FÓRUM

Kedves Tenyésztőtársam, Pista!

Reflexiódban fejtegeted az egyértelmű fajtaleírásokat, és megírsz néhány pontot vagy elvárást az egyértelműség kifejezésére. No de a fajtaleírás készítése nem egy egzakt tudomány, ez nem matematika. Az írásomban megemlített és szavaid szerint általad is tisztelt emberek dolga nem a leírások szövegének sugalmazása és kényszerítése volt, hanem a standardok egységes szerkezetének létrehozása, illetve a leírások pontosítása. Szerintem még te sem örülnél ha bármilyen bizottság az általad kitenyészteni kívánt nyíregyházi díszgalamb vagy pergő leírásának szubjektív részét befolyásolni próbálná.

Kényszerítettél arra, hogy háromszor is elolvassam elmélkedésemet, hátha megtalálom benne az általad említett tökéletes ismertetőjegyet, de nem találtam. Vélhetőleg, hogy te mint magadat sokra tartó bíráló, tudod, hogy tökéletes, 100 pontos galamb nincs, sőt továbbmegyek, tökéletes ember se született még, sem te, sem én nem közelítjük a tökéletest. Akkor most milyen tökéletes is vársz az élettől? Nem fogod megkapni.

A szakkifejezések hiányolásához a következő észrevételem van, szíveskedj belenézni az 1996-ban kiadott Galambjaink c. könyvbe, melyet az általad is tisztelt Dr. Szűcs Lajos írt, és 358 oldalon keresztül bővítheted ismereteidet. A 252. oldaltól 21 oldalon keresztül csak szakkifejezéseket találsz. Összesen 437 szakkifejezés leírását találod meg, persze tévedhetek néhányat, mert nem vagyok tökéletes.

Gondolom, e szakkifejezések még a magazinban is szégyenkezés nélkül megjelentethetők lennének, illő forrásmegjelölés és a kiadó engedélyének megszerzése után. Fajtaleíró könyv kapcsán problémádat nyilván gyorsan megoldja az új vezetőség egy hiánypótlás vagy hibajegyzék kiadásával.

Köszöntelek, mint a tökéletességben nem hívő egyszerű tenyésztőtársad: Csaba

Csak úgy kérdezgetek !

Miért nincs egy Nemzetnek önálló standard bizottsága ?
Az utóbbi években a Standard Bizottságnak kik voltak a tagjai ? ( egy Bizottság nem egy személyes )
A Standard Bizottságnak nem az a feladata, hogy a Fajtaklubok által jóváhagyott Fajtaleírásokat jóváhagyja avagy az esetleges kisebb félreérthető leírásokat egyértelműsítse ?
Bátorkodom szóvá-tenni, hogy a jelen Bírálati rendszert az említett SZAKEMBEREK egyike sem fogadná el.
Koronczai Lacival sokat beszélgettem és tudom, hogy Ő úgy mint én csak egyet fogadott el a Fajtaleírás pontos betartását ! nem kell itt papolni Mi sem vagyunk hülyék !...............

Kedves Pista Tenyésztőtársam!

Feltételezem, régies, hagyományos, őseinktől örökölt megszólításomból is kiderül, hogy tisztellek, nemcsak elfogadlak. Felhívásodnak eleget téve szerény képességeim szerint írok egy rövid szösszenetet a múltról. Természetesen előzetesen megadott szerzői hozzájárulásomnak megfelelően írásom bárhol, bármikor közölhető (még magazinunkban is), személyes díjazásra nem tartok igényt.

Eszmélés - elmélkedés - emlékezés

Sajnos születési, nyilván genetikai defektusom miatt mindig forog valamilyen gondolat a fejbőröm alatt. Be kell vallanom, hogy ez a forgás egyre lassuló tendenciát mutat, de még mindig mocorog valami, talán egy tizenkét éves kezdő tenyésztőtárs szintjén. Mostanában megrögzött MGKSz-párti szenilisedő tenyésztőként egy dolog napi szinten foglalkoztat. Lemondott a Standard Bizottság elnöke, ez a tény némelyeknek meglepetésszerűen hatott, bár nekem soha nem meglepő, amit kiprovokálnak. Na de sebaj, eljött a változás ideje.

Elgondolkodtam rajta, hogy is volt ez a múltban, melyben még én is hatással lehettem a történtekre. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a múlt század második felében a 90-es évek elején, hogy élt két rendkívül türelmetlen ember, akiket a "szerencse" és a körülmények akaratuk ellenére egymás mellé sorolt az MGKSz közgyűlésén 1989-ben. Ezt a két türelmetlen, aktív, nyers és szőrös embert személyiségük különbözősége ellenére néhány dolog összekötött. Gyors előrelépést, szakmai felépülést akartak, úgy hogy a múltat hátuk mögé vetették, a Szövetséget be akarták betonozni az európai tenyésztői közösségbe. Ötleteik, elképzeléseik sziporkáztak, alig győzték egymást lehűteni. Néhány dolog azért a a szűrő hűtésen keresztül átfuttatva is fennmaradt. Egy szép tavaszi délutánon 1991. márciusában eldöntötték, létrehozzák az MGKSz első Standard Bizottságát. Ilyen szervezetünk történelmében előtte még nem létezett. Az ok egyszerű volt, a magyar galambfajták standardírozása illetve a régi standardok leírása rendkívüli korszerűtlenséget és fejetlenséget tükrözött.

Igen, a két bűnös ember az említett év márciusában százféle gondolatot próbált kiérlelni egy egységes feltételrendszerré. 1991. április 27-én ötletük és felvezetésük alapján az elnökség létrehozta a Szövetség első Standard Bizottságát. A bizottság tagjaira és megválasztásuk szempontjaira a két túlfűtött ember tett javaslatot. Vajon mik voltak a szempontok a bizottság tagjainak kiválasztásánál? Ó mintha ma is előttem volna a türelmetlenek napokon át tartó vitája, néha hangos egyeztetése. Ezt mai szemmel akár veszekedésnek is felfoghatnák egyesek, de végül kikristályosodtak a szempontok.
- A bizottság tagja legyen galambász, aki mindenek felett álló szakmai tekintély.
- Valóban galambász legyen, hiszen sem baromfi, sem nyúl vonatkozásában nemzetközileg elismert vagy elismerésre esélyes magyar fajta nem létezett.
- A bizottság tagjai Szövetségünk múltját és jelenét meghatározó fajtacsoportok elismert tenyésztői és kiállítói közül kerüljenek ki.
- A bizottság tagjainak mindegyike a fajtatiszta tenyésztés ismert és elismert alakja legyen, tudálékosoknak helye nem e bizottságban van.
- A bizottság tagjai személyenként is a szakirányú publikációk sorát tudhassák maguk mögött.
- A bizottság tagjai rendszeres kiállítók és lehetőleg elismert bírálók legyenek az országos, illetve nemzetközi kiállításokon.

A türelmetlen alaptermészetű ötletgazdák keménykezű végrehajtókként a következő személyek jelölésében nyugodtak meg, így az MGKSz Standard Bizottságának a következő személyeket választotta meg az elnökség:
- Varga József (Dodi bácsi) röpgalambász, elsőrendű szervező, a magyar röpgalambok nagyszerű és kifogástalan bírálója. Egy ember, akinek nem lehetett olyan galambtenyésztői vagy röptetői kérdést föltenni, melyre csípőből választ ne tudott volna adni.
- Dr. Szűcs Lajos, Szövetségünk alapító elnöke debreceni pergő tenyésztő, több nyelven beszélő biológus, állatorvos, bíráló, az anatómia kiváló ismerője.
- Batta László református lelkész, gimnáziumi tanár, újságszerkesztő, elsőrendű szónok. Európa-hírű galambász-szaktekintély, több magyar fajta tenyésztője, nemzetközi bíráló.
- Dr. Lóránt Szilveszter belgyógyász háziorvos, az óriásgalambok elsőrendű tenyésztője, klubelnök.
- Koronczai László határőr alezredes, debreceni pergő tenyésztő, a legjobb, szinte tévedhetetlen bírálók egyike, röpversenyző, a BM kutyakiképző iskolájának volt parancsnoka.
- Dr. Czeglédy Pál főállatorvos, a budapesti rövidcsőrű galambok elhivatott tenyésztője, a galambegészségügy szakértője, klubelnök.

Szép névsor volt! A bizottság tagjai olyanok lettek, hogy az őket kiválasztók a poros nyomukba sem léphettek. Emlékszem, ezek a sporttársaim az első kérő szóra vállalták a munkát, és megalkották a standardirozás ma is érvényes feltételeit, illetve egységesítették a magyar galambfajták standard-jait.

Őszintén remélem, hogy a nyilván nemsokára megválasztandó Standard Bizottság létrehozása is közel hasonló, alapvető szempontok mentén történhet. Nem hiszem, hogy a sokkal kisebb szakértelmű, vagy a tettek nélküli "tudományos" fecsegőknek egy ilyen múltú bizottságban létjogosultsága lenne. Remélem, hogy ismét elhivatott galambtenyésztők, kiállítók és bírálók kerülnek majd e fontos testület tagjai közé. Miért írtam többször is, hogy galambászok? Azért, mert még ma sincs az EE-ben elfogadott magyar baromfifajta vagy nyúlfajta és erre az esély sincs meg, amíg megfelelő nagyságú tenyésztőtábor nem kultiválja e nyomokban létező, de nemzetközi szinten el nem ismert fajtákat.

Boros Csaba

U.i.: Varga József koporsója mellett mondtam el, kb. 25 éve, hogy olyan embert veszítettünk el, akit nem lehet pótolni. Eltelt legalább egy negyed évszázad Dodi bácsi temetése óta, azóta sok ember koporsója mellett mondtam beszédet vagy prédikáltam, de ő volt az egyetlen, akiről elmondhattam: pótolhatatlan. Nem tévedtem, ma sincs hozzá fogható tenyésztő, szakíró, versenyző, kiállító és bíráló közöttünk.

Sport- illetve tenyésztőtársi üdvözlettel köszöntöm az olvasókat.

Kedves Pista!

Örömömre szolgál reflexiód. Tényleg teljesen igazad van, csak magyarázkodás, amit írsz. Egy csomó dolog, amivel foglalkoztok és az új építése helyett a régi felelősöket keresitek, ez úgy ahogy van csak időpocsékolás és pótcselekvés. Ez az amúgy jogilag abszurd és hamis nevű bizottság (melynek nevét a közgyűlésen közösen hazudtuk össze) sem nem szükséges, sem nem hasznos a Szövetség számára.

Nagyon jó érzés lenne számomra, ha valódi munka folyna a régiek (talán megérdemelt) szidalmazása, gyalázása helyett. Apropó, jut eszembe, hosszú évekig majdnem évtizedig magad is részese voltál az előző vezetés káros és hasznos döntéseinek egyaránt, mint a legfelső 15 tagú elnökség tagja. Én megbocsátok neked is és nem akarlak gyalázni, mert egyre inkább azt látom, hogy azon ritka emberek közé tartozol, akikben megvan az X faktor (bocsánat, ez genetikai eltévelyedés volt részemről) és még képes új ötletek kigondolására, illetve megvalósítására. Megjegyzem, kevesen vagytok ilyenek.

Élő szóban is hallottam és írásban is olvastam, hogy az új vezetőség felkészült a feladatra, a vezetésre, a kormányzásra készen áll. Ehhez képest néha úgy sejlik, hogy az a sok évig tartó felkészülés (az internet nem felejt) lásd a fórum-bejegyzéseket, nem volt túl eredményes. A korszerűsítés, a naprakészség még nagyon távolinak tűnik számomra. A jelenlegi működés, a tájékoztatás jellege egy több éve kiéhezett ember képét veti fel bennem, ki kapkodva és épp ezért rendkívül kis hatékonysággal kezd el falni. Úgy gondolom, az össze-visszakapkodással valódi stratégiai cselekvési program hiányában az ember csak törni-zúzni tud maga körül, a valódi értéket sem felismerve.

Én is szoktam porcelánboltba menni, de ott kisegérként viselkedem, nehogy összekeverjem a hollóházi és a herendi porcelánt, bár mindkettő érték, csak nem egyformán. Így tehát úgy gondolom, nem baj, ha az ember a konkolyt és a búzát el tudja különíteni egymástól.

Felvetetted írásodban, hogy munkát osztanál nekem. Köszönöm a bizalmadat, de magamtól is tudom, hogy hol a helyem. Ó jaj! Most hogy így írogatok, mégis meggondoltam magam ebben a kérdésben, mert eszembe jutott egy régi történet, nemsokára megírom neked itt a fórumon. Emlékező írásomat még a magazinba is betétetheted, előre megadom szerzői hozzájárulásomat, bár azt hiszem, eredménytelen lesz próbálkozásod.

A jövőbe vetett bizodalommal és a legszebb reményekkel üdvözöllek: Csaba

Tisztelt Tájékoztató és Szerkesztő Sporttársak!

Mint mindig, most is örömmel vettem kezembe magazinunk aktuális júliusi példányát. Nem szeretnék a helység kalapácsaként elhíresülni, ezért nem is kritizálom a lapot, csak egy kis észrevételt szeretnék tenni a helykihasználásra. Úgy tűnik számomra, hogy a rendelkezésre álló helyhez képest túl kevés anyag került a lapba. Erre egy tipográfus azt mondaná (ha volna itt ilyen), hogy némelyik oldal lötyög az ürességtől. Lehet, hogy nem volt anyag a túl levegős oldalak kitöltéséhez? Persze ez már sokszor előfordult történelmünk során, ilyenkor kell a szerkesztői szaktudás, amely pótolja a hiányokat, különböző hasznos és az olvasókat érdeklő tudnivalók megírásával.

Most néhány szót ejtenék az olvasás közben jelentkező hiányérzetemről. Egyetértek elnökünk soraival, melyben a jó kommunikációról és tájékoztatásról ír. Sajnos ez ügyben nekem - és tartok tőle más olvasótársaimnak is - súlyos lemaradásaim vannak. Pedig nemcsak az újságot, hanem honlapunkat is rendszeresen olvasom. Tudomásul illene venni még a számítógép és okostelefon zsonglőröknek is, hogy a tenyésztőtársak nagy hányada a magazint tartja - jogosan - elsőrendű hír és ismeretbővítési forrásnak. Úgy látom, hogy minden előzetes ígéret ellenére a tájékoztatási szándék és gyakorlat megvalósulása is a mélyponton jár, semmivel sem jobb, mint ezelőtt egy évvel volt.

Nem merném felsorolni a tájékoztatás összes gyengeségét, mert kifogyna "pennámból a ténta", de néhány dolgot bátorkodom megemlíteni, amely talán a levegő helyére belefért volna a júliusi lapszámba.

- Az elmúlt - legalább a választás utáni - időszak elnökségi határozatai nekem nagyon hiányoznak. Tudom, a közzététel rovatban olvasható belőlük néhány, amit az internetet használók esetleg megtalálnak, de micsoda tájékoztatási deficittel. Az utolsó két elnökségi ülés határozatai még mindig hiányoznak a felsorolásból. Ilyen tájékoztatási sebességnél lemarad az érdeklődő tenyésztő még a leglassabban közlekedő vicinálisról is, nemhogy a kor követelményeinek megfelelően működő(korszerű MGKSz) gyorsvonatról.

- Olvasom a hasznos tudnivalókat Willy Littau tollából. Ez nagyon szép és szükséges dolog, de hol marad el az MGKSz vezetőinek lelkesítő biztatása, hogy igen-igen, nevezzünk minél többen lehetőleg sok állatot, hiszen EE kiállítás nincs minden évben. Lehet, hogy a vezetők nem tartják fontosnak nemzetközi részvételünk, életrevalóságunk bizonyítását Európa tenyésztőinek közössége előtt? Ez nem lehet! Én biztosan tévednék, ha ilyet mernék állítani. Sajnos az augusztusi lapszámban ennek a biztató bátorításnak már nem lenne semmi értelme, hiszen a nevezési lapról kitűnik, hogy augusztus 15. a nevezés végső határnapja.

Összefoglalva néhány, a teljesség igénye nélkül megfogalmazott gondolatomat, elmondhatom egyelőre Szövetségünk tájékoztatási munkája harmatgyenge, semmivel sem múlja felül az előző évek ilyen irányú, általam sokszor ostorozott gyengeségeit. Elnökünk írását idézve és azzal egyetértve zárom soraimat: "A válságmenedzselés egyik legfontosabb pillére a jó kommunikáció".

Úgy legyen!
BOCS

Segítettem. Nem kívánhatom tőled, hogy olyan emberrel dolgozz együtt, akivel nem értesz szót.

Teljesen mindegy. Kérdésemre válasz nem érkezett, csupán egy dolgot állítottál ami valótlan volt. Mindenesetre ezen jót derültem. Ha nem tudsz valamit, akkor kérdezz - ezt szokás mondani a munkahelyemen az új belépőnek, hiszen senki se tanulja meg az anyukájában. A gond az amikor azt hiszi tudja, pedig lövése sincs a témáról

Semmi nem lett összevonva, eddig is egy bizottság végezte. Látom képben van mint Michaengelo..

Miért kellett átnevezni, s mi a különbség??

Is. Ezért nem csak Szerkesztő Bizottság.