FÓRUM

Kedves József!
A bezártság alatt azt érti, hogy költési idényben egyáltalán nem engedi ki a madarait?
Ha igen, az biztos, hogy rosszul tolerálja a keringő. A gunarat reggel tegye a fészekre és
zárja be a fészek fülkébe, a tojót tegye ki a többi galambbal közös térbe és nyissa ki a röp-
nyílást. A fészek fülkében legyen etető- és itató tál. A galambok szeretik a kényelmet. Ilyen
körülmények között a gunár türelmesen ül és vár, amíg a tojó a repülésből megérkezik, ami
az én galambjaim esetében 16 óra körül van. Ekkor be kell engedni a tojót, a gunár magától
kijön és örömmel repül, vérmérsékletétől függően, akár 20 óráig is.
Ha a gond az, hogy nem etetik rendesen a fiókákat, bár van a fészek fülkében etető- és itató tál,
segít, ha naponta többször kimegy hozzájuk és rápótol a takarmányra. Ez evési kényszert vált ki
a madarakba. A mag csörgő hangja viszont a fiókát arra inspirálja, hogy a csőröcskéjét tátogassa.
Így a szülőkben kiváltja az etetési reflexet. Megjegyezem, vannak olyan galambok, ritkán, akik szeret-
nének etetni, de annyit nem tudnak, mint amennyire a kicsiknek szüksége lenne. Nekem mindössze
két ilyen madár párom van. Õk magasabb kalória tartalmú takarmányt kapnak és csak egy tojást
hagyok meg nekik. Az eredmény: gyönyörű, jól fejlett kismadár. Kettő helyett egy tojás meghagyásának
más előnye is van. Megfigyeltem, hogy példásnak nem nevezhető szülők egymást túrják le a fészekről,
hogy ők ülhessenek az egyetlen fiókán. Lehetséges, hogy úgy véli, amit fentebb leírtam, túl macerás. Ez igaz,
de a galambok gyorsan tanulnak, rövid idő alatt berögződik a repülés, etetés időpontja náluk.
Amikor reggel kimegyek a galambházba, bár már nagyon éhesek, mégis türelmesen ülnek a fészekbe a
fiatalok a polcon, rúdon, mert tudják, addig nem kapnak enni, amíg ki nem takarítom őket. Ha zavarnak a műveletben,
annál később kapnak enni. Evés után is türelemmel várnak, de amikor kinyitom a röpnyílást vége a jól neveltségük-
nek. Remélem, tudtam Önnek segíteni. Üdv: Senga

Kedves József!

http://www.mrtoe.atw.hu/

Üdvözlök minden tenyésztőtársat !
Már a kezdetektől figyelem a fórumot és köztük ezt a topikot is. Örülök neki hogy itt a magyar galambfajták tenyésztői megtalálták egymást. Vártam mindig a tenyésztők közti összefogás kezdeményezéseit. Itt olyanokra gondolok mint közös kiállításokra utaló kezdeményezések, szakmai napok létre hozása,stb. Hiszen ezek a galambfajták nemzeti kincsé lettek nyilvánítva, és mindegyik egy kicsit többet jelentenek nekünk a külföldi fajtáknál. Ami még ezen belül közös lehet a legtöbb hazai fajtánál az a fajtaleírás körüli nézetekben, hiányokban nyilvánul meg. Ez a tenyésztéstől a kiállításig végig kíséri galambjainkat. Ebből gondolom hogy egy olyan kiállítás életre hívása ahol csak a nemzeti kincseink sorakoznának fel nagy segítségére lenne főleg azoknak a fajtáknak amelyeket csak kisebb létszámban tenyésztenek esetleg klubbal sem rendelkeznek. Egyben egy ilyen rendezvény helyet adhatna fajtákról szóló szakmai előadásoknak. Ezek nem csak a tenyésztőket segítenék hanem a bírálókat is, itt ugyanis találkozhatnának a tenyésztői és bírálói szempontok is. Bár ilyen szakmai előadásokat elképzelhetőnek tartanék akár az országos börzék (monori műv. központ) alkalmával. Persze tudom ez sok munkával és pénzel jár de talán nem olyan lehetetlen és nem csak az én álmom.

Simítani" lehet, de durván átalakítani nem szabad a fajtaleírást. A fejlődés az velejárója, a fejlesztés (pl. keresztezés) az nem a tenyésztésnek. Et utóbbi esetben már tisztességesebb lenne új fajtáról beszélni. akkor, ha nem az eredeti fajtaleírás a cél. A cseppvér keresztezés az egy másik, sokszor fajtamentő munka. De ott a cél mindig az eredeti állapot megőrzése.

Remélem rövidesen megjelenik.
Abban is bízom, hogy utána megszűnik a vita egyes fajtáknál a standard kérdése ügyében.
Hozzáteszem azonban, hogy szakítani kellene azzal a -szerintem káros- gyakorlattal, hogy szinte minden fajtaklub új vezetése azzal kezdi tevékenységét, hogy a fajtaleírás átdolgozását kezdeményezi.
Szerintem a fajtaleírás nem lehet divatkérdés, hosszú távra szóló és alapjaiban nem változtatható (pl. a gömbölyű fejből nem lehetne nyújtott , középhossszú csőrből nem lehetne rövid,vagy hosszústb.).

Itt van ez a topic. Van ebben a Szövetségben jónéhány, talpraesett, tehetséges, magyar galambfajtákat tenyésztő fiatalember, akiket nekünk idősebb Tenyésztőknek segíteni kellene. Ehelyett megsem szólalunk. Nemhogy tanácsokat nem adunk, de még csak tippeket, ötleteket sem. Pedig annyira eltudjuk sírni vélt vagy valós sérelmeinket. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a magyar nemesség Mária Terézia korában, amikor a háború folytatásához segitséget kért a királynő. A válasz Életünket és vérünket igen, de zabot azt nem" volt. Most csak segítség, lehetőség kellene e fiatal korosztálynak: had mutassák meg, hogy mit szeretnének, mit tudnának. Segítsük Õket: adatokkal, a fajták körüli anomáliák (pl. fajtaleírások eltérése ) ismertetésével. Nekünk is könnyebb lenne.

Kedves Attis!
Sok sikert kívánok a miskolci fésűs keringő tenyésztéséhez.
Nemzeti Kiállításon is népszerűsítsétek.

Szevasz Bárány Pista ! Most futottam át ezen a helyen néhány hozzászólást . Előzőekben írod , hogy a név miatt nem bírálták a ceglédi rövidcsőrű egyszínű változatát . Azt hol, mikor, ki , tenyésztette ki ? Én kb 50 éve járok Ceglédre galambászni , piacozni de ezzel a változattal nem találkoztam .Várom segítségedet !(ne hagyd, hogy hülyén haljak meg)

Valóban Ata bá a dátumot elírtam. Köszönöm a helyesbítést. Az általam kitűzött célok minden tenyésztőnek célja kell(ene) hogy legyen. Annak ellenére hogy én bíbicezek" támogatom minden más fajta tenyésztőinek a törekvéseit.

Kedves Laci!
Nemes a szándékod, tiszteletre méltóak törekvéseid! Az alább általad leírtakkal is egyetértek, de engedd meg, hogy egyetlen dologban pontosítsalak: a nemzeti kinccsé nyilvánítás dokumentumát - mint országgyűlési határozatot - az Országgyűlés fogadta el, 2004.IV.23-án. (32/2004.(IV.19.) OGY határozat)ITT!