FÓRUM

A MAGYAR CSIRKEGALAMB FAJTA TELJES KÖRŰ ISMERTETÉSE

E fajtát először 1970-ben írta le hivatalosan dr. Péterfi István "A házi galamb és tenyésztése" című könyvében, mely leírás egyben a fajta első standardjának számított.

Szikora András tanulmányában a Történelmi Nagy Magyarországi időkig vezeti vissza kialakulását , mely leírás a legalaposabb, hisz Szikora András keresztül-kasul bejárta Magyarországot e fajta hiteles bemutatása és történelmi múltjának tanulmányozása, felkutatása céljából, s közölte a BÚVÁR népszerű "biológiai" szaklap 1970.2.számában 3,5 oldalon át olvasható 4 db korabeli fotóval " Újra felfedezett házigalamb fajtánk : a Magyar csirkegalamb " címmel......ennél nincs részletesebb, szélesebb körű s hitelesebb leírás....,de akkor nem volt még standardírozva e fajta,több tájtípust is leírtak ,viszont szorgalmazták az egységes standard elkészítését , s dr.Péterfi könyvében már elkészült fajtaleírás volt olvasható róla még azon évben !

A Magyar csirkegalamb,szinte három az egyben értékkel bíró fajtánk : alkalmas vágásra/gazdasági fajta, kiállításra mint tyúkidomú alak galamb és nehezen szaporítható fajták utódainak felnevelésére is mint páratlan dajkagalamb .
Élénk vérmérsékletű, ezért szűk helyen sok egyedet, illetve más fajtákkal együtt nem jó tartani, mivel verekedős madarak és kárt tehetnek más fajták tojásaiban, fiókáiban. Nincs speciális igénye, nagyon életképes, jól alkalmazkodó s ellenálló madarak a betegségekkel szemben .
Kitűnő költő és fiókanevelő galambok. Megeröltetés nélkül felnevelnek 16-18 db fiatalt / pár / év !
Kirepülés kori fióka súlya 50 dkg körüli , 1 éves korra szinte minden madár eléri 60 dkg-ot , S 3 êves kifejlett korra 68-80 dkg a súlyuk !
A fajta különlegessége volt több mint 50 éven át hivatalos leirása szerint is megkövetelve , hogy tollszínétől függetlenül, minden galamb szembőr színe vörös, szemíriszük sárga színű még a fehér egyedeké is. Sajnos ezt a két egyedi jegyet 2023-ban megváltoztatták ,ami bonyodalmakat teremtett a rokon Bánáti csirkegalamb fajta küllemi azonossága végett ,ez a mai napig megoldatlan probléma sajnos ,nemzetközi tekintetben ,főleg hogy a Bánáti csirkegalamb EE listán szerepel ,a Magyar csirkegalamb viszont nem ! De lépjünk most túl ezen .....
A Magyar csirkegalamb jellemzője még a mély, viszonylag rövid, arányosan erős törzs, ami vízszintes tartású. A mell enyhén domborodó, arányosan széles, izmos, a vállbúbok nem látszódnak, azt a mell tollazata takarja. A fej viszonylag erős – nem lehet vékony –, a homlok középmagasan domborodó, a fejtető enyhén nyújtott, a tarkó hosszan ívelő. A toroktáj szép ívben kikerekített. Csőre középhosszú és vastag, színe a toll színével harmonizáló, ugyanez vonatkozik a karmok színére is.
A nyaktartása függőleges. A nyak középhosszú, a vállak felé erősen vastagodó, de nem lehet vékony „cérnanyaka”, sem egyben vastag, „töltött libanyak” formájú. A kormány toll viszonylag keskeny,zárt és a test hosszával megegyező a hossza ,s kb. 50 fokos szögben tartott / emeli azt a földhöz viszonyítva, így a formai összbenyomás csónakos forma !
A szárnyak a kormánytollakon fekszenek, végeik kismértékben keresztezik egymást, épp ezért a farok nem lehet sem túl függőleges, sem túl vízszintes tartású, mert a szárnyak előírt fekvése és elhelyezkedése csak az ideális 50 fok körüli faroktartás mellett tud létrejönni.
A magyar csirkegalambok lábai 8-10 cm hosszúak, enyhén rogyasztottak (nem lehet merev botlába, sem túl rogyott lába), a lábköznek 4-6 cm szélesnek kell lennie.
Testsúly fajtaleírásban 60-80 dkg - ban megszabott !
Kiállításokon elvétve látni ezt a fajtát, ha jelen vannak is, csupán kis egyedszámmal. A bírálat elég változó, bírálófüggő, hogy az erősebb testalkatú, vagy épp a kisebb egyedeket részesítik előnyben, de erre a standard lehetőséget is ad, hisz a fajta 60-80 dkg közt van megszabva kifejlett kori tömegben , és hát lássuk be, 20 dkg elég nagy eltérés, másképp mutat egy alsó, mint egy felső súlyhatáros galamb: más-más testtájak érvényesülnek küllemében, összbenyomás tekintetében !
A színek szerinti párba állítás az egyik sarkalatos pontja a tenyésztésnek, de sajnos kevés helyen zajlik színtenyésztés. Természetesen tartani kellene az adott színt színnel, vagy a rokon színek párba állítását ennél a fajtánál is, de mivel ez a legtöbb helyen nincs így, ezért sajnos a heterogenitás a legjellemzőbb, vagyis bármilyen színű utód jöhet bármilyentől. Ezt egy módon lehet kiküszöbölni, rá kell állni a színtenyésztésre is, és hanyagolni kell a szabad szerelmet, hiszen a módszer nevében is benne van, hogy „szín tenyésztés ", tehát a tenyésztés részének kellene lennie a színtisztaságnak és kiszámíthatóságnak is!
Az ország déli részein , Tolna és Baranya megyékben, valamint Csongrád megye és környékén voltak mindig a legnépszerűbbek a Magyar csirkegalambok, s ezeken a helyeken lehetett jobban látni az eltéréseket.
Míg a délkelet-magyarországi részeken inkább az alsóbb súlyhatáros, de formásabb egyedek voltak jobban elterjedtek, addig a délnyugati részeken a felsőbb súlyhatáros típusok – mérsékeltebben formás egyedek… Márra ez az alaki megosztottság kevésbé érvényesül, folyamatos a teljes egységesítés.
Ezt a fajtát elsősorban gazdasági fajtának tenyésztették ki úgy, hogy önellátó, ellenálló, szuper költő, nevelő galambok legyenek egyszerre. E mellé párosult formai különlegessége, mely véleményem szerint mutáció rögzülése.
Mint a legtöbb hazai fajta esetében, az egykoron újnak számító külföldi divatfajták szorították háttérbe a Magyar csirkegalambot. S hogy mi hozta újra vissza a köztudatba? Talán pont az, hogy már nagyon eltűnt a köztudatból, és mindent, ami eltűnőben van, egy ideig újra felfedezik, reneszánszát éli kuriózuma miatt. Így van ez most a magyar csirkegalamb esetében is.

– A bánáti és a vukovári csirkegalambot is érdemes megemlíteni, hiszen egy tőről fakad a három fajta, a történelmi Nagy Magyarországról csak az átrajzolt határok miatt válhattak a későbbiekben külön fajtákká.
A Bánság-Bánát, ahogy Vukovár is, a Nagy-Magyarország része volt. A bánáti csirkegalamb leírását a mi magyar csirkegalambunktól vették át annyi eltéréssel, hogy a kitenyésztő országot és a fehérek szem írisz valamint a szembőr színét módosították, illetve a súly meghatározásában van minimális eltérés de átfedéssel! Valóságban pedig kisebb galambok a mieinknél a leíráson kívüli három eltérés mellett…
A vukovári csirkegalamb viszont már jobban megváltozott, úgymond „elkinge­sedett”. Az évtizedek alatt természetesen a fajtakeresztezés tudatos eredménye okozta ezt a változást.

A bánáti és a vukovári csirkegalambok rajta vannak az EE fajtalistán, tehát nemzetközileg is bejegyzettek. A sors szomorú iróniája, hogy a magyar csirkegalamb nem jutott el idáig. Tehát csak Magyarországon, az MGKSZ fajtalistáján szereplő hazai fajtánk, holott a történelmét nézve ezt a fajtát kellett volna először az EE listára helyezni, csak ehhez kellett volna egy nagyszámú és határozott tenyésztői bázis, akik ráadásul egy konkrét látásmódot támogatnak a fajtánál.
De milyen a magyar ember?! – sajnos sok eltérő vélemény, sok bekeresztezés, sok vita, és „elveszett a sok bába közt a gyermek”, emiatt a fajta hivatalosan megrekedt kis hazánkban…

Egykoron ezek egy fajtaként voltak számon tartva Nagy-Magyarország területén magyar fajtaként, ám végül a Csonka-Magyarországon maradt a leghátrányosabb helyzetben a Magyar csirkegalambfajta a három külön vált csirke­ga­lamb típusa közül.

Jelenleg a vukovári állomány áll olyan szinten, mint a magyar, a bánáti sokkal jobb helyzetben van, nagyobb az egyedszáma és nagyobb a tenyésztői bázisa. A magyar csirkegalambnak is vannak külföldi tenyésztői Szlovákiában, Romániában és Kárpátalján is, még ha kevesen is.

A fajta fennmaradására így igen jó az esély, de Magyarországon mindenkinek tisztában kell lennie e Nemzeti kincsünk értékeivel, minden tekintetben s becsülni, tisztelni kell azt!
Bagdi Ferenc

-Őstermelő-

Mikófalva

Nagyapa - unoka , sötét szalagos kékfakó Magyar csirkegalambok.
Tenyésztő: Bagdi Ferenc

2025 évi fiatal fekete tarka pár Magyar csirkegalamb
Tenyésztő: Bagdi Ferenc

2025 évi fiatal kéktarka Magyar csirkegalamb hím
Tenyésztő: Bagdi Ferenc

2025 évi kovácsolt kêk hím 2023 évi kovácsolt kék tojó Magyar csirkegalamb pár.
A hím tenyésztője : Bagdi Ferenc
A tojó tenyésztője : Nagy Lajos

2025 év őszi Magyar csirkegalamb fekete tarka fiatal.
Tenyésztő: Bagdi Ferenc

2025 évi fekete szalagos kêk hím Magyar csirkegalamb
Tenyésztő: Bagdi Ferenc

A "dél-dunántúli magyar csirkegalamb-tenyésztők" oldal célja, hogy közösségbe hívja a régió tenyésztőit.
Továbbá a magyar csirkegalambbal kapcsolatos híreket, cikkeket, szakmai tapasztalatokat, élményeket, sikereket továbbítsa a fajta tenyésztői felé.


https://www.facebook.com/groups/435075092423047/

2024 évi fekete gólyás fiatal tojó.
Tenyésztő: Bagdi Ferenc

2024 évi fiatal testvérek .
Színes farkú fehér és fekete gólyás ,kirepülés előttiek .
Tenyésztő: Bagdi Ferenc