FÓRUM

Kezdetnek nem rossz!
Indus hozzászólásának az a lényege , hogy ha valami nincs, akkor azt nem lehet legyártani", azaz semmilyen génhatást nem lehet "kitenyészteni". Tehát ha nincs szalagtalanság az adott fajtában akkor nincs más mese, importálni kell egy másik fajtából. Na de hogyan ? Eredetileg a konkrét lépésekre lettem volna kiváncsi!
(Kár hogy nem látszanak a hozzászólások, amikor ezt gépelem befelé! Most pl nem emlékszem a legutóbbi hozzászóló álnevére) A csepvér keresztezés szerintem olyan valami, hogy keresztezünk a saját fajtánkba valami mást legtöbször csak azért , hogy a nagy beltenyésztettségen enyhítsünk. aztán teljes gőzzel mennek a visszakeresztezések az eredeti fajtákkal. E folyamatnak a végén kapunk olyan galambokat amelyek külsőleg már azonosak a kindulási fajtával , de belülről (rengeteg vitalitási tényező) sok láthatatlan gént hordoznak az idegen fajtától.
Amit most kérdezek az is ilyesmi, csak egy látható tulajdonságra (szalagtalanság) is tekintettlel kell lenni.
Szóval ki, hogyan csinálná? Lépésről lépésre! Hány év kellene hozzá?
Jó ez Mondénos példa, de konkrétizálódjunk mondjuk a Kingre ( most tudnom kellene , hogy van-e ott szalagtalan? Tegyük fel hogy nincs!), és a Szováti kék éppen jó donornak látszik. Mi lenne az első lépés?
Visszaolvastam Postaj hozzászólását.

Azok a gének (tulajdonságok) amelyek egymásnak alléljeik, azaz egy ugyanazon helyen laknak a kromoszómán, azok nem episztatizálnak, hanem dominálnak.
pl.: episztatikus sor: fehér/ rec. vörös/ fekete/kék , domináns sor :kovácsolt/szalagos/szalagtalan. Az allélek kiszorítják egymást az öröklődésben (max. két hely van csak), de nem allélek nem bántják egymást, hanem egymás fölött serénykednek.
Tehát a szalagtalanság a dominancia sor legalján van , azaz mindennel szemben recesszív. Innen folytathatjuk

Tessék csak tessék! Igérem érdekes lesz, és nem fog fájni senkinek!! CS. Á.

Üdvözlöm Tisztelt Columba! Szerintem a leggyorsabban járható út az, ha egy olyan fajtát keresztezünk be, amelynek ezen színváltozata már kitenyésztésre került, rögzítve van. Persze aztán még szorgalmasan át kell gyúrnunk galambjainkat, hogy méretben és alakban is visszatérjünk a kiindulási fajtához.

Nem, sajnos sem gyanúm, sem tapasztalatom nincsen a felvetett kérdésben, de idén fokozottan figyelem majd a fiatalokat és próbálom levonni a következtetéseket - félő, hogy ehhez egy év egy kb. 10 párból álló állományban édes kevés lesz

Tisztelt Columba!

Természetesen a legtisztább, ha minden szakmailag pontosan a helyén van Valójában a kérdésemmel arra céloztam, hogy egy említett párosítás során, vannak-e olyan küllemi tulajdonságok - erős fej, a galamb rövidsége, mélysége, széles mell, figura - melyek a színben jelentkező dominanciát követik a szülőpárost tekintve. Tehát jelenthet-e egy kovácsolt madár kiváló küllemi tulajdonságokkal nagyobb tenyészértéket, mint egy simakék, mert a színezet öröklődése, bizonyos egyéb küllemi tulajdonságok előnyös öröklődését biztosítják bagy valószínűsítik?

Üdvözlettel:
Pintér Szabolcs

A Novisadi behúzás eltüntette a csőr körül a teltséget mutató pöféket , és a szép gömbölyű fejek teteje kicsit lapos lett a csőrnél némi lógás észrevehető. Ennek a galambunknak is az elsőrendű pozíciója bírálatkor úgy kezdődik , hogy fej szem szemgyűrű csőr itt már a legtöbb meg is bukott.

T Árpád !
A Szolnoki keringő kitenyésztése idején még sirálykát nem kevertek a fajtába. Az utóbbi 10-15 év során sajnos rossz irányt vett a vérfrissítési szándék. Néhány tenyésztő társunk a csőr rövidítése végett aNoviszádi rövidcsőrűt bele keverte. A Noviszádi egyik őse a Lengyel sirályka. Innen van a visszaütés a mellfodorra. A kék , és kékfakó színűeknél már régebben is próbálkoztak Angol bagolysirálykával.