyagolható tényezőknek eleget tesz, így én azt komolyabb és szakmaibb lapnak tartom. De ezek elenére is szívesen vagyok MGKSz tag elsősorban tenyésztett fajtáim szeretetéért másodsorban a tagságomnak köszönhetően megismert Tenyésztőtársakért.

Üdvözlettel:

Tisztelt Nagy József Attila!

Felvetésével mélységesen nem értek egyet. Ami remélem az ön megítélése szerint is szívem joga. Szeretném kérni, jelölje meg azokat az írásokat, amelyek eddig nem jelentek meg szaklapunkban, akkor konkrétan tudok válaszolni kérdésére. Mi soha nem cenzúrázunk, de valóban sok alkalommal megtörténik, hogy cikkekbe belejavítunk. Szaklapunk eddigi története és az iránt érzett tisztelet kötelez bennünket szerkesztőket, hogy oda figyeljünk, hogy mit fog olvasni az utókor 30-50 év múlva rólunk. Mi ma büszkeséggel olvassuk a régi lapszámokat, de azt a hibát nem követhetjük el, hogy férc írásokat közöljünk az utókor számára. Továbbra is kérem, jelölje meg azokat az írásokat konkrétan, amelyeket hiányol és akkor részletesebb választ adok felvetésére. Engedjen meg egy észrevételt, a Magyar Postagalamb Sportszövetség lapja az én szubjektív megítélésem szerint semmivel nem jobb kiadvány a miénknél. Ebben is szívesen cserélek Önnel véleményt annak reményében, hogy nem hiszi rólam, hogy társszövetségünk lapját akarom kritizálni.

Tisztelettel:

Uhrner Antal