FÓRUM

Szia István! 100%-ig egyetértek veled, s nem fér a fejembe az állandó kritizálás. Nem csak a magazinnal, hanem a börzével kapcsolatban sem! S természetesen" mindig azok hallatják a negatívumokat, akik nem tesznek ellene semmit. Bízom benne, hogy Nyitrán összefutunk s folytathatjuk élőben is. Tisztelettel:

A rendszeres rovatokkal én is egyetértek. Nekem pl. feltűnt a díszmadarakról elindított cikksorozat ( talán azért, mert papagájokat is tenyésztek ). A rendszerezettségen kívül más elvárásom is lenne. Ne ( szinte ) mindig ugyanazok a tenyésztők írjanak. Kifejtem bővebben. Amit és ahogyan írják az kifogástalan. Ha viszont újabb emberek is írnának annak több előnye is lenne. 1. a jelenleg folyamatosan publikálóknak nem kellene mindig törni a fejüket: mit is írjak hogy legyen is valami az újságban. 2. több szerző, ergó több nyelvezet, több nézőpont, ami tovább szinesítené amúgy sem rossz magazinunkat. Várom a véleményeket.

Tisztelt Laci!

Amit hiányolok a lapban, lehetne egy kicsit rendezettebb rendszerezettebb.
Egy adott lap akkor áttekinthető, rendszerezett, ha az abban szereplő témák mindig (vagy lehetőség szerint ) ugyanazon az oldalon találhatók, és nem csak az elnöki beszámolóra, valamint a hirdetésekre, eseménynaptárra gondolok. Szakosztályonként Röp-Nagytestű alak- Díszgalamb Dísszárnyas és prémesállat oldalakat MINDEN lapban.

Rengeteg téma adódik a galambászattal kapcsolatban is, pl:
-Magyarországi őshonos fajták és azok standardjai ( háta valaki kedvet kapna az olvasás után egy másik esetleg magyar fajta tenyésztéséhez)
-Dúclátogatások szervezése neves tenyésztőknél (biztosan nem vennék rossz néven)
-Galambegészségügy, nagyon jó téma és jó lesz ha folytatódik.
-Egyesületi élet: az MGKSZ egy- egy egyesületének azok tevékenységének bemutatása.
-Kiállítások, Klubbkiállítások, Szakmai napok-ról beszámolók.
-Minden lapban egy a fajtaklubbtól megkért legfrissebb standard leközlése.

Ezek persze csak tippek, amik a szaklapot feldobnák és talán keresettebbé tehetnék.
ÉN szívesebben olvasnék ilyen témákat is a lapban.

Kedves István!
Mint Ön is tudja a Magazint nem újságírók írják, hanem Mi galambászok. Gondolom ez a hiányérzet másokban is feléledt már. Ha minden ilyen" ember csak panaszkodik, akkor semmi sem lesz belőle. Én Bp-i bíbic keringőt tenyésztek. Azóta látok cikkeket e fajtával kapcsolatban, mióta mi tenyésztők írunk. Egy adott fajta jelenlegi helyzetét a fajta tenyésztői látják a legjobban ( normál esetben ). Az Ön problémájára szerintem az a megoldás, ha megírja azt, amit hiányol. Várom válaszát.

Szervusz CS Á !
Örülök , hogy segíthetek !
6. oldal : jó a tipp 5-ös
7. oldalon a fajta leírásban pontosan hozza a külömbségeket. (megjegyzem az angol börmi fajta leírását még sokan nem láttuk)Az EE FAJTAJEGYZÉK 918. -ként hozza a Birminghami rollert.
10.oldal : BOCS=Boros Csaba
A Lippai Sanyi melléklete helyett kaptál Világbajnok ötletek-et . Érdbe vele.
A muzikalitásra visszatérve ha Józsi barátoddal betérsz a kocsmába" nyugodtan szolmizálva kérdezd meg tőle : Do do mi ti szó.

T. Columba!
Nem vagyok genetikus, de volt szerencsém az egyetemen hallgatni a tantárgyat.
Mint minden szabály, úgy ez is csak bizonyos feltételek mellett érvényes.
Azaz korlátozottan.
Tudomásom szerint az ún. testi kromoszómákon (autoszomák) elhelyezkedő gének által meghatározott tulajdonságok öröklésére érvényes.
A tulajdonságok öröklődése szempontjából lényegtelen, hogy melyik szülő örökítette.
De szívesen elolvasom, a hétköznapi galambász" által is követhető, de ugyanakkor "helytálló" állásfoglalást is.
Köszönöm a mindenre kiterjedő pontos kimerítő szakmai válaszod .

T COLUMBA !
Nekem pont aktuális. (kérlek külön válaszol részemre) HASADÁS TÖRVÉNYE : most vettem 25 q csomós akácrönköt hogyan kezdjek hozzá ?

Én sajnos nem tudok latinul, de azt már hallottam , hogy a két faj nemzőképes utódokat hoz egymással párosítva.

GKSZM 2009. jul. 16. o. : A fehérhasú rajzváltozat galambon valószínüleg már több ezer éves, amióta a házigalamb kereszteződött a szirtigalamb egyik alfajával a himalája galambbal (Columba leuconata)."

Én ezt a feltételezést egyáltalán nem tartom valószínűnek. A himája galamb ugyanis nem alfaja a szirti galambnak (Columba livia)! Ez már a nevezéktan szabályaiból is kitűnik. A tudományos nevek első tagja a genuszt (nemzetség) a második tagja a specieszt (fajt) jelöli. tehát az egy fajba tartozó állatok neve az első két tag tekintetében meg kell ,hogy egyezzen. A fajnál kissebb rendszertani egységek neve harmadik tagként a fajnév után következik.
Tehát , ha a himalája galamb valóban a szirtigalamb alfaja (szubspeciesz=ssp.) lenne, akkor az ő tudományos neve Columba livia ssp. leuconata lenne. Mivel ez nem így van, tudható, hogy a himája galamb önálló faj.
Elméletileg nem elképzelhetetlen mindazonáltal, hogy e két faj kereszteződhet egymással (interspecifikus hibridizáció), de aligha valószínű. Galambok esetében nagyon ritkák a fajhibrid jelentések és mégritkábbak a tovább szaporodásra alkalmas kombinációk száma.

Nagyon keveset tudunk a bibicek sajátságos színeződésével kapcsolatban. Annyi azonban tudható, hogy nem tarkaságról (színes/színtelen), hanem egyfajta speciális deresedésről van szó, amit valószínűleg több mint egy génpár tart kontroll alatt. CS.Á.

Tisztelt Fórumozók!

Örömmel olvasom a Galamb és kisállat magazinnal kapcsolatos írásaikat. Előljáróban csak a félreértések elkerülése miatt leszögezem, hogy az MGKSZ-nek a Galambász magazinhoz soha semmi köze nem volt, ezért kérem e tárgyban különbséget tenni a két magazin között.
Mivel a Galambász magazinhoz, mint említettem közünk nem volt, ezért véleményt formálni sem szeretnék, csak Tamás58-nak üzenem, hogy nem galambászok csaptak be galambászokat, akik galambászként az említett szaklapban publikáltak, azoknak a lap végső kimeneteléhez semmi közük nem volt, ezért bár nem feladatom, de védelmembe veszem az érintett galambász társakat.
A galambászok annál sokkal jobbak, mint hogy ekkora arcátlanságot kövessenek el társaikkal szemben.
Térjünk vissza a szaklapra. Kocsis Kálmán említ egy cseh kisállat magazint, amelynek 3 euró az ára. Gyors számolással 280 forintos euróval számolva, ez a lap 840 forintba kerül és nincs még benne a postaköltség. A mi szaklapunkat 500 forintos áron, amely tartalmazza az egyéni előfizetés postaköltségét is egyes tenyésztőtársaink így is sokallják. Valóban nem látom annak lehetőségét, hogy az áremeléssel elért esetleges minőségjavulást előfizetőink elfogadnák.
Ezért nem tervezünk előfizetési díj emelést sem idén, sem jövő évben. A felmerülő többlet költségeket szövetségünk fogja magára vállalni.
Szívesen emlegetnek észrevételeik során negyven oldalas, színes, vastag papírral szedett magazinok megjelenéséről, de milyen szerencse, hogy Kocsis Kálmán vette a fáradságot és legalább a nyomdaköltség után érdeklődve leírja a 4-500 forintos előállítási árat. Természetesen ebbe, mint ahogy ő is írja más költségek nem szerepelnek például: szerkesztés, terjesztés és amit még én teszek hozzá a fénykép anyag költsége. Profi fotóssal készített egy darab felvétel 20-50 euró/darab nagyságrendű.
Kérem, amikor színes képek igényét említik kalkuláljanak a lehetőségekkel is. A lap szerkesztői nevében kijelenthetem, hogy mi magunk is szívesen lapozgatnánk olyan szaklapot, amely több színes képpel jelenik meg, de sajnos a lehetőségek szűkösek és mi még szeretnénk nem csak az elmúlt ötven évre, hanem a következő évtizedekre is olvasnivalót biztosítani előfizetőink számára.
Köszönöm Barna István és Benyhe Attila kollégáim segítségét, hogy néhány témában felvetéseikre válaszoltak. Egyben jelzem, hogy felkértem Barna Istvánt, hogy a szaklappal, szakmai kérdésekkel és a kisállatbörzékkel kapcsolatos felvetéseikre a jövőben rendszeres válaszokat adjon.

Uhrner Antal