FÓRUM

Helló!

Aha... azt hittem hogy te a fellógatásos hánytatást írod, amihez nem kell kimaszírozni, mert ugye ha nem sok akkor elvileg vissza öklendezi magától.
Oké, akkor ezt megbeszéltük.

Nem voltam a monori bőrzén, nem maradt eladó galambom olyan mennyiségben hogy megérje elmenni. Majd jövőhéten nálunk Kondoroson, van 4 db fiatal fehér indiai pávám ami kiadó. Jönnek Benke Józsi bátyámék is, nála is szépen szaporodnak a galambok.

Ezekszerint te sem voltál Monoron.?

Nálam is szépen kellnek a fehér kicsik, de 1 sajnos belefulladt nekem is. Annak a tarka hímnek ami hasonlít a gólyáshoz tudod, sajnos nem vált alá a tojcsi, bár az elsők voltak. A német fiatal pár sem tojt még le,.... na ezt meg nem bírom megemészteni. Haladhatnának már azért. A többinek már mindnek van valamilye.

Nálad a helyzet? Bugris tigrisek?

Helló!

Hát nem is tudom hogy fejezzem ki magam, a szemet szépen óvatosan vissza bírtuk nyomni, igaz egyesével, de nem a másikba. Azonnal ki a begyfal közül igazából a csőrön át, mert hát ezek a szemek úgye a begyfalak között vannak ahol nem emészt a galambocska, ott erjedésnek indul és begyullad.? Lehet hogy nem jól tudom anatómiában nem vagyok otthon. Hát valahol úgye férre megy a szem és ott elvileg szépen vissza is jön. Legalább is gondolom hogy a két begyfal között van. Mindtha a begyből nyomnánk ki, de méksem onnan, ugyan az. Sajnos másképp nem tudom elmondani, de azt sem mondhatom hogy a begyből, mert ha oda megy akkor nincs gond a galambokkal.

Végűl is a lényeg ha szépen sikerűl így kinyomni, akkor nem kell vagdosni és lógatni a galambot. Hamar is gyógyúlásnak indúl. Főleg ha csak behabzsólta a takarmányt. Szerintem próbáld ki egyszer így is.

Lehet hogy te jobban, érthetőbben le tudnád írni, mert így már jobban érted gondolom. Csak nem tudom hogy hívják anatómiailag.

Üdvözletem! :-)

Amit ferenc barátom írt igen hasznos információ és megfogadható. Anyiban szeretném még kiegészíteni, hogy vissza is lehet nyomkodni óvatosan és körültekintően. Picit több időt kell ráálldozni hiszen ha sok eleség van a galambunk begyében akkor azt időbe telik kinyomkodni, mivel jóformán csak szemenként lehet ezt megtenni. Közben pihentetni is kell a galambocskánkat. Ez alkalmazható mindhárom esetben amit Ferenc leírt számunkra. Mert ha nem sikerűl hánytatással, de pl nem is tudjuk még alakalmazni a műtéti megoldást, akkor ez a fajta is erdményes. Nálam is előfordúlt több ilyen eset is sajnos, de nekem ez vált be igazán. Ha kinyomkodtuk a begyet, akkor a kiváltó okoktól függően kell a galambbal ejárnunk. Betegség miatt alakúlt ki akkor a 2-5 napos elzárás és fokozatos etetést és itatást kell alkalmazni. Ha viszont csak habzsolás miatt alakúlt ki a begy lógás, akkor akár azonnal vagy egy nap után vissza lehet engedni. Ha azonnal is visszaengedjük nem fog újra habzsolni, mivel a visszanyomás miatt alig lesz kedve még enni is a kis madárkánknak.

Figyelem!!!!!!!

Új/Régi Begyes Fajta!

Farkas Ferenc Kakasdi galamb tenyésztő és elhivatott Tenyésztőtársai elérkezettnek látják az időt,hogy elfogadtassák/elismertessek a Kakasdi Székely Begyes galambfajtát!
Ezt a régi Bukovinai Székelyek álltal kitenyésztett begyes galambot,még néhány kisebb állományban tenyésztik a mai napig Kakasd településén és környékén!Érdemes megismerni ezt a régi begyes fajtát!Eddig csak szűk körben volt ismert,eztán ismerjük meg mindannyian!Fotó:Facebookon is!
Bővebb információk a fajta származásáról,méreteiről,tulajdonságairól,modoráról,költéséről-neveléséről stb....:Farkas Ferenc Tel:20/317-5564.

A napokban több beszélgetés alkalmával szóba kerűlt,hogy a Magyar Óriás Begyeseknek több színváltozata kihaló félben van,de legalább is egyre kevesebb egyedet lehet látni bizonyos színekből amik minőségre is romlanak.
Lekell szögezni hogy a Magyar Óriás Begyes fajta nagyon heterogén ami a színeket illeti.Ma már nagyon kevés állomány létezik ami színre és minőségre is rögzített.Jelenleg a Feketeszalagos-Kékek,Kovácsolt-Kékek,Kékderesek azok a színváltozatok a fajtában amik legjobban elterjedtek és minőségre valamint színre is legjobb helyzetben vannak!Köszönhető Farkas Ferenc,Z.Tóth János,Farkas József,+Wirth Oszkár, Józsa Uraknak.Ezt a három színváltozatot szorosan követik a Fekete színűek,hamarosan felzárkózik az előbb említett három színváltozathoz.A Feketék minőségi elterjedésében Paksi János és +Bakó István uraknak jár nagy köszönet.Az elmúlt években a sárga színűek tenyésztése is igen szépen felfelé ívelődött mind egyedek létszáma s mind minőségi javúlás terén is.Ez két embernek köszönhető igazán Sebestyén József és Gábor József tenyésztőtársainknak.
A többi szíváltozat viszont erőteljesen menetel LEFELÉ sajnos.
Ilyenek pl.a tarka színűek! Jelenleg Magyarországon a Tarka színváltozatok közzűl,egyedűl már csak a Feketetarkákból találni állományokat,abból is csak kettőt!Természetesen 1-2 egyed vöröstarka,kéktarka,sárgatarka egyed itt-ott ki-ki bukik,de még egy kis létszámú 5-6 párra való állományt se lehetne összeszedni belőllük.Az hogy a feketetarkákból még 2 állomány létezik az két megszállott tenyésztőnek Paksi Jánosnak és Birinyi Imrének köszönhető.Mit tudunk csinálni ha tarka galambokat szeretnénk létrehozni Magyar Óriás Begyesekből?
Legegyszerűbb módja hogy szabályos tarkákat csináljunk hogy az egyik szülő tarka legyen VAGY a deresek hígult színváltozatát a koszorúsokat rakjuk párba a kivánt színű tarka változat,egyszínű egyedével.
(Pl.,ha Vöröstarkát akarunk: feketetarkát rakunk párba sárga egyszínűvel.Vagy ha Feketetarkát akarunk koszorúst rakunk párba egyszínű feketével.)
Bár a kék szín dominálása miatt legkönnyebben kéktarkákat és feketetarkákat és kékkovácsolt-tarkákat tudunk kitenyészteni koszorús kiindulásából.A vöröstarkák,sárgatarkák létrehozása is megy a koszorúsok felhasználásával,bár ott eleinte a faroktó kékes-szürkés árnyalata okoz problémákat,ezért ezen meleg" színű változatok létrehozásához inkább a feketetarka legyen az egyik fél a szülőknél,de színt-színnel párosítás elve folyamatosan tisztítja,mélyíti a kívánt szín intenzitást!Tehát ha megjönnek a várt színű tarkák utánna fenntartás és a szín mélyítés a feladatunk,s erre az említett színt-színnel párosítás a megoldás!Garantált a szín intezitásának javulása,s a tarka szín rögzülése!
Természetesen első körökben örűlhetünk a 35-65%-os tarka szín elosztásnak,de ennek arányaiban való javítása is,már csak odafigyelés kérdése.
Sajnos a fehér színnel is hasonló a helyzet mint a tarkákkal.Az elmúlt években rohamosan visszaesett a fajta fehér színváltozatának egyedszáma és minősége is!Jelenleg Taskovics Zoltán tenyésztőtársunk próbálja a fehér színváltozatot szaporítani és minőségben is javítani.Nincs egyszerű dolga,de szívét lelkét beleadja,s erőfeszítéseit siker fogja koronázni.Jelenleg már 10db-nál is több fehér egyeddel rendelkezik.A fehérek talán annyival állnak jobb helyzetben a tarkáknál hogy gyakrabban feljön ez a színváltozat az egyszínű feketéktől is,vagy a deresek fokozott egymással párosítása végett,egy idő után az utódok folyamatosan kivilágosodnak,kijönnek a koszorúsok,a koszorúsok egymással való párosításából jönnek a gólyások,majd a gólyások egymással való párosításából jönnek a fehérek!Nállam feketetarkák párosításából is jöttek fehérek,de háromszínű és indigó kék párosításából úgyszintén kijöttek a fehérek!S ezen fehérek tovább is hozták a fehér színt hiába színesektől és tarkáktól keltek!
A Vörösek állnak tán a legrosszabbúl a fajtában!Nemcsak hogy a szín egyedszámilag fogyatkozott meg,de minőségileg is zuhan lefelé!Már ott tartunk hogy a sárgák sokkal jobban állnak minőségileg mint a vörösek!
Muszáj a feketéket és a KÉKEKET is használnunk a vörös színű egyedek minőségi javításához,a szín vissza javítása meg majd eztán következik!Jómagam most a vörösek javításába fogtam bele.Iszonyú bosszúságos feladat!De muszáj csinálni!!!!!
A Kékekből kijövő Kékfakók ritka színek,nemnagyon van érdeklődő sem rájuk,de ha valaki ezzel a feketeszalagos-kékfakó színnel akarna foglalkozni,a galamb minőségével nemsok gondja lenne,mert a kékektől legtöbbször hozza a minőséget s színre is szépek-szabályosak,csak legtöbbször a tojó egyedek jönnek a kékfakókból.
A Vörösszalagos fakók-Sárgaszalagos fakók-Vörös kovácsoltak-Sárga kovácsoltak kihalt színek a fajtában.Néhány éve Ambrus Zoltán hozott be Vörös-kovácsolt és Sárga-kovácsolt Ó-német begyeseket Németországból hogy azok felhasználásával tudjon ilyen színekben Magyar Óriás begyeseket visszatenyészteni,de nemjárt sikerrel.Jelenleg Fábián Tamás próbálja ugyanezzel a teknikával a sárgaszalagos-fakókat és a vörösszalagos-fakókat vissza tenyészteni.Hozott be ezen színekből Ó-németeket,s keresztezi őket feketeszalagos kék Magyar begyesekkel!Nekem fenntartásaim vannak ezen keresztezésekkel szemben,még ha rokon fajták is.De remélem sikerrel fog járni Tamás törekvése.
Ugyancsak kihalt szín a barátrajzú!De jelenleg Szemenyei József tenyésztőtársunk próbálja ezt a színváltozatot is életre hívni újra.Bízom sikerében!
A nyár végén láttam Paksi János tenyésztő társamnál VÖRÖSDERESEKET!Kellemes meglepetés volt!Egyszínű vörös és sárga egyedeket valamint spriccelt fejű feketéket és kékdereseket párosított egymással és igen hamar jött az eredmény!Ottjártamkor 1 hímje és 3 tojója volt már vörös deresekből,s bizony színre is igen jó madarak voltak!
Tehát kimondhatjuk hogy nemrózsás a helyzetünk a fajta színeinek többségével,de akarattal,odafigyeléssel,kitartással a Magyar Óriás Begyes fajta minden színváltozatát újra fellehet virágoztatni,véleményem szerint idegen vagy rokon fajták nemszükségesek hozzá,a Magyar Óriás Begyes egy ősi életképpes,önálló fajta,csak rajtunk múlik hogy alakítjuk jövőjét!
Tisztelettel:Bagdi Ferenc
Hajrá!

Kedves Figyelő!

Kérdésére igen hosszú lenne tagolni azt a választ hogy miért nem vagyok már Mgksz tag!
Előljáróban csak annyit,hogy Tag voltam 11 éven keresztűl az MGKSZ-ben.Ezen belűl 6 éven keresztűl a Magyar Begyes Galambot Tenyésztők Fajta Klubbjának is tagja voltam,1 évig vezetőségi tag is voltam Titkár a Klubban(kilépésemig).
Rengeteg kiállításon vettem részt,többnyire Magyar Óriás Begyesekkel,szép sikereim is voltak mind vidéki,mind országos és Fajtaklubb kiállításokon.Vagy 2004-ben az Émo-Eger Nemzetközi rendezvényén a Legszebb Magyar Fajtának járó díjat is én nyertem el,fekete Magyar begyesemmel.Tehát volt sikerem bőven,+Galambász Magazinba,Kisállatainkba,,Klubbhíradóba,Kistermelők Lapjába stb sok írásom megis jelent,de egy idő után eljut az ember arra a szintre hogy csak a galambfajtája fejlődése a lényeg,minden és mindenki más sokadrangú szempont!Énis eljutottam erre a szintre!Csak a Magyar Begyesek fejlődéséért harcoltam,emeltem fel a hangom mindenhol,de mikor mindíg csak akadályokba ütköztem olyan emberektől akiknek ugyan az a célja kellett volna lenniük mint Nekem,hát belefáradtam a felesleges vitákba,hiábavaló bizonygatásokba,igazolásokba stb....,így inkább távoztam abból a közösségből ahol egy ősi Magyar fajta ügyei nemfontos,sokadrangú dolog stb-stb.......Majd egy személyes találkánkon részletesen elmondok mindent Neked a döntésem,s haragom okait,ha lessz pár órád majd!
Hogy most miért vagyok regisztrált tag az Mgksz oldalán,ha amúgy nemkérek belőllük?
Szitás Laci barátommal elhatároztuk,hogy a Brünni begyes fajtát és a többi begyes fajtát megpróbáljuk nepszerűsíteni amennyire tőllünk telik.Csak ezért regisztráltam erre az oldalra.De ha bármi kifogásod van jelenlétem miatt,nyugodtan törölj az oldalról!Nemfogok megharagudni!Megértem a dolgot!
Minden jót Kívánva Búcsúzom!
Üdv:Bagdi Feri

Tisztelt Bagdi Ferenc Attila!

Így fórumozás közben az MGKSZ honlapján.
Miért is nem tagja az MGKSZ-nek?

Nagy kíváncsisággal Figyelő

Azok a gyönyörű Fonákszárnyú begyesek:
www.youtube.com/watch?v=Z31FCJf2ZZo

Szia Feri!

Köszönöm a szép és dicsérő szavakat! Régi álmom volt a parókás galamb akárcsak a norwich begyes. Tavaly valóra vált,sikerült egy jó kis állományt összeszednem,köszönet érte Nagy Lajos nagyszekeresi parókás tenyésztő barátomnak.

Rátérve az angol begyesekre,1987. tavaszán /akkor még 12évesen/ vettem az első két párat Kondorosról. Vörös és sárga szinben. Szórol-szóra tudtam a fajtaleirást,mégis rámsózott a tenyésztő,tenyésztésre alkalmatlan galambokat.Törtszemű,x lábú szemig érő szívrajzú begyeseket.Mit ér a tudás gyakorlat és tapasztalat nélkül. Azután
feketéket vettem Miskolcról,néhai Rátkai Károlytól. Õ,akkoriban kezdte felszámolni az állományát idős kora miatt. Nagyon szépeket küldött postán,jónéhány oklevelet és disztárgyat nyertem velük.
A tenyésztésük nem volt egyszerű,a hosszú lábaik miatt elég nehézkesen párosodtak ami a szaporulaton is meglátszott.
1991. nyarán valami kisragadozó/gyanitom nyest/ leölte az egész állományt.Azután és azóta sem fogtam újra bele a tenyésztésükbe. Most tervezgetem,hogy újra próbálkozok az angolokkal,vagy norwichokkal a parókások rovására,mivel nem túl nagy a galambdúcom.

Jó tenyészévet kívánok én is Neked és minden tenyésztőtársamnak!

Ui.:Megnéztem az angolos videót,úgy látom jól megfér az angol begyes
a parókással.

Szia Zoli!

Örűlök,hogy rokonszenvezel a begyes fajtákkal!
Nekem ezek a galambok a legszebbek!
Hát ha Angol begyeseztél régen,nemkis feladatra adtad a fejed!
Biztos szép állományod volt!Milyen színekbe tenyésztetted az Angol Begyeseket?
Remélem előbb-utóbb lessz majd lehetőséged a Norwich begyesekkel való foglalkozáshoz is!
Addig is csodálatos Parókás galamb állományod biztos mindenbe boldogsággal ajándékoz meg Téged!
További sok sikert Neked a Tenyésztésben és jó Egészséget kívánok!
Üdv:Feri

(Uí:Teszek fel majd Angol begyeses videót is,nosztalgiázz kicsit Zoli!)