FÓRUM

Köszönöm a válaszod, elnök úr!

Az anyagiakról meg írtuk amit akartunk!
A felelős szerkesztővel kapcsolatban, azt gondolom azért tisztában vagy az adott helyzettel. Legalább is remélem! Téma részemről lezárva!

A börze még egyszer!
A tapasztalatom:
Az első három kapun nem eresztettekbe! (Hatóságilag!)
Eltereltek, jó messzire! Miközben árusítani szerettem volna! És ahogyan láttam nem voltam egyedül, voltak még árusok akik nem fértekbe!
Hogy mikor érkezem az a börze működésének szempontjából, teljesen mindegy!
Ugyan is vagy én vagy mások, de a lényeg az hogy nem férnek be árusok, mert „teltház van”.
Vagy csak szervezési gondok vannak, a terület kihasználásánál.
Ezt a helyzetet csak rontja az ha még a közelben parkolni sem lehet lesz.
A korán érkező vevő is befog állni, mert másút hol parkoljon, mondván.
Így még kevesebb eladó fog bejutni.

A lényeg az, hogy ha romlik a színvonal elmaradnak az emberek.
Tehát a jövőkép úgy fest, telt ház esetlegessége miatt elmaradhatnak az eladók, mivel többnyire messziről jönnek. Nem reszkíroznak!
Parkolási gondok miatt elmaradnak a látogatók.

Kérdésem:
Megtudjátok-e oldani a rendelkezésetekre álló terület optimális kihasználását, hogy mindenki beférjen aki kisállatot vagy a hozzá tartozó kelékeket akar értékesíteni?
Van-e elképzelésetek a látogatók parkolási gondjainak, gond nélküli meg oldására?
Vagy lesz ahogy lesz, mert a jelen esetben a rendezőség ennyire képes?
Vagy gondolkoztatok-e azon hogy egy optimálisad helyszínt keresetek?

Vagy jön egy jómódú ember, mint a postagalambászoknál és mindent meg old, színvonalasabban és olcsóban.
Mi meg majd legfeljebb tagdíjat emelünk, hogy tudjunk működgetni.

Utóirat a fórumot látogatókhoz:
Hölgyeim és uraim, létezne, hogy csak nekem vannak itt kételyeim?
És valójában ugyan az van itt is mint szép hazánkban, vagyis minden rendben van, mert a tömeg elégedet!

Ha így lenne, elnézést kérek mindenkitől.

Kedves Schmidt Pista!
Köszönöm, hogy megemlítetted a válasz levelem mellőzését.
Azt még meg kell említeni, hogy az írásom ill. válaszom a 2015. szeptemberi személyeskedő írásra volt válasz.
Üdvözlettel: Pusztai Lajos

Tisztelt Árpád!

A Magyar Kisállatfajták Napja Rendezvény szabályzata honlapunkon megtalálható. Ettől eltérni úgy lehet, ha ahhoz a rendező kérelme után elnökségünk hozzájárul. Biztosítalak arról, hogy Futó Gábor és dr. Pintér József elnök urak 2014-ben és 2015-ben kérvényezték a balatonlellei és a pápai rendezvényük szervezésénél a bővítés lehetőségét és ezt elnökségünktől megkapták. Szerintem sokkal fontosabb, hogy mindkét helyszínen jó színvonalú, széles fajtaválasztékú bemutatót rendeztek és ezzel megörvendeztették az odalátogatókat. Személy szerint támogatnám azokat a kezdeményezéseket, amelynél a Magyar Kisállatfajták Napja megrendezésének csupán ez az egy nehézsége lenne, hogy a bemutatón részt vehet-e más tenyésztői közösség kollekciójával.

Üdvözlettel:

Uhrner Antal

Tisztelt Rohringer István Úr!
Kedves Pista!
Azt szeretném megtudni, hogy Schmidt Pistával mennyire ismeritek egymást?
Köszönettel: Pusztai Lajos

Fórumozótársunk kérésére módosítottam ezen hozzászólását, mivel az eredetiben csak a Tisztelt! volt olvasható.

A Bírálati rendszerről! Rekontra!
Válasz Rohringer István bírálótársamnak!

Gondolom, sokan vagyunk úgy néha, hogy akaratunk ellenére teszünk valamit.
Most én is így jártam! a belső késztetés erősebb volt az ésszerű gondolkozásnál.
Ezért szántam rá magam a válasz írására.
Nem gondoltam, hogy bírálótársam olyan véleményének ad hangot írásában, melyek nem tartoznak az általam írt témához. Ezért kénytelen vagyok a „jóindulatára” reagálni.
Úgy vélem, hogy aki csak felületesen olvasta cikkemre a reagálást az a T. Olvasó úgy is értelmezhette, hogy nem tudok helyesen írni! Annak dacára, hogy ebben segítségemre van – amennyiben szükséges – az internet és a helyesírási szakkönyv melyet a Magyar Tudományos Akadémia adott ki a 2011-es évben!
Először, ez nem tartozott a Bírálati rendszer alkalmatlanságának témájához!
Kaptam javaslatot arra nézve, hogy amennyiben ez a módszer szerintem alkalmatlan a feladat ellátására, akkor nem kellene vállalni bírálati feladatot, ill. azt meg kellene fontolnom!
Köszönöm szépen a javaslatát.!
A bírálat nem megfontolás kérdése. Ez nekünk szórakozás és egyben felelősségteljes feladat is, amit szívesen csinálunk. Ebből következik, hogy a feladatot olyan rendszerben végezzük, amely az adott időben-érvényben van . Sajnos!
Most ez van, ebben a rendszerben kell a hobbynknak kiteljesedni.
Van egy jobb válaszom erre, csak azért írom le, mert nagyon tetszik, és azt hiszem, hogy ez egy örök érvényű mondás.! Egy társaságban két Nobel-díjra jelölt beszélgetett és az egyik megkérdezte a másiktól, hogy azt Te miért csinálod. Erre azt a frappáns választ kapta, hogy: Tudod ez olyan, mint a SEX, lehet, hogy van gyakorlati haszna, de az ember azt nem azért csinálja!
Harmadszor, a lelki nyugalmam miatt aggódik a T. Bíráló társam és megnyugtatásomra a nagy költőnk József Attila verséből idézett.
Két ok miatt nem jó a költészetet megemlíteni: először, nekem nem lelki problémám van, hanem a bírálati rendszerrel van problémám és ez nem ugyanaz! Másodszor, mint írtam nekem nincs lelki problémám József Attilának pedig voltak, különben nem lett volna öngyilkos.?
Erről ennyit, nem akarok riposztozni, nem ez a téma.
A 32 év alatt több rendszerben bíráltam és ismerem a röpposta galambászok szisztémáját is és nagy biztonsággal kijelenthetem, hogy ennél a módszernél mindegyik jobb! Ezt a többi bíráló- társam egyetértésével állíthatom, kivétel egy személy.
A bírálótársam sajnos nem adott arra választ, hogy ez a rendszer miért jó, csak eszmefuttatásokat írt hosszan, amit hol értettem, hol nem és, hogy erre igény volt. Kíváncsi lennék ennek igénye hol és kikben merült fel?
Én most megpróbálom levezetni, hogy miért nem jó és miért diktatórikus ez a szisztéma!
Szerintem a bírálat nem lehet régimódi, elavult, avagy modern-új szemléletű, hanem csak egyforma lehet: A fajtaleírás alapján, a T. Tenyésztők segítése az adott fajta kialakításában.
Ez csak úgy lehetséges, ha a bíráló a standardtól való eltérést véleményezheti.
Példa: A bíráló felír a bíráló lapra két kívánalmat, ez szabály szerint IGEN JÓ minősítés és 93-94-95 viszonyítási pontot kaphat, attól függően, hogy a standardtól való eltérést hogyan ítéli meg a bíráló. Abban az esetben ha a két kívánalom súlyosabb, akkor az 93 pontos lehet.
Ha két enyhébb, akkor 95, és ha ez is az is, akkor 94 pontra lesz értékelve.
A Bíráló, mint szakember, ezt a galambot nagyon jónak véli, az idealizált rajznak megfelel, de még egy-két apróságra fel szeretné hívni a T. Tenyésztő figyelmét, amit majd a tenyésztés folyamán figyelembe lehetne venni, de nem teheti, mert, amennyiben felír még egy kívánalmat az a galamb csak JÓ – 91-92p. - kategóriába sorolható be, ami viszont a madár minőségével nincs szinkronban. Tehát a BÍRÁLÓ keze meg van kötve nem a szaktudásához mérten cselekszik,- mint PUSZTAI LAJOS esetében,- a feladatát nem tudja rendesen ellátni a bírálati rendszer ez irányú alkalmatlansága miatt. A mozgás szabadsága kicsi, csak szűk keretek közt végezheti a feladatát. Vagy én tévedek?
Ez a rendszer egy torz elméletre lett felépítve, mely az életszerűségtől távol áll és nem gyakorlatias.
Még egy - két idevágó gondolatot szeretnék leírni:
Az a gondolkozás elavult, hogy 100 pontból 3 pontot automatikusan le kell vonni, mivel tökéletes galamb nincsen. Ez így igaz! De szerintem ezt a lehetőséget a minősítőnek kellene meghagyni, hogy Ő döntse el, hogy hól van az a 3 pont differencia, hisz’ Ő a szakember.
Más! A Fajtaleíró könyv szerint kb. 10 testrész-fajtajegy van, mint bírálati szempont a 152 fajtánál. Az fizikailag sem lehetséges, hogy ennyi fajta egy szisztéma szerint legyen minősítve, mert ahány annyi féle, van köztük egyszerű parlagi jellegű és a legtöbb olyan melyeknek több, fajtajellegbeli követelménynek kell megfelelni:
Például: Magyar Óriás, Bucharai Dobos a Német Duplakontyos Dobosról már nem is beszélek, mert ennél a fajtánál csak a fejen több kívánalom lehet, mint mondjuk a Német Modenánál!
Mind a 10 fajtajegynél más-más, a standardtól való eltérés lehetséges, melyek jó szándékkal a tenyésztők tájékoztatására megjegyzendők lehetnének. Mint, már többször, de nem elégszer említettem ez a rendszer ezt nem teszi lehetővé!
Rohringer István írásában kioktat, miszerint egy bírálónak mi a feladata a bírálat során és kifogásolta, hogy a hazai állományokat minősítem, ill. a tenyésztők felkészültségét firtatom a bírálat alkalmából.
Mit írtam én?! Melyből ezt az abszurd következtetést le lehetett vonni?
Idézek: 2015.szeptemberi újság A gondolat szabad ! 17. oldal.
„Ellentétben a magyar tenyészetek állományából kikerülő galambokkal, melyek finoman fogalmazva is elég heterogének! Következésképpen nálunk ez a szisztéma alkalmazhatatlan, mert a Bíráló, mint a bírált fajta szakértője nem tudja észrevételezni a javítandó fajtajellegbeli kisebb eltéréseket.”
Ebből a két mondatból született meg az alábbi következtetés:
„ A bíráló nem az állományokat minősíti, és nem a tenyésztők felkészültségét firtatja, mint azt képzeli Pusztai Lajos, hanem összehasonlítja egy-egy fajta egyedeit az ideálisnak leírtakkal és a bemutatott példányokat egymáshoz képest is rangsorolja.
A kioktatást sportszerűtlennek tartom és visszautasítom! Bár a 2007-2009-2014-es években megjelent egy-két újságot olvasva, ezen a viselkedésen nem csodálkozok!
A többi véleményemet fenntartom és állítom.
Úgy gondolom, hogy azt lehetett volna feltételezni egy ALAKGALAMB-SZAKBÍRÓ-ról, hogy van, olyan felkészült és rendelkezik olyan szaktudással 32 évi bírálat után, mely szerint el tudja végezni a sorrend kialakulásához szükséges bírálati feladatot.
Akkor leírom megnyugtatásként a kételkedőknek, hátha kezdők és egy-két haladó is tanul belőle.
Érthetően írom, egyszerű mondatszerkesztéssel, hogy érthető legyen mindenki számára.
Van egy adott létszám, melyet a bírálónak véleményezni kell a fajtaleírás alapos ismerete és az idealizált rajz szerint.
A szöveget és az idealizált rajzot / ha van három nézetben / szinkronban kell alkalmazni az előttünk, a ketrecben álló galamb minősítésekor. Van olyan területe a bírálatnak, amikor a szöveg nem egyértelmű, akkor a rajz ad viszonyítási támaszt.
Először szemrevételezzük az összes egyedet és utána mindes egyes galambot kiveszünk a ketrecből és megvizsgáljuk a testfelépítésüket, hogy nincs-e valami rendellenesség, amely kívánalmat, esetleg kizárást vonna maga után, melyek csak kézben érezhetők, szemrevételezéssel nem.
Ezután a standardtól való eltérést a bíráló felírja a bíráló lapra, csak vigyázni kell, mert nem tud minden észrevételt felírni, csak annyit, amennyit a rendszer megenged./ Fent már említettem / így halad szépen sorba minden galambot megvizsgálva az utolsó egyedig.
Tehát ezzel a pár észrevétellel segíti a tenyésztőt a minőség javításában. / ha megfogadja/
A felírt pontszám a maximális 100 ponthoz van viszonyítva, mely a rendszer sajátossága.
A bíráló nem egymáshoz viszonyítva minősíti a galambokat, hanem a standardhoz.
Ez a viszonyítás minden módszernél így működik.
Miután a bíráló végig nézte az adott állományt és minden egyed megkapta a megérdemelt pontszámokat, a felírt kívánalmak és hibák után, kialakul egy bizonyos VISZONYÍTÁSI SORREND és egyúttal az egyes galambok közti különbségekre is rá mutat.
A leírtak alapján és annak következményeként kerülnek kiválasztásra a GYŐZTESES-ek, itt már csak apróbb kívánalom lehetséges, mely a fajtajelleget nem rontja.
Ilyenkor jön elő a szubjektív megítélés, kinek mi tetszik jobban a legjobbak közül.
Ezután jön, és ehhez kapcsolódik az én elméletem, miszerint a kiállításokon bemutatott galambokon keresztül lehet megítélni az adott ország galamb populációjának a minőségét és ezen keresztül a T. Tenyésztők hozzáértését és rátermettségüket. Az ugyanis feltételezhető, hogy egy kiállításon a legjobb minőségű galambok kerülnek bemutatásra.
A minőség javítása közös cél és ezért a tenyésztő és bíráló együttműködése elengedhetetlen.
Az is igaz, hogy a gyakorlatban nem sok eredménye van a felírt észrevételeknek, sajnos ezt a gyakorlat mondatja velem! A felírt pontszám az, ami inkább érdekli a tenyésztőket.
Remélem meggyőztem a kételkedőket – lehet, hogy nem kellene a többes szám - , hogy a bírálat technikai végrehajtásával nem állok hadilábon és ebből adódóan a hobbymat folytathatom, és nem kell fontolóvá tennem!
Ezt a bírálati rendszert meddig kell a bírálókra ráerőszakolni, azt viszont meg kellene fontolni.
Mi várunk!

Pusztai Lajos

Befejezésül e-területen jártas, nagy tudású galambász társam levelének utolsó sorát idézem:
Ui. Itt van az alkalom, hogy megköszönjem azt a bírálói véleményedet, ami a mai bírálati rendszerről szól, miszerint Te sem értesz egyet a mai bírálati rendszerrel…..
Továbbá figyelmükbe ajánlom ifj. Vagyóczki Imre bírálótársam írását, mely a 2015. júniusi újságban jelent meg A bírálati rendszer igazságosságának problémája címmel.

Tisztelt Zoltán!

Felvetett észrevételeid közül kétségtelen tény, hogy tavaly a Balaton parti településen tartott Magyar Kisállatfajták Napja rendezvény mellett más programot is szerveztek a rendezők. Nehéz eldönteni, hogy egy zárt teremben megtartott bemutató esetén mi a jobb megoldás. Ragaszkodunk a kiíráshoz és akkor a terem fele üresen marad vagy engedélyezzük a rendezőnek, hogy egyéb bemutatóval színesítse rendezvényét. A kérdés költői, választ nem várok rá. Azt felvállalom, hogy az engedélyt szövetségünk vezetése adta meg a rendező egyesület számára.
Üdvözlettel:
Uhrner Antal

Egy bárkit érinthető dolog!

Az új fajták, színek és rajzok el ismertetésének ügye és menete.
Vagy fajtaleírások módosításának ügye, menete.
A szabályzások olyan régen lettek közkincsé téve, hogy már csak homályosan emlékszenek rá az érinttettek!
Ezeket a szaklapunkban, és itt a honlapon újra közkincsé kéne tenni!
Nem burkoltan, hanem egyszerűen, de részletesen és érthetően!

Számomra az, ahogyan a Nyíregyházi diszgalamb, elfogadtatását a z illetékes bírálók és a standard bizottság kezelte, az nemes egyszerűséggel is siralmas!
Minden szakmaiságot mellőzött! Egy részleteiben gazdag állásfoglalást vártam volna.
Erre a standard bizottság egyetlen tőmondatban elutasította, a munkánkat és fáradozásainkat. Lényege igaz egy szóba is belefért volna „heterogén”.
Ez így egyszerű és sokatmondó, csak talán meg indokolhatatlan állásfoglalás!
Remélem a kollégák ennél azért többre képesek.
Ez az egyetlen mondat nem minket nem engem minősített, uraim!
Így nem lehet kezelni azt, ami ért egyáltalán itt vagyunk az MGKSZ-ben.
Valójában a kisállattenyésztés, esetünkben a hozzánk tartozó hobbi állatok tenyésztése, felkarolása lenne a célunk.

Egy szakszerű, részletekbe menő, állás foglalással még adós a standard bizottság!

Tisztelt elnök úr!
Részemről a heti egy, válaszadás rendben is van.
De az legyen minden feltett kérdésünkre részletekbe menően meg adva!
Kinek mire van ideje: Mi is a szabad időnket áldozzuk arra, hogy segítő de talán kissé kritikus, észrevételeinket feltegyük. Ezt tőled is, mint az MGKSZ tagjától, talán el is várhatjuk.
A fizette elnöktől viszont, talán joggal, el is várjuk!

Az elnökséget két részre osztom: Vannak az elnökségben vezető tisztséget betöltő tagok (elnök, alelnökök és a szakosztály elnökök) ők a vezetők. És vannak a elnökségnek még tagjai, a területi képviselők, más jogkörökkel felruházva. (Olyan ez szerintem, mint a parlament és a kormány.)
Ezért nem emeltem ki Bárány Istvánt. Ha az elnökség tagjai az István szintjén volnának jelen az MGKSZ működésében, talán gördülékenyebben mennének a dolgok! De akár itt a fórumon is, szabad a pálya mindenkinek!
Ha az elnökségünk tagjai, döntéseket tudnak hozni, az csak azért lehetséges mert van „önálló” véleményük, legalább is remélem!
Márpediglen ha van, és mért ne volna, akkor talán időnként annak hangot is adhatnának.

A Bíráló testület általános dolgairól, úgy mint a galambok minősítéséről (bírálói munkáról) vagy a díjazási rendszerünkről. (A miértekről és hogyanokról.)
A gazdasági részről is biztos volna mit írni.
Szívesen olvasnánk itt a szakosztályok, gondjairól, de a működésükről is.
A területek minden napjairól, a területi kapcsolattartásukról.

Tisztelt Dankovics úr!

Soha nem tettem olyan kijelentést, hogy bárki is rosszindulattal jeleníti meg véleményét honlapunkon. Schmidt Istvánnak írt válaszomban kizárólag arra akartam utalni, hogy az időráfordítás mértéke nincsen arányban egyéb dolgaim intézésével. Azt azonban Schmidt István írta le személyemmel kapcsolatosan, hogy rendszeresen csak én válaszolok az elnökség tagjai közül a felvetett kérdésekre. Ezt jólesően vettem tudomásul és ezután is ennek alapján fogok cselekedni.

Üdvözlettel:

Uhrner Antal