Etikai szabályzat (1999)

 

AZ ETIKAI BIZOTTSÁG 

ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 

 

I. Az Etikai Bizottság Eljárási Szabályzatának célja és jogalapja. 

1. Az Etikai Bizottság Eljárási Szabályzatának /Szabályzat/ célja:

a Szövetség alap- és belső szabályaiban foglaltak,a Szövetségre vonatkozó törvényes rendelkezések betartásának elősegítése, ezek megsértése esetén - nevelő hatású - intézkedések alkalmazása.

A Szabályzat jogi alapja: a tagok önkéntessége 

2. A Szabályzat szerint VÉTSÉG-nek minősül:

a Szövetség alap- és egyéb szövetségi szabályzatainak megsértése,

a Szövetség jó hírnevének, tekintélyének bármely módon történő veszélyeztetése,

a Szövetség szerveinek szabályszerű intézkedéseibe ütköző bármely szándékos vagy gondatlanságból eredő cselekmény vagy mulasztás. 

II. Vétség esetén eljáró személyek, szervek:

3. A tagegyesület elnöke jár el saját hatáskörben az egyesületén belül bármely tag(ok)al szemben felmerülő vétség esetén.  

4. A szövetség elnöke, alelnöke, elnöksége, az Etikai Bizottság elnöke, A Szövetség közgyűlése jogosult a vétség észlelése vagy tudomására jutása esetén az eljárást kezdeményezni a Szövetség bármely tisztségviselője, testületi szerv tagja valamint tagegyesületi tisztségviselője ellen. 

5. Első fokon az Etikai Bizottság jár el:

- az Elnökség tagjai,

- a Felügyelő Bizottság tagjai,

- a Bíráló Testület tagjai,

- a Minősítő Bizottság tagjai,

- a Szakosztályok vezetőségi tagjai, valamint tagjai,

- a Szakbizottságok elnökei és tagjai,

- a közgyűlésen a tagegyesületet képviselő küldött ügyében. 

6. Első fokon az Elnökség jár el:

- az Etikai Bizottság tagjai,

- az Etikai Bizottság javaslata alapján tagegyesület kizárása ügyében. 

7. Másodfokon az Elnökség jár el:

- a Bíráló Testület tagjai,

- a Minősítő Bizottság tagjai,

- a Szakosztályok vezetőségi tagjai valamint tagjai,

- a Szakbizottságok elnökei és tagjai,

- a tagegyesületi küldött ügyében. 

8. Első fokon a Közgyűlés jár el:

- a Szövetség elnöke, alelnöke,

- a Felügyelő Bizottság elnöke,

- az Etikai Bizottság elnöke ügyében.

A Közgyűlés határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. 

9. Másodfokon a Közgyűlés jár el:

- az Elnökség tagjai,

- a Felügyelő Bizottság tagjai,

- a tagegyesület kizárása ügyében.
 

III. Az Etikai Bizottság eljárási szabályai.

10. Az eljárás - minden szakaszában - szigorúan bizalmas. Az eljárásról, annak állásáról és adatairól az érdekelteken kívül csak illetékes felügyeleti szerv részére adható felvilágosítás. 

11. Az elévülés bekövetkezik és így eljárás nem indítható meg, ha

- a vétség elkövetésétől - az elkövetés befejezésétől - számított 6 (hat) hónap eltelt, vagy

- az eljárás kezdeményezésére jogosult szervek (I.-II. rész) egyike sem kezdeményezi az eljárás megindítását a vétség tudomásra jutásától számított 1 (egy) éven belül. 

12. összeférhetetlenség miatt nem járhat el az Elnökség, az Etikai Bizottság elnöke, tagja, póttagja olyan ügyben,

a/amelyben mint feljelentő, sértett, eljárás alá vont, tanú vagy szakértő szerepel,

b/amelyben felesége, egyenes ágon rokona, vagy sógora, oldalágon rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére, vagy testvérének házastársa mint sértett, vagy eljárás alá vont szerepel,

c/amelyben oly személy szerepel sértett, vagy eljárás alá vontként, akivel örökbefogadó szülői, vagy nevelőszülői, illetőleg gyermeki, vagy gyámi, gondnoki viszonyban áll,

d/amely ügyben tőle elfogulatlanság nem várható. 

13. Az összeférhetetlenségi kizáró okot az eljáró elnöknek nyomban be kell jelenteni. Az elnök gondoskodik a helyettesítésről.

14. Az eljárás előkészítése az Etikai Bizottság elnökének feladatkörébe tartozik. Az elnök - vétség alapos gyanúja esetén - hivatalból, vagy bejelentés alapján, továbbá illetékes szervek megkeresésére indítja meg az előkészítő eljárást. 

15. Az előkészítő eljárás során az elnök körültekintően megvizsgálja az üggyel kapcsolatos tényeket és körülményeket. Meghallgatja az összes érdekeltet - bejelentő, esetleges sértett, tanuk. A tanukat egyenként kell külön-külön meghallgatnia. A meghallgatásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, az összes jelenlévő nevét és eljárásbeli szerepét, a meghallgatandó személy pontos személyi adatait - születési adatok, foglalkozás, lakáscím stb. -, a feltett kérdéseket és a meghallgatott személy pontos válaszait, esetleges megjegyzéseit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők elé kell tárni, akik azt elolvasás után aláírják. Az eljárás alá vont személlyel a felvett jegyzőkönyveket meg kell ismertetni, esetleges észrevételeit, megjegyzéseit jegyzőkönyvbe kell foglalni. 

16. Ha az Etikai Bizottság elnöke a Szövetség érdekében szükségesnek látja, felfüggesztheti az eljárás alá vont személy további működését akár meghatározott tevékenységet megjelölve, akár mindenre kiterjedően. A felfüggesztésről az Etikai Bizottság elnöke nyomban értesíti a Szövetség elnökét, vagy elnökségét. 

17. Az Etikai Bizottság elnöke az előkészítő eljárást köteles írásbeli végzéssel megszüntetni, ha meggyőződött róla, hogy vétség nem történt, vagy olyan csekély súlyú, hogy figyelmeztetéssel lezárható. Meg kell szüntetni az előkészítő eljárást akkor is, ha nem áll rendelkezésre sem beismerés, sem elegendő bizonyíték, továbbá ha az eljárás alá vont személy bejelenti, hogy kilép a Szövetségből, valamint az eljárás alá vont halála esetén. A megszüntető végzésben ismertetni kell a lefolytatott előkészítő eljárás lényegét és a megszűntetés okát. A megszüntető végzést közölni kell az eljárás alá vont személlyel, a bejelentővel, a sértettel, a Szövetség elnökével. 

18. Ha az előkészítő eljárás során a tényállás tisztázható és a vétség alapos gyanúja beigazolódik, úgy az Etikai Bizottság elnöke írásban a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi. A fegyelmi eljárást kezdeményező iratnak tartalmazni kell:

- az eljárás alá vont személy adatait,

- a fegyelmi vétség tüzetes megjelölését,

- az Etikai Bizottság illetékességére vonatkozó adatot,

- az indítvány érdemi indoklását, az előkészítő eljárás során beszerzett bizonyítékokat,

- a tárgyalásra meghívandó tanúk adatait,

- a csatolt iratok jegyzékét,

- azok jegyzékét, akik részére a jogerős határozat megküldendő. 

Az indítványt 5 példányban kell elkészíteni. 

19. A 3 tagú Etikai Bizottság megvizsgálja a bizottságnak átadott indítványt, szükség esetén felkéri az elnököt az előkészítő eljárás kiegészítésére. Ha az indítvány alkalmas a fegyelmi eljárás megindítására, az Etikai Bizottság elrendeli azt. 

20. A fegyelmi eljárást kezdeményező indítványt az Etikai Bizottság a fegyelmi eljárást elrendelő és a tárgyalás napját kitűző ajánlott levélhez mellékelve közli az eljárás alá vont személlyel. Meghívja a tárgyalásra a tanúkat, a sértettet és az esetleges szakértőket. A meghívó levélben a feleket fel kell szólítani arra, hogy a még be nem jelentett tanúikat és egyéb bizonyítékaikat hozzák magukkal. A sértett távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. 

21. A sértett, illetve az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás folyamán igénybe veheti törvényes, vagy jogi képviselőnek a közreműködését. Nem mentesül az eljárás alanya azonban a személyes megjelenés és nyilatkozattételi kötelezettsége alól. A képviselő a fegyelmi eljárás irataiba betekinthet. 

22. A fegyelmi tárgyalást az Etikai Bizottság elnöke nyitja meg, vezeti és zárja be. Gondoskodik a tárgyalás rendjéről. A fegyelmi eljárás minden mozzanatáról, egész folyamatáról részletes jegyzőkönyvet kell vezetni 5 példányban.

A tárgyalás megnyitásakor az elnök számba veszi a megjelenteket, dönt a tárgyalás megtarthatóságáról. Megállapítja az Etikai Bizottság hatáskörét és illetékességét, valamint a kizárási okok hiányát.

Az elnök ezután ismerteti az előkészítő eljárás iratait és bizonyítékait. Figyelmezteti az eljárás alá vont személyt, hogy az eljárás egész folyamán észrevételt, kérdést, indítványt tehet.

Az elnök ezután meghallgatja az eljárás alá vont személyt, aki arra is szorítkozhat, hogy az előkészítő eljárás során tett vallomását fenntartja, módosítja, kiegészíti, vagy visszavonja, ez esetben új vallomást tesz. Az eljárás alá vont személyhez az Etikai Bizottság tagjai, az esetleges képviselő intézhetnek kérdést. 

23. Az eljárás alá vont személy meghallgatása után kerül sor a bizonyítási eljárásra az elnök által meghatározott sorrendben. Először az eljárás alá vont személy terhére, majd a javára szolgáló bizonyításra, tanúmeghallgatásra kerül sor. Új bizonyítási indítványról az Etikai Bizottság határoz, döntése csak a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

A tanúk meghallgatásakor rögzíteni kell a tanú személyi adatait és felekkel kapcsolatos érdektelenségét, vagy érdekeltségét. Az elnök a tanú meghallgatása során elébe tárhatja korábbi vallomását is, a tanú nyilatkozhat arról, hogy a vallomását fenntartja, módosítja, kiegészíti, vagy visszavonja.

Az elnök után az Etikai Bizottság tagjai, az esetleges képviselő kérdést intézhetnek a tanúhoz.

Az okirati bizonyítékokat – beleértve az esetleges távollévő tanúk és szakértők nyilatkozatait – az elnök ismerteti. A bizonyítási eljárást követően az elnök szót ad az eljárás alá vontnak és az esetleges képviselőnek. Ha a fegyelmi eljárás a bejelentő, vagy a sértett indítványa alapján indult meg, úgy őt is megilleti a felszólalási jog. 

24. A bizonyítási eljárást és a felek nyilatkozatait követően az elnök a tárgyalást felfüggeszti. Ezután az Etikai Bizottság zárt ülésen határoz. Határozatával vagy felmenti az eljárás alá vont személyt, vagy a következő büntetések valamelyikét szabja ki:

a, Szóbeli intés.

b, Írásbeli megrovás.

c, Tisztségtől való felfüggesztés meghatározott időtartamra.

d, Javaslat a tisztségből való visszahívásra.

e, Javaslat a Szövetségből való kizárásra.

Ha az eljárás alá vont személy fel volt függesztve, őt „intés”, vagy „megrovás” büntetés kiszabása esetén mentesíteni kell a felfüggesztés hatálya alól. 

25. A fegyelmi határozat meghozatala után az elnök újból megnyitja a tárgyalást és kihirdeti a határozatot, valamint annak rövid szóbeli indoklását.

Az írásba foglalt határozatot és annak részletes indoklását a kihirdetést követő 10 napon belül meg kell küldeni az összes érintettnek (eljárás alá vont személy, bejelentő, sértett, a Szövetség elnöke).

A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az indokolt fellebbezést az Etikai Bizottsághoz kell benyújtani. A fellebbezés nem halasztó hatályú. Fellebbezés hiányában a fegyelmi határozat a kihirdetést követő 16. napon jogerőre emelkedik. Erről az Etikai Bizottság elnöke írásban értesíti mindazokat, akik a fegyelmi határozatot megkapták. 

26. A másodfokú fegyelmi eljárás céljából az Etikai Bizottság a fellebbezéshez csatolja az ügy összes iratait és azokat nyomban megküldi a másodfokon eljáró szervhez. 

27. A másodfokon eljáró szerv a fellebbezési iratok kézhez vétele után kitűzi a másodfokú fegyelmi tárgyalás időpontját, megidézi az eljárás alá vont személyt, a sértettet, esetleges képviselőiket, a fellebbezésben kért és az egyébként szükséges tanúkat. A tárgyalás az eljárás alá vont személy távolmaradása esetén is megtartható.

A fellebbviteli tárgyalás a fellebbezés ismertetésével kezdődik. A továbbiakban a másodfokú fegyelmi tárgyalás menete egyezik az elsőfokú tárgyalás sorrendjével. (III. 20-25.)

A másodfokon eljáró szerv nincs kötve az első fokon eljáró szerv határozatához, sem a fellebbezéshez. Az elsőfokú határozatot helyben hagyhatja, vagy – az eljárás alá vont személy javára, akár terhére – megváltoztathatja. 

28. A másodfokú fegyelmi határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. A másodfokú határozat jogerős. A másodfokon eljáró szerv a tárgyaláson szóban kihirdetett és röviden indokolt jogerős határozatot írásban foglalva – részletes indoklással – megküldi az eljárás alá vontnak, a sértettnek, a bejelentőnek és az első fokon eljárt szervnek, továbbá az Etikai Bizottságnak, amennyiben nem az első fokon eljáró szerv. A másodfokú határozat ellen – amennyiben azt nem a Közgyűlés hozta – a fegyelmi határozattal érintett személy felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Közgyűléshez:

a, ha a másodfokon eljáró szerv eljárási szabályt sértett,

b, ha a határozat meghozatala után olyan esemény jutott tudomására, melynek folytán a meghozandó határozat javára értékelhető. 

29. A jogerős határozat végrehajtásáról az Etikai Bizottság elnöke intézkedik a Szövetség elnökének közreműködésével. A Szövetségből történt kizárást a Szövetség elnöksége hajtja végre az Etikai Bizottság elnökének kezdeményezésére. 

30. A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről az Etikai Bizottság személyi nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásból törölni kell a büntetést:

- a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 (hat) hónap elteltével a 24 a, b pontok esetében,

- a kiszabott büntetés leteltétől számított 1 (egy) év elteltével a 24 c, d pontok esetében. 

31. Azokban az esetekben, melyekben a döntés a Közgyűlést illeti meg, az Etikai Bizottság elnöke terjeszti az eljárás alá vont személy fegyelmi ügyét a Közgyűlés elé.

Amennyiben az Etikai Bizottság elnöke az eljárás alá vont személy, fegyelmi ügyét a Szövetség elnöke terjeszti a Közgyűlés elé.

 

IV. Az Etikai Bizottság Eljárási Szabályzatának hatályba lépése.

32. Ezt az eljárási szabályzatot a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége 1999. május hó 16. napján megtartott küldöttközgyűlése megtárgyalta és 7/1999. számú határozatával elfogadta, hatályba lépését e napon elrendelte.