FÓRUM

Arra gondoltam hogy mindig szelektáltam az olyan egyedeket amelyekben fehér evezőtollak jelentek meg,vagy néhány fehér karom.
Ezzek már nem nagyon fordulnak elő!
Kék szalagos és fekete(bársonyfekete az előirt),legtöbb esetben feketéket hoznak de a mélyfekete színüket elvesztik és látszik alatta a szalagosság.
Csináltam régebben ilyen párosításokat a fekete színűek rajzának tisztitására kissebb-nagyobb sikerrel.Az a baj hogy a feketéknél a fehér mező könnyen betarkul,főleg a comb környékére jelemző nálam!
Egyébbként az ilyen párosításoknak utodjait visszarakja az ember feketékhez(bársony) az eredeti mélyfekete is visszatér.
Tavasztól-őszig kijárnak.
Tisztelettel:Sz.J.

Sajnos a vonalat végigvezetni nem tudom,de szinte minden kékszalagosommal valamilyen rokonságban van az öreg hím.Második kérését kipróbálom a nyár végén(akkor már úgy sem hagyok fiatalokat).
Úgy is szinte valamennyi Monori börzén részt veszek és ha találok egy megfelelő szegedi tojót akkor augusztus végén összepárosítom a kontyos hímmel és engedek nekik két költést még!
Az eredményre én is kíváncsi vagyok és majd beszámolok róla!

T Jani! Két kérésem lenne ! Próbáld meg papíron végigvezetni a kontyos vonalat az öreg hímig. A második kérés , hogy az öreg hímhez vagy egy kontyos fiához párosíts egy Szegedi magasszálló kékderes tojót. (ez a rajzváltozat közel áll a bibic rajzhoz) Érdekes eredményt kaphatnánk a fésű vagy konty rögzüléséről , és a bibic rajzolat módosulásairól vagy rögzüléséről.

Kedves Árpád!
Válasza reményeim szerint segít tisztázni egy, a fajta tenyésztői körében folyó vitakérdést!Köszönöm válaszát.

Kedves Árpád! Genetikai tárgyú írásait mindig érdeklődéssel és élvezettel olvasom, e témakörben véleményét mértékadónak tekintem. Lennne egy naiv kérdésem: az egri kék keringő fenéktollazatában oda nem illően, esetenként előfordul 1-2 fehér tollacska. Megállapítható-e más módon, mint a tenyésztői tapasztalat, hogy ez a hiba dominánsan öröklődik-eŐszíves válaszát előre is köszönöm!

Köszönöm válaszát amit nagy érdeklődéssel olvastam és
böngésztem a honlapján is,igaz kissé úgy érzem cikizte az
általam megfogalmazot kérdést.

Tisztel Columba!
Kérdésem az lenne hogy általában a sárga szint miből lehet
kihozni olyan fajoknál amire nem igazán jellemző a sárga szín.
előre is köszönöm válaszát!!!

Az egyéni tenyész ketrec célja az, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a férj az apa.
A beigért gyorsítás" leírását elküldtem a magazin szerkesztőségének, a többi már nem rajtam múlik.
Cs. Á.

Kedves Postaj!

A helyzet annyiban változott ,hogy most legutóbbi hozzászólásának az elejével értek egyet.
Magam is úgy gondolom hogy min 3-5 keresztezés szükséges a Kingre. Feltéve, hogy egy generáció egy naptári év alatt fejlődik ki, és egy keresztezési évet egy-egy második év követ amikor visszagyűjtjük a szalagtalanokat, ez valóban 6-10 évet tesz ki.
Azt gondolom, hogy legtöbben közülünk szintén ezt az utat járná végig.
Igen, Szerencse őnagysága sokat rövidithet ezen az időn, de ugyan ilyen alapon ki is babrálhat velünk. Számszakilag a legvalószínűbb, hogy 4 keresztezés után az utód statisztikailag kb 97% King géneket , és kb 3 % Szováti géneket hordoz majd.
.

A Spread gén (fekete) biztosan más génhelyen található, mint a valódi színeloszlások. Viszont az összes színeloszlás kivétel nélkül egy ugyanazon a génhelyen található. Ha nem ezt olvasta , akkor ez rosszul van ott leírva!!!
Tapasztalt már olyant személyesen, hogy külön ketrecben két sötétkovácsolt galambnak születtek szalagos és szalagtalan fiókái is a kovácsoltak között?

De a lényegről el ne feledkezzem! Nem kevesebbet állítok, mint hogy némi genetikai lapismeret birtokában, ki lehet találni egy módszert amivel 3 évvel le lehet rövídíteni a szalagtalan King kitenyésztésének az idejét.
Hangsúlyozom, genetikai módszer , és nem olyasmi, hogy majd fűtűnk, meg világítunk a dúcban.
Most hagyok egy kis gondolkodási időt. Puskázni szigorúan szabad! Cs. Á.

Kedves Postaj!

Még nem jó a szóhasználata! Ha egyszínű "alatt a Spread gént hordozó galambot érti (ez csinál kékből fekete galambot) akkor a mondata csak részben helytelen. A Spread nem tagja a színeloszlások sorának, ezért a Spread valóban episztatizál a többi felett, azaz csak eltakarja a szárnymintázatot, de nem szünteti meg azt. Ezért tartalmilag vannak szalagos feketék, kovácsolt feketék, és néha szalagtalan feketék is , annak ellenére hogy ezt mi nem láthatjuk. Viszont a többi kategória, ismétlem előző észrevételemet, nem episztatizál, hanem dominál egymással. Nem takargatják egymást, hanem simán kirúgja egyik a másikat az állásából.
Ezért van az, hogy a tisztán szalagos, akinek két szalagos génje van, az egyiket teljesen elveszíti és a megüresedett helyre jön egy szalagtalan gén a később emlitett keresztezés alkalmával. Van egyébként több kategória a kovácsoltságra. A legdominánsabb az un telikovácsolt, vagy bársony pajzsos (szinte feketének látszik), T-mintás kovácsolt, sűrűn kovácsolt , ritkán kovácsolt , aztán jön a szalgos ,majd legvégül a szalagtalan.

Amit pedig a párosításról írt, az kézenfekő, logikus és igaz.
Mit saccol? Hányszor kel még vissza keresztezni és elő-elő csalogatni a szalagtalanokat, hogy végül ezek a King kiállításon is megállják a helyüket. Magyarán, kb hány évbe kerülhet ez a vállalkozás?
Üdvözlettel: CS. Á.