FÓRUM

hát szerintem ennek a topicnak vége. már mindenki leirta a véleményét ezért hozom létre azt a topicot aminek a neve Napi Téma és akkor mindenki ir naponta valamit .

Szivesen olvasnék itt olyan fiataloktól is, akki ma tagjai Szövetségünknek.
Ki, mikor, hogy fertőzte" meg a kisállatok szeretetével.
Mit kapott e hobbi révén?

Milyen + és - tapasztalatai vannak.
Hogy látja, hogy kortársait miért nehéz megnyerni.

Szép napot mindenkinek!

Bárány István hozzászólására szeretnék hozzáfűzni néhány dolgot.

Szivesen olvasnék itt olyan fiataloktól is, akki ma tagjai Szövetségünknek.
Ki, mikor, hogy "fertőzte" meg a kisállatok szeretetével.
Mit kapott e hobbi révén?

Milyen + és - tapasztalatai vannak.
Hogy látja, hogy kortársait miért nehéz megnyerni."


Én mióta az eszemet tudom madarakkal foglalkozom, igaz kezdetben baromfikkal, majd papagájokkal de végül galambokkal kezdtem el foglalkozni, pontosabban postagalambokkal. Nem versenyeztem velük, csak hobby céljából tenyésztettem. Azután tartottam kb. 2 év szünetet, utánna pedig kaptam 6 db magyar szarkát (hozzáteszem nem voltak bírálható minőségüek). Közben a szarkák mellett volt magyar páva, amerikai óriás posta, king, stb. Végül a magyar szarkánál maradtam és elhatárotztam hogy csak ezt az egy fajtát tenyésztem. Elkészítettem a weboldalam hogy mások is láthassák az akkor még igen csak gyenge állományomat. Igen sok galambász megtalált és nagylelkűen adományoztak számomra megfelelő galambokat. Úgy gondolom elértem egy szintet a galambokkal, de ez nem volt elég a kiállításokon.
A kudarcok ráébresztettek hogy nincs keresni valóm az idősebb, tapasztaltabb galambászok között. Idén nyáron eladtam szinte az egész állományt, csupán 2 db maradt. Befejeztem a díszgalambászatot. Talán majd egyszer újra kezdem, remélve hogy addigra megmaradnak ezek a gyönyörű magyar fajták, köztük a magyar szarka is.

Kortársaimat soha nem tudtam rávenni erre a szép hobby-ra, sőt engem lenéztek e miatt. Persze tisztában voltam vele hogy nem női sportág, hobby, de engem ez fogott meg. Az iskolai éveimben rendszeresen kiközösítettek és kaptam néhány pikáns beszólást is.
Persze voltak akik mellém álltak, de közülül egyik sem szerette igazán a galambokat.
Egyedül kellett végig küzdenem ezeket az éveket.

Félre értés ne essék, nem sajnáltatni akarom magam, hiszen nem vagyok elkeseredve, mert ez alatt a néhány év alatt rengeteg galambászt megismertem, köztük fiatalt s időset egyaránt. Köszönet mindazoknak akik támogattak.

Valóban nehéz a mai fiatalokat rávenni a galambászatra. Kérdés hogy miért?
Engem is érdekelnek a számítógépes játékok, mégis mind emellett galambásztam és csináltam.
Szerintem nem az informatikai kütyük miatt kevesebb a galambászni vágyók tábora...a választ máshol kell keresni.

A népszerűsítésben, a fiatalok megnyerésében minden szintnek, minden felelősen gondolkodó személynek van, lesz tennivalója. Én az egyesületek szerepét kiemelném ebben. Õk vannak - lehetnek közvetlen kapcsolatban a potenciális galambászokkal, a szervezeti élet is ezen a szinten a legkézzelfoghatóbb. Több egyesületben - így nálunk is - a még önálló keresettel nem rendelkező fiatalok csak a mindenkori szövetségi hozzájárulást fizetik, rendszeresen díjazzák a legfiatalabb kiállítót, kiállításokra bizonyos életkor alatt ingyen engedik be a gyerekeket, ha iskola ad helyet a rendezvénynek, az adott intézmény minden tanulója ingyen mehet be.Az állatok világnapja alkalmával egy-egy óvodába is elvisszük galambjaink néhány egyedét. Városi rendezvények lehetőségeit - azok jellegétől függően - is igyekszünk kihasználni egyesületünk, kisállataink bemutatására.Kapcsolatokat építettünk ki s ápolunk folyamatosan a helyi média képviselőivel, stb. Gyakran mindezek az erőfeszítések sem elegendőek, de nem szabad csüggednünk, inkább tovább kell keresnünk a hatékony módszereket. Tudjuk, hogy a számítógép mennyi egyéb, -hasznos, egészséges -tevékenységtől vonja el a fiatalokat, de azt is észre kell vennünk, mennyi lehetőséget is kínál a galambászat iránti érdeklődés felkeltésére! Ezeket a lehetőségeket még célzatosabban kell kihasználnunk.