FÓRUM

Kívánom hogy legyen szerencséd a továbbiakban is hozzájuk,s jövőre is váljanak valóra terveid!
Sikeresen pároztattál idén Barátom,jó szemed van a fajtához!!!!!!!!!!
Nemkétséges hogy egységesítési gondokat is hamar lefogod küzdeni!
Nagyon örűlök hogy a Brünni Begyesek ilyen szépen alakulnak kis hazánkban is!

Ez már Igen Laci Barátom!
A Te idei Brünni begyes fiataljaid már vetekednek a Metál Bandi galambjaival!Ami no hát nemkis szó!!!!!!!!!!
Gratulálok Barátom!
A vékony test a szűk lábköz a hosszú egyenes lábak mind mind hangsúlyozzák hogy ezek a fiatalok nagyon jók lesznek!A begyfújás meg mindíg a végére tökéletesedik ki!
Mégegyszer GRATULA!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Szia Laci!

Nagyon szépek!!!!

Üdv.: Márki Zoltán

A Magyar Óriás Begyesek kormánytolláról!

A Magyar Óriás Begyesek kormánytollai minimum 25cm hosszúaknak kell lennie!Ennél csak hosszabbak lehetnek egy ideális Magyar Óriás Begyes kormánytollai!E fajtánál megkülömböztető jegy is az Ó-német Begyestől a kormány toll!A Magyar begyeseknél 2 új széles,tehát a keskeny kormánytollak a kívánatosak,mivel az ó-németeknél viszont a széles-hód farok a mérvadó,ezért Magyar Óriás Begyeseinknél semmiképp nemlehet széles a farok/kormány tollak!Mivel a fajta leírás kimondja,hogy a Magyar begyesek teste mellben széles,majd a test vége felé haladva folyamatosan elkeskenyedik,ezért magától érthető követelmény hogy a Magyar Óriás Begyeseknél a hosszú és keskeny kormány tollakon kívűl más nemengedélyezett!

Meghívó!

Magyar Brünni begyes galambtenyésztők találkozójára

Szeretettel meghívjuk Önt egy egész napos Magyar Brünni begyes galambtenyésztők találkozójára, mely 2011.szeptember 04. kerül megrendezésre, egy galamb bemutatóval és ebéddel egybekötve.

Nevezési díj: Nincs
Részvételi díj: 1500 Ft/fő
Nevezési határidő: 2011.július. 31.
Rendezvény időpontja: 2011. szeptember 04.
Beszállítás időpontja: 2011. szeptember 04. de. 9-10 óra
Díjazás: a résztvevők által legszebbnek ítélt hím és tojó.
Beszállítandó egyedek száma: maximum 4-6 db


Egy baráti kör a Brünni Begyes fajta minőségi fejlesztése és népszerűsítése érdekében! Kérem, mindenki legyen partner ebben a szerveződésben, hogy a Brünni begyes fajta Magyarországon is tündökölhessen.
A rendezvényen való részvételét kérem, időben jelezze a következő címen:
Név: Szitás László
Lakcím: 5553 Kondoros, Klapka u.112.
Telefon: 0630/826-33-18
Email cím: [email protected]

Kedves Zoli és Laci!
Ez a fújjuk vagy nefújjuk a begyes galambokat egy jó téma!
-Nos barátaim,kezdjük ott hogy miért is fújták a begyeseket a régi öregek???
-Hát ugye azért mert így tudták bővíteni galambjaik begy méretét hogy rendszeresen fújták őket!Ebből kifolyólag a galamb egy idő után megszokta hogy őt felfújják,s a begymérete is nagyobb lett így egy idő után!NO,DE!!!!Azok a régi öregek állományai mint begyes galambok nemrögzített fajták voltak,csak akkoriba kezdték kitenyészteni a begyes galambokat,szelektív válogatással(ami annyit jelent hogy 1 pár akármilyen kutyulmány mondjuk 10db fiából volt 1 ami pipázta a begyét /fújt bele egy csepp levegőt-majd kiengedte/,ezt egy jobbszemű galambász észrevette,megtetszett neki és elkezdett játszani a gondolattal,hogy milyen szép lenne ez egy labda naggyságú beggyel!"-és elkezdte fújogatni a begy "pipálására" hajlamos egyedet!Idővel tágult a begy s egyre jobban megtudta fujdogálni az egyed!Nos ez a mi jószemű ősünk biztos igyekezett párba rakni olyannal ezt a pipázó,majd kissé fújó egyedet ami hasonló dolgokra volt képpes!Innentől már ugye generációról generációra rögzült a pipázás,s persze a fújás is idővel ebből kialakúlva!Az meg hogy fújni kell a begyest,apáról fiúra szálló titkos hagyomány volt akkoriba,hogy így kell tenyészteni begyes galambot,s ez ígyis maradt fenn,hogy a begyeseket fújni kell,mert úgy rögzűl a fújáskészség és nő a begy!No ez viszont már nemigaz ma!Hisz,rég rögzített begyes fajták találhatók már,még rögzítettebb fújás készséggel!Tehát a fújás intezitás és a fújás nagysága terén NINCS JELENTÕSÉGE ma már a begyesek felfújásának!Csak egy fennmaradt hagyomány ez már a begyes tenyésztők körébe semmi több!
Az viszont igaz hogy a nagyobb testű begyesek álltalába akkor nemakarnak fújni,amikor épp kéne!(bírálat,kiállítás,börze stb...),főleg ha nincs felkészítve!
Ebbe az esetbe fellehet fújni a galambot hogy lássa az ember mire képpes a madár,node nemmindegy hogy ki fújja a galambot és hogyan!!!Ráadásúl azért hangsúlyoztam a nagyobb fajtákat hogy néha muszáj fújni,mert álltalában a kisebb testű fajták intenzívebbek pici méretük miatt s ők mindíg produkálnak s egy erre ráfejelő beavatkozású felfújással pont az ellenkezőjét érjük el a kívánt dolognak!!Pl.Magyar begyeseimet énis szoktam fújni!Õket ez nemis zavarja,s néha így felfújással leszebb állásukat tudom elérni,s a legjobb fotókat tudom rólluk készíteni!De mikor ezt a Brünni begyeseimnél próbáltam,fújás után kétségbe esetten rángatni kezdték begyüket majd leengedték azt,ráadásúl bese álltak aztán még maguktól se!Tehát a felfújkálás szerintem mais csak a nagyobb testű begyeseknél érdemes csinálni,a kicsi testű fajtájú begyeseknek mindíg teli kell lenni a begyüknek maguktól!
Az meg ugye embertől függ hogy ki milyen irányból-milyen erővel-milyen módon fújja a begyeseket!Most ha a galambot nem a gazdájától megszokott módon fújja fel pl. a bíráló, a galamb megilyed!Nemcsak hogy leengedi magát teljesen rögtön,de még a beállást,formáját se fogja megmutatni jóideig aztán!Ebből jönnek a bajok,mert a bíráló ráírja hogy "szar",vasárnap jön a tenyésztő felfújja,s mindenki hanyatt esik a gyönyörtől!S jön a vita!Úgyhogy szerintem a bírálónak nemkell galambot fújni kiállításon,mert abból csak bajok vannak!Az igazi megoldás a galamb fészekre hívó hangjának utánzása a ketrecek előtt!Amelyik begyes galamb erre nemmozdúl meg,s nemkezd el fújni arra rálehet mondani hogy gyenge fújású!
Volt egy sztorim!Egyik országos kiállításon állítottam ki Magyar begyeseket.Beszélgettem az akkori klubbelnökkel aki mondta hogy a bíráló az egyik galambomat kivette a ketrecből,majd kitudja hogyakarta felfújni,de lényeg a lényeg visszarakva a begyesem emelni kezdte az elejét,nemállt be és a fújásból is engedett!erre elkezdte a bíráló pálcával piszkálni,sőt még a farkát is meghúzta hátha beáll!No mondanom se kell hogy semmi nemlett az eredményből annál az egyednél!Én vasárnap odamentem a galambom elé,elkezdtem búgni neki,s majd szétszedte a ketrecet,úgy pőrgött majd szépen beállt!Tehát inkább nenyúljanak a kiállított begyesekhez a bírálók,próbálják csak hanggal fújásra és beállásra bírni az aktuális fújásnélkűli egyetdet,mert sok összetevője van annak hogy fújjunk és hogy állítsunk be egy begyest,s a galamb csak annak a módszernek fog "engedelmeskedni" amit gazdájától megszokott!
Nos Nekem ez a véleményem erről a témáról!
Amúgy,már azthiszem azt leírtam már valahol hogy a begyes galamboknak is három típusuk van:
1,-Telivérek:Amik mindíg minden körűlmények között elragadóak!
2,-Közepesek:Amik gondos felkészítéssel,a kiváló szintet is tudják produkálni!
3,-Fajata hulladékok:amiket lekellvágni,nemkell sehova vinni bemutatni,mert úgyse lessz eredmény tőlle!
Nagyon sok múlik azon hogy ki mennyire ismeri a tenyésztendő begyes fajtáját,s hogy foglalkozik e kedvencével a siker érdekébe!
Amúgy Zoli,arra reagálnék még itt hogy csak azért Laci és Én írunk a begyes topikba,mert a többi begyes tenyésztőt elvitte a cica sajnos!!!!!!!!!!
Üdv:Feri

A napokban több beszélgetés alkalmával szóba kerűlt,hogy a Magyar Óriás Begyeseknek több színváltozata kihaló félben van,de legalább is egyre kevesebb egyedet lehet látni bizonyos színekből amik minőségre is romlanak.
Lekell szögezni hogy a Magyar Óriás Begyes fajta nagyon heterogén ami a színeket illeti.Ma már nagyon kevés állomány létezik ami színre és minőségre is rögzített.Jelenleg a Feketeszalagos-Kékek,Kovácsolt-Kékek,Kékderesek azok a színváltozatok a fajtában amik legjobban elterjedtek és minőségre valamint színre is legjobb helyzetben vannak!Köszönhető Farkas Ferenc,Z.Tóth János,Farkas József,+Wirth Oszkár, Józsa Uraknak.Ezt a három színváltozatot szorosan követik a Fekete színűek,hamarosan felzárkózik az előbb említett három színváltozathoz.A Feketék minőségi elterjedésében Paksi János és +Bakó István uraknak jár nagy köszönet.Az elmúlt években a sárga színűek tenyésztése is igen szépen felfelé ívelődött mind egyedek létszáma s mind minőségi javúlás terén is.Ez két embernek köszönhető igazán Sebestyén József és Gábor József tenyésztőtársainknak.
A többi szíváltozat viszont erőteljesen menetel LEFELÉ sajnos.
Ilyenek pl.a tarka színűek! Jelenleg Magyarországon a Tarka színváltozatok közzűl,egyedűl már csak a Feketetarkákból találni állományokat,abból is csak kettőt!Természetesen 1-2 egyed vöröstarka,kéktarka,sárgatarka egyed itt-ott ki-ki bukik,de még egy kis létszámú 5-6 párra való állományt se lehetne összeszedni belőllük.Az hogy a feketetarkákból még 2 állomány létezik az két megszállott tenyésztőnek Paksi Jánosnak és Birinyi Imrének köszönhető.Mit tudunk csinálni ha tarka galambokat szeretnénk létrehozni Magyar Óriás Begyesekből?
Legegyszerűbb módja hogy szabályos tarkákat csináljunk hogy az egyik szülő tarka legyen VAGY a deresek hígult színváltozatát a koszorúsokat rakjuk párba a kivánt színű tarka változat,egyszínű egyedével.
(Pl.,ha Vöröstarkát akarunk: feketetarkát rakunk párba sárga egyszínűvel.Vagy ha Feketetarkát akarunk koszorúst rakunk párba egyszínű feketével.)
Bár a kék szín dominálása miatt legkönnyebben kéktarkákat és feketetarkákat és kékkovácsolt-tarkákat tudunk kitenyészteni koszorús kiindulásából.A vöröstarkák,sárgatarkák létrehozása is megy a koszorúsok felhasználásával,bár ott eleinte a faroktó kékes-szürkés árnyalata okoz problémákat,ezért ezen meleg" színű változatok létrehozásához inkább a feketetarka legyen az egyik fél a szülőknél,de színt-színnel párosítás elve folyamatosan tisztítja,mélyíti a kívánt szín intenzitást!Tehát ha megjönnek a várt színű tarkák utánna fenntartás és a szín mélyítés a feladatunk,s erre az említett színt-színnel párosítás a megoldás!Garantált a szín intezitásának javulása,s a tarka szín rögzülése!
Természetesen első körökben örűlhetünk a 35-65%-os tarka szín elosztásnak,de ennek arányaiban való javítása is,már csak odafigyelés kérdése.
Sajnos a fehér színnel is hasonló a helyzet mint a tarkákkal.Az elmúlt években rohamosan visszaesett a fajta fehér színváltozatának egyedszáma és minősége is!Jelenleg Taskovics Zoltán tenyésztőtársunk próbálja a fehér színváltozatot szaporítani és minőségben is javítani.Nincs egyszerű dolga,de szívét lelkét beleadja,s erőfeszítéseit siker fogja koronázni.Jelenleg már 10db-nál is több fehér egyeddel rendelkezik.A fehérek talán annyival állnak jobb helyzetben a tarkáknál hogy gyakrabban feljön ez a színváltozat az egyszínű feketéktől is,vagy a deresek fokozott egymással párosítása végett,egy idő után az utódok folyamatosan kivilágosodnak,kijönnek a koszorúsok,a koszorúsok egymással való párosításából jönnek a gólyások,majd a gólyások egymással való párosításából jönnek a fehérek!Nállam feketetarkák párosításából is jöttek fehérek,de háromszínű és indigó kék párosításából úgyszintén kijöttek a fehérek!S ezen fehérek tovább is hozták a fehér színt hiába színesektől és tarkáktól keltek!
A Vörösek állnak tán a legrosszabbúl a fajtában!Nemcsak hogy a szín egyedszámilag fogyatkozott meg,de minőségileg is zuhan lefelé!Már ott tartunk hogy a sárgák sokkal jobban állnak minőségileg mint a vörösek!
Muszáj a feketéket és a KÉKEKET is használnunk a vörös színű egyedek minőségi javításához,a szín vissza javítása meg majd eztán következik!Jómagam most a vörösek javításába fogtam bele.Iszonyú bosszúságos feladat!De muszáj csinálni!!!!!
A Kékekből kijövő Kékfakók ritka színek,nemnagyon van érdeklődő sem rájuk,de ha valaki ezzel a feketeszalagos-kékfakó színnel akarna foglalkozni,a galamb minőségével nemsok gondja lenne,mert a kékektől legtöbbször hozza a minőséget s színre is szépek-szabályosak,csak legtöbbször a tojó egyedek jönnek a kékfakókból.
A Vörösszalagos fakók-Sárgaszalagos fakók-Vörös kovácsoltak-Sárga kovácsoltak kihalt színek a fajtában.Néhány éve Ambrus Zoltán hozott be Vörös-kovácsolt és Sárga-kovácsolt Ó-német begyeseket Németországból hogy azok felhasználásával tudjon ilyen színekben Magyar Óriás begyeseket visszatenyészteni,de nemjárt sikerrel.Jelenleg Fábián Tamás próbálja ugyanezzel a teknikával a sárgaszalagos-fakókat és a vörösszalagos-fakókat vissza tenyészteni.Hozott be ezen színekből Ó-németeket,s keresztezi őket feketeszalagos kék Magyar begyesekkel!Nekem fenntartásaim vannak ezen keresztezésekkel szemben,még ha rokon fajták is.De remélem sikerrel fog járni Tamás törekvése.
Ugyancsak kihalt szín a barátrajzú!De jelenleg Szemenyei József tenyésztőtársunk próbálja ezt a színváltozatot is életre hívni újra.Bízom sikerében!
A nyár végén láttam Paksi János tenyésztő társamnál VÖRÖSDERESEKET!Kellemes meglepetés volt!Egyszínű vörös és sárga egyedeket valamint spriccelt fejű feketéket és kékdereseket párosított egymással és igen hamar jött az eredmény!Ottjártamkor 1 hímje és 3 tojója volt már vörös deresekből,s bizony színre is igen jó madarak voltak!
Tehát kimondhatjuk hogy nemrózsás a helyzetünk a fajta színeinek többségével,de akarattal,odafigyeléssel,kitartással a Magyar Óriás Begyes fajta minden színváltozatát újra fellehet virágoztatni,véleményem szerint idegen vagy rokon fajták nemszükségesek hozzá,a Magyar Óriás Begyes egy ősi életképpes,önálló fajta,csak rajtunk múlik hogy alakítjuk jövőjét!
Tisztelettel:Bagdi Ferenc