FÓRUM

Tisztelt Tenyésztőtársak!

Úgy vélem (a magam közel 57 évével), hogy a kor nem érdem, hanem állapot, mellyel élni és nem visszaélni kell!

Tisztelt Kanyar Roland!

Első pont eleje talán hiányos, de értem és elmondtam, hogy mi dönt.
Ha nem írtam volna még le, a faroktányér nagysága legyen arányos a testtel, ugyanakkor legyen rendezett és minél feszítettebb (laposabb).
„Tisztavérben!

Páva? Indiai páva, zöld páva stb…

A fajta nincs veszélyben ma, hisz itt vannak önök.
Akkor sem volt veszélyben, amikor „mellőzve” volt a tenyésztői által a kiállításokon.
Csak akiket én ismertem évtizedekkel ezelőtt: Szobota Béla Miskolc, Bócsi Gyula Mátészalka, Kiss László Nagykálló.
Öntől: a kiemelésen a hangsúly: „Mert senki nem ért hozzá! Minimum 10 évig kell azt tisztavérben, szervezetten tenyészteni, hogy kapizsgálni kezdje az ember.” – A többi ködösítés.

Negyedik pont: Az önre tartozik, hogy mit milyen formában tesz, és mit nem tesz!
Én tagja maradok az MGKSZ-nek, mert nincs más út a „szervezett” kisállattenyésztésben.
Az igaz, hogy a jelenlegi vezetés nagyobb hangsúlyt fektet az anyagiakra, mint a szakmaiságra! De ezen változtatni csak bentről lehetséges!

Még egyszer: a fajtaleírás nem használhatatlan, csak a szakmai nyelvezete épp annyira egyedi, mint jó néhány fajtánál. Ugyanis egyesek azt hiszik, hogy ha ugyanazt más szavakkal (rokon értelmű) írják le, akkor az már mást is jelent.



A miértjeinkre: A kedvenc fajtám a debreceni pergő, amikor csak tehetem, bemutatom a nemzeti kiállításon! Nem pusztán azért, hogy nyerjek, hanem csakis a fajta szeretetéből és a népszerűsítéséért. Elégedetlen vagyok a jelenlegi fajtaleírásával, de elfogadom azt. A minősítésüket végző bírálótársaim munkájával sem vagyok mindenkor elégedett, de elviselem. A tenyésztőcsoporton belül is kiállok az elképzeléseim mellett, kisebb-nagyobb sikerrel.



Sajnálom, hogy van, akit már az is zavar, ha sajátosan is, de keressük a megoldást.

Akit ez zavar, az ne olvassa, nem kötelező.

Tisztelettel

Tisztelt pakura Tenyésztőtárs!

Megtiszteltetés számomra. ha felhív. Szívesen beszélgetek/barátkozom bárkivel. Telefonszámom közismert, ennek ellenére leírom. 30-3005-865.
Még örömtelibb lenne számomra egy személyes találkozás, melytől gondolom, nem zárkózik el. Erre az ideális helyszín a monori börze, vagy az Ön lakóhelyéhez viszonylag közel lévő Gyomaendrőd lenne, ahol a Fiatal Nemzeti Kisállat Kiállítása lesz február elején a Szövetségünknek. Kérem, tegye lehetővé a személyes megismerkedést.

A MAGYAR MESTER címről- röviden!
A cím az MGKSZ szakmai elismerése azon Tenyésztők felé. akik
- a Nemzeti Kiállítások(on) 4 egyed azonos színű/rajzú galambot neveznek
- a kiállított példányok átlag pontszáma legalább 376 (94 pont/egyed)
- egy madár, ha tagja a győztes kollekciónak, többet nem nevezhető e címre
- egy fajtából csak a legjobb pontszámot elért Tenyésztő kapja meg (tudomásom szerint pontegyenlőség esetén mindegyik)
A díjat nem adják, azt a galambok küllemi bírálata során elért pontszámok alapján érdemlik ki a Tenyésztők. Ki a Nagymester? Mi nem a varázslók szövetsége vagyunk… Ha címről bővebben kíván tájékozódni, kérem forduljon e témával a Szakmai Alelnök úrhoz!

Érdekes, hogy állandó kívánság a tenyésztés minőségének szakmai elismerése, ugyanakkor egy véleményem szerint jó és színvonalas elismerés esetén néhány (remélem nem „keserű szájízű”) embernél szinte „kiveri a biztosítékot”. Holott örülni kellene, hogy vannak Tenyésztőtársaink, akik képesek ilyen színvonalon is tenyészteni. Jómagam nem tartozom közéjük, így még az elfogultság sem lehet oka ezen mondanivalómnak. Én tiszta szívvel csak kalapot tudok előttük emelni és reménykedni, hogy talán egyszer… talán… én is elérem!

Engedje meg, hogy ezúton Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Békés, Boldog Új Évet kívánjak Önnek és Szeretteinek!

Kedves Bárány Úr!

Ha legközelebb Magyarországon járok, feltelefonálnám, ha nem bánja.
Csak barátozásból.

A mestercímhez kérdés. Ki a nagymester, aki ezt adja? Vagy csak a kiállítási események számítanak? Vagy ki jogosult arra, hogy eldönse ki kapja egy ilyen díj?

Kedves Gyula!
Ismereteim szerint a szakmát a szövetségen belül a fajtaklubok képviselik. Nekik kell a problémáikat megoldani, más nem fogja helyettük.
Üdvözlettel:
ifj.Vagyóczki Imre

Hogyan lehet mester díjat kapni olyan galambokkal, amelyek színe nem elfogadott szín?
Ez szakmai szervezet? hol itt a szakma? Legalább a fajtaleírást javították volna ki!

Ez csak egy egyesület. Közhasznú.....?
Mindegy, maguknak csinálják!

Kedves Gyula!
Nem tudom, honnan veszi, hogy nem szakmai díj a Magyar Mester cím? Megpróbálta elérni? Ha tenyésztő, akkor tudja, hogy nem egyszerű 4 darab azonos színű-rajzú galambot olyan minőségben kiállítani, hogy elérje a meghatározott szintet.
Azt meg sajnos el kell fogadnia mindenkinek, hogy itt sem adják az eredményeket ingyen. Mint bárhol máshol (sport, munka, művészetek), itt is rengeteg időt, energiát, pénzt kell áldozni arra, hogy eredményes legyen valaki. Fiatal koromban én is sok pofont kaptam a kiállításokon. Azt hittem, hogy kiváló galambjaim vannak, ennek ellenére eredményeim nem voltak. De nem azzal foglalkoztam, hogy milyen rossz a bírálat, hanem azzal, hogy a fajtaleírást minél jobban megismerjem és sok áldozattal jobb galambjaim legyenek. Kívánom a fiatal galambtenyésztőknek, hogy hamarabb érjenek el sikereket de az erőfeszítéseket nem tudják megúszni.
Javasoljuk a vezetés felé, hogy a fiatal tenyésztők külön mérettessék meg magukat. Nem kell messzire menni, Németországban működik ilyen rendszer. Ebben az esetben talán nem veszítik el a kedvüket mert nem 30-40 éves tenyésztői múlttal rendelkező társaikkal kell versenyezniük, hanem a többi kezdő, fiatallal.
Üdvözlettel: ifj.Vagyóczki Imre

Korán örültél nem a galambászatot csak az MGKSZ-t hagytam abba !!!!

Alapjában véve szerencsés embernek tartom magam.De most azt kell megtudnom, hogy milyen peches voltam a novemberi országos kiállításon.Nem érhet az a vád senkitől, hogy ma már a versenysúlyomat bőven meghaladó kilóimmal valamelyik nézőtéri széken terpeszkedve nézem a galambészok országos seregszemléjét.Most már évek óta minden alkalommal bejárom a kiállítás területét A-Z-ig,gyönyörködve a kiállított galambfajtákban és keresve a baráti beszélgetés lehetőségét rég nem látott tenyésztőtársakkal.
Pechemre azonban nem találkoztam azokkal, akik a Magyar Mester címet osztogatták.Úgyhogy irigylem azokat a sporttársakat,akiknek sikerült megcsípniük az aulában, a büfénél ,a folyosókon egy egy MM címet.

Ellenben !

A kiállítás zárónapján 13 órakor a díjátadón volt szerencsém gratulálni azoknak a tenyésztőknek, akiknek a kiállításon bemutatott galambjaik teljesítették az első ízben kiírt Magyar Mester cím odaitéléséhez szükséges kritériumokat.És a fent leírtakkal ellentétben itt nem OSZTOGATTÁK,hanem ünnepélyes keretek között átadták a díjat az arra érdemeseknek.
Kedves Sporttársak !Legyetek büszkék erre a címre, hiszen Ti vagytok az elsők,akik kezükben tarthatják ezt a nagyon
szép kivitelezésű díjat.
Bízom benne,hogy Szövetségünk Vezetése ezt a címet hagyomány teremtőként indította útjára és egyszer majd én is csatlakozhatom a Magyar Mester címet elnyert galambászok csapatához.

Ui: a hozzászólásomat inspiráló bejegyzéshez még annyit fűznék hozzá,hogy nagy örömömre szolgál az a tényszerű közlés, hogy az országos kiállításon MAGYAR PÁVAGALAMBOK kerültek bírálatra.