FÓRUM

Tisztelt Scmidt Úr!
Először is gratulálok a 97 pontos Debreceni pergő galambjához. Ez is jelzi, hogy a fajtát magas szinten tenyészti. Bízom benne, hogy Dabason látható lesz. A bírálókról és a bírálatról nekem is megvan a véleményem. Csak körbe kellene nézni, hogy miként zajlik a más állatfajok bírálata. Mi a feltétele a bírálóvá válásnak, a bírálatnak. Ki, hol és meddig valamint kinek a kiállított állatait bírálhatja. Megvan –e hozzá a szerénysége, méltósága.,szaktudása.
Be kellene az ídőszakos ellenőrzést vezetni. A mai világban egyszerűen megoldható lenne. Meglepő dolgok derülnének ki.
Teljesen egyetértek Önnel, hogy az oroszlán bajszát nem kellene cibálni. Az oroszlánnak pedig nem kellene kinyúlkálni a ketrecből. Pláne ha tudják róla, hogy fogatlan.

Amikor megláttam, hogy leírta egyik kedvenc galambfajtám a Magyar pávagalamb nevét mindjárt tudtam: kezdődik a szezon.
A Magyar pávagalambról a Fórumon megjelent írásokat kigyűjtettem időrendi sorrendbe./ezt már egyszer mondtam./Most szerzőnként is csoportosítva van. Így is érdekes. Az értő olvasással úgy érzem nincs gondom. Megtettem, hogy még egyszer elolvastam, megérte.
Ha Ön értően elolvasta a bejegyzéseket és csak azt a néhány zavaros mondatot szűrte le amit Fekete Gyula Úr részére címzett valami nagy baj van. Ha véleményemre kíváncsi külön megadom.
Engem mint a Magyar pávagalamb tenyészőjét ne nevezzen állítólagos szabadságharcosnak. Így burkoltan, de nem leplezetten ne fejezze ki politikai hitvallását. Ne sugalljon semmit. Hagyja meg otthonra. Baráti, elvtársi körben esetleg taggyűlésen elmegy. Ahhoz senkinek semmi köze ottani megnyilatkozásait mindenkinek tiszteletben kell tartani. Én is úgy teszek.
Az nem igaz, hogy a Magyar pávagalamb tenyésztőinek nem volt mondanivalójuk,javaslatuk. Nevükben én próbáltam a szövetség vezetőivel egyeztetni. Nem rajtunk múlt,hogy nem sikerült.
Ismét leírom. Ön úgy nyilatkozott, hogy a Magyar pávagalambot sosem tenyésztette .Majd később,hogy fajtaleírását nem ismeri. Ennek ellenére a megnyilatkozásaival elég bátor és aktív volt.
Most úgy látom, hogy valamiféle szakértőnek/talán már szakírónak is/nevezi ki önmagát. Nem emlékszem, hogy valaki felkérte, megbízta,kinevezte volna erre a tevékenységre. Igazmondását és pártatlanságát mi másként értékeljük.
Mint láthatóan benfentest / már a Szövetségnél/ szeretném megkérni. Ha értő olvasással visszanézi az elmúlt két év anyagát rájön /úgyis tudja/ mi képezi az értelmetlen vita alapját. A három aláírással elfogadott fajtaleírás sorsa. Az aláírástól az EE. benyújtáson keresztül a fajtaleíró könyvig. Szíveskedjen közreadni a történések idejét és az intézkedő személyt.
Szívesen, olvasnám igazmondásán alapuló állásfoglalását, kik,minek alapján milyen szabályokat betartva vagy nem betartva tették,juttatták a Fajtaleíró könyvbe a Magyar pávát.
Tisztelt Scmidt Úr!
Őszintén mondom, nem Önnek és nekem kellett, kellene vitatkozni. Persze ha Önt láthatóan valami érdek fűzi hozzá. A Szövetség szakmai vezetése kötelessége lett volna a helyes cselekedetre. Láthatóan nem érdeke, vagy képtelen. Az Önnel kapcsolatos véleményemet pedig ismeri, nem változott. Ez az egy pacsi-egy puszi, ide majd oda nem jellemes dolog.
A fentieket nem rosszindulatból és nem vitaindítónak írtam.,de….

Tisztelettel : Benke József.

Tisztelt Bíró István!
Válaszom: 2012.11.04 15:46-ra.

Én modern fejet írtam, és nem a debreceni pergő „modern változata”-tát.
A modern fejet néhányan a homlokosnak „enyhén domborodó” –nak írott változatát nevezzük, ugyan is mi húzottnak szeretnénk, de sajnos elkel fogadnunk, a jelenlegi fajtaleírásban szereplő jelzőt, meghatározást a fej tekintetében.

Nem keverék és nem is korcs a jelenlegi Debreceni pergő, a tenyésztés során idáig jutottunk, ezzé alakítottuk. A „perzsa” tollaslábú és „keleti” simalábú pergők sohasem emelnének ekkorát, lennének ilyen széles farkúak, még ha 100 éve szelektálódik, szelektáljuk is.
Ehhez közvetve az Erdélyben tenyésztet tollaslábú emelt és széles spakli farkú pergők is kellettek, melyek az orosz emeltfarkú keringő galambokat is őseik között tisztelhetik.
De az sem nagy titok hogy az oroszgalambok közvetlenül is bele kerültek a debreceni pergőbe a tenyésztés folyamán.

Azt nem gondolom, hogy a Rohringer Istvánt szaktudását önnel szemben, meg kellene védenem.

Az öreg barátai meg bármely fajtáról elmondhatják, hogy változott, nevezzék is a folyamatot bárhogyan.


Válaszom: 2012.11.05 06:02-ra.

A „stílus maga az ember”, és ez vonatkozik mind a kettőnkre!

Harmadik generációs MGKSZ tag vagyok, természetesen ez még nem jogosít fel semmire!
Mondaint gyermekkoromtól tenyésztettem 1985-ig.
1982-ben azon a bizonyos 100 éves jubileumi kiállításon volt 93 pontos mondén galambom sárga színben, akkor 94-nél kezdődött a kiváló.

Szerencsére, egyszerre csak egy hivatalos fajtaleírás van érvényben, ha tetszik nékünk ha nem!
De én szívesen elolvasom azt is amelyet ön a figyelmembe ajánlani szíveskedni méltóztatik. Lássuk hol találom.

Tisztelettel

Nyilván előfordul olyan, hogy nincs elég olyan bíráló, aki valóban hibátlanul le tudná bírálni az adott fajtát. Sajnos egy olyan hobbit űzűnk, ami hanyatlóban van. A többség ráadásul nem fiatal. Ilyenkor sajnos az van, hogy nem minden bírálat lesz olyan, mint amilyenre számítunk, de inkább akkor ne vigyünk madarat, inkább akkor ne legyen kiállítás? Személy szerint én inkább bevállalom ezeket, de legyen kiállítás, legyenek kiállítva a madaraim, nekem ennyit megér, ennyi belefér...
Ki mit bíráljon és mit ne? Ami nekem alapvetőnek tűnik, hogy a saját madaraim nem bírálom le, az hogy a barátom lebírálja a galambjaim úgy hogy azzal nekem kedvez? Sajnos ez emberi jellemvonás, ha jó, ha nem. Nem az a nagyobb baj, hogy a többség ilyen, mert nem abban kell keresni a nagyobb rosszat, hogy valaki jót akar a másiknak, hanem abban, ha mértéktelenül teszi ezt illetve, ha a másik ezt a jóindulatot nem utasítja vissza udvariasan...
Ezzel természetesen nem arra célzok, hogy ezek felett szemet kéne hunyni vagy hogy nem kéne megvitatni ezeket a dolgokat. Ugyanúgy a szubjektivitás mellőzése és az objektivitás előretolása a cél szerintem is. Én csak arra próbáltam ezzel rámutatni, hogy senki sem mentes a szubjektivitástól.

Tisztelt Schmidt Úr!

Azokat támadja, akiktől megvonták a szót? Nem tisztességes!

Tisztelt Schmidt Úr!

Őszintén örvendek galambja egészségének és örvendenék is az elért eredménynek, de én (ellentétben magával) valóban utánanéztem, hogy mit takar a debreceni keringő „modern változata”.
Több öreg tenyésztő barátom elmondta, hogy a modern debreceni a Debreceni keringő valamint a Kolozsvári keringő keveréke, az egyikük szavaival élve „magyarul: keverék,korcs” ehhez képest a 97 pont tényleg kicsit túlzásnak tűnhet.
Ha ez igaz, és nem vette észre, a bíráló szaktudása is megkérdőjelezhető!

Ha téves lenne az információm kérem jelezze.

Tisztelettel:

Kedves Schmidt Pista Barátom!

Engedd meg, hogy gratuláljak...97 pontot kapni Rohringer Istvántól debreceni pergőre... nem gesztus, hanem szakmai elismerés.

Tisztelt Fekete Gyula!
Nem kellene az oroszlán bajszát piszkálni!
Főleg nem, ha csak a témát dobjuk be érvek és észrevételek nélkül.

Ha a magyar páva galambról írottakat esetleg értő olvasással, olvassa végig rájön, hogy az állítólagos szabadságharcosok konkrét összevetéssel nem tudtak vagy akartak élni a kedvenc fajtájuk fajtaleírásával kapcsolatban.
De ha egyszer megtalálják tenni, állást fogok foglalni, még ha nekik kell igazat adnom akkor is, ugyanis pártatlan vagyok abban az ügyben is, még ha ezt néhányan meg is kérdőjelezik.

Maradok tisztelettel

Tisztelt Bíró István!
Írok önnek két választ, engedelmével.

Az idézetet azért tettem fel, mert óvni, reklamálni csak személyesen és a tetthelyen lehetséges mellébeszélés nélkül!

A pergők és a magyar kollekció bírálatát a magyar kollekcióban kiállított Kolozsvári pergők kivételével Rohringer Istvánnal ketten végeztük, mivel csak ő beszél szlovákul, ő töltötte ki a ketrecfüggvényeket a gyorsabb haladás érdekében!

A kiállított galambok a Szlovákiában használatos bírálati rendszer szerint lettek minősítve. Ezáltal összehasonlítani az európai rendszerrel kissé nehézkes.

Ezért a mellébeszélést elkerülendő, önre hivatkozom és idézek öntől: „A fej, talán egy kicsit húzott, de a tollszerkezet szerintem rendben van, felül feszes, alul laza, hogy a kerek formát kiadja, amilyennek egy mondainnak lennie kell. A farok talán kicsit széles, de hatalmas, és zárt a madár.”
A fej Ön szerint is húzott.
A farok Ön szerint is széles.
A tollszerkezet Ön szerint is laza, ennek ellenére előnyként kívánja feltüntetni. Szerintem ez hiba, de kezeljük kívánalomként.
Ez a három kívánalom maga után vonja a negyedik kívánalmat, mivel nem elég gömbölyű és feszes hátul a madár a testformánál, vagy ahogy ön írja a bíráló lapon „testalkat”-nál.
Emellett a szárnyszalag sem tökéletes, a szem pedig ernyős (szemöldöke van a fotón), de ezt csak megemlítem, mert a fotón ezek a kívánalmak is láthatóak.
Úgy gondolom a Jó minősítés nem is olyan rossz.
Természetesen utána néztem a fajtáról közkézen forgó és a (hivatalos) fajtaleírásoknak, de inkább nem nyilatkozom a tapasztaltakról.

A texánjainál a 3 igen jó és 1 kiváló minősítés is helytálló.
A magyar óriás galambok pedig vedlési gondokkal küzdöttek!
Az egri kék keringőknél Mészáros István galambjainál a 10 darabból Kassán volt 4 kiváló, 5 igen jó és 1 jó minősítésű, Dabason 6 darabból 2 kiváló és 4 igen jó, de ez csak statisztika.
A helyszínen talán a tenyésztő is azonosulhatott volna az esetleges kívánalmakkal, ha vette volna a fáradtságot és hozzám fordul észrevételével.

Mások bírálatát nem kívánom minősíteni, mert az egy másik történet lenne.

Maradok tisztelettel

Tiszteletem Schmidt Úr!

A kiállításon sajnos elkerültük egymást, pedig meghallgattam volna a véleményét az általuk lebírált madarakról.
Hogy szolgál a 97 pontos galamb egészsége, ha már hátba szúrásról beszél?
A galambjait a Rohringer Úr bírálta vagy saját maga?

és a bírálati lap: