Cím:
1076 Budapest,
Verseny utca 10. Fsz, 12/a
Postacím:
1433 Budapest,
Pf. 575.
Az iroda nyitvatartása:
Hétfő: 8-16 óráig
Kedd: 8-18 óráig
Szerda: 8-16 óráig
Csütörtök: 8-16 óráig
Péntek: 8-14 óráig
Telefon:
(1) 342-5538
Internet:
www.mgksz.hu
Adószám:
19721972-2-42
Bankszámlaszám:
11707024-22322085

Látogatók száma:
11192262


Alapszabály

  Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők

Országos Szövetsége

 

Változással egybefoglalt hatályosított

 

alapszabálya

 

2016.12.11.

 

 

MÓDOSÍTOTT

alapszabály

taggyűlési határozatok száma

10/2016.

11/2016.

12/2016.

14/2016.

15/2016.

16/2016.


 

A magyar galamb- és kisállattenyésztők

országos szövetségének

alapszabálya

 

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége 2016. december 11. napján megtartott taggyűlésén az alapszabályát az alábbiak szerint módosítja.

 

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

1.    A Szövetség neve, székhelye, működési területe, pecsétje

 

A Szövetség neve:         Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége                                

Hivatalos rövidítése:      MGKSZ (a továbbiakban: Szövetség)

 

Székhelye:         1076 Budapest VII., Verseny u. 10.

 

Működési területe:         Magyarország területe

 

Pecsétje:            köriratban:

"Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége", középen az alapítás éve: 1882.

 

2.    A Szövetség célja és feladatai

 

(1) A Szövetség a tagegyesületek által önkéntesen létrehozott, személyes és vagyoni közreműködésükkel közhasznú társadalmi tevékenységet folytató és érdekképviseletet ellátó közösség, mely a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként, a hazai lakosság érdekében működik. A Szövetség gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú, illetve alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyeztetve végez.

 

(2) A Szövetség célja a galamb- és a kisállattenyésztőket tömörítő egyesületek társadalmi összefogása, célkitűzéseik megvalósításának sokrétű segítése, szervezeti életük és szakmai tevékenységük támogatása, valamint érdekvédelmük ellátása.

 

(3)A Szövetség célja szerinti közcélú tevékenység egyben közhasznú tevékenység is.

 

(4) A célkitűzések eredményesebb megvalósítása érdekében - a kölcsönös segítség elvének érvényesítésével - elősegíti, hogy a tagegyesületek egymás munkáját segítsék, tagjaik tenyésztési eredményeit közkinccsé tegyék.

 

(5) A Szövetség feladata a kisállatok - ezen belül kiemelten a hazai fajok és fajták - tenyésztésének elősegítése és népszerűsítése.

 

(6) A Szövetség alapvető feladatának tekinti az azonos célú tagegyesületek összefogását, célkitűzéseik megvalósításának elősegítését, a tenyésztői munka szakszerű irányítását és fejlesztését, valamint a nemzetközi kapcsolatok kiépítését és ápolását.

 

(7) A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, továbbá nem állít, és nem támogat országgyűlési, valamint megyei és fővárosi képviselőjelöltet.

 

3.      A célkitűzések megvalósítása

A Szövetség a közösen kialakított célkitűzések és feladatok megvalósítása érdekében:

 

a)    Kapcsolatot tart fenn a tevékenységi körét érintően illetékes állami, - szövetkezeti - és társadalmi szervekkel, tudományos intézetekkel, gazdálkodó szervekkel.                                 

b)   A tagegyesületek bevonásával szervezi a tenyésztéssel, valamint az egyesületi tagok gazdaságában folyó árutermeléssel összefüggő szakismeretek terjesztését, előadásokat, tanfolyamokat, tapasztalatcseréket stb. rendez, szakkönyvek és szakfolyóiratok kiadását szakmailag támogatja.                                                                          

 c)    A tenyésztési eredmények széleskörű megismertetése és elismerése céljából a tagegyesületek bevonásával kiállításokat és versenyeket szervez, hazai és nemzetközi kiállításokon és versenyeken vesz részt.                                                                      

d)   Szervezi tagjai számára a tenyészállatok hazai cseréjét, adás-vételét, közreműködik a tenyészállatok behozatalának és kivitelének szervezésében.

e)    Különös gondot fordít a kisállattenyésztés megkedveltetésére az ifjúság körében.

f)    Részt vesz a kisállattenyésztés társadalmi és szakmai feltételeinek kialakításában, fenntartásában és erősíti az állattenyésztési, környezetvédelmi, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvények érvényesülését e körben.           

g)   Tagjai közreműködésével népszerűsíti és segíti az egyes őshonos hazai kisállatfajok és fajták fenntartását.                                                                                              

h)     Összeállítja, dokumentálja a galambok, házinyulak és igény szerint más kisállatok fajtaleírását (standardját), és gondoskodik annak szükségszerű módosításáról, illetve kiegészítéséről.

i)     Országos Bíráló Testületet tart fenn a tenyészállatok kiállítási és házi bírálatának ellátására, bíráló tanfolyamok és rendszeres továbbképzés szervezésével elősegíti a bírálatok szakszerűségét.                                                                              

j)   Gondoskodik a Bíráló Testület - ezen belül az ágazati csoportok - tagjainak nyilvántartásáról, minősítéséről és a felmerülő igények szerinti delegálásáról.   

k)     Szabályozza a kisállatok jelölését (a galambok, a baromfifélék lábgyűrűzését, a nyulak tetoválását, stb.), biztosítja az ehhez szükséges anyagokat és eszközöket, valamint nyomtatványokat és igazolásokat.                                                                 

l) Támogatja a szakmai körébe tartozó szervezetek létrehozását, elősegíti azok tisztségviselőinek felkészítését, valamint továbbképzését.                             

m)   A tagegyesületek útján gondoskodik a tenyésztők központi nyilvántartásáról.

n)   Figyelemmel kíséri az egyesületi tagok tenyésztői munkáját és a szervezeti életben kifejtett szerepét, gondoskodik a kimagasló eredmények erkölcsi elismeréséről.        

4.    A Szövetség gazdálkodása

 

A Gazdálkodás általános szabályai, vállalkozási tevékenység

 

(1) A Szövetség alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

(2) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagja tagdíjának megfizetésén túl - a Szövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel. 

(3) A Szövetség céljai megvalósítása és a megvalósítás gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételinek biztosítása érdekében – gazdasági- vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyeztet.

(4)  A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. A Szövetség nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

(5) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.

 

Hitelek

 

(1) A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

(2) A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

Bevételek, ráfordítások, nyilvántartási, könyvvezetési, beszámolási szabályok, a szervezet működésére, gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

 

A Szövetség bevételei:

 

- a tagok által fizetett tagdíjakból, illetve fenntartási hozzájárulásokból,

- az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,

- közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

- szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

- a gazdasági - vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásból) származó bevétel,

- költségvetési támogatás:

- pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

-  Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

-  az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

-  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

- más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

- a jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból  származó bevétel,

- egyéb  - az előzőekben nem említett, jogszabályban meghatározott - forrásból származnak.

A Szövetség kiadásai:

 

- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

- az egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült  közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztrációs költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását,

- az előbbi pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

A könyvvezetés nyilvántartási szabályai:

 

(a) A Szövetségnek az alapcél szerint tevékenységéből, illetve a gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

 (b) A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

 

Beszámolási szabályok:

 

(a) A Szövetség működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(b) A Szövetség esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

(c) A beszámoló formáját a Szövetség által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

(d) A Szövetség könyvvezetése a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

 

A Szövetség beszámolója tartalmazza:

 

a) a mérleget,

b) az eredmény kimutatást,

c) a kiegészítő mellékletet.

 

Beszámoló letétbehelyezésére vonatkozó szabályok:

 

(a) A Szövetség köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

(b) A Szövetség a beszámolási kötelezettségének a civil szervezet bírósági nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

(c) A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

(d) A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját, www.mgksz.hu honlapon történő elhelyezésére is. A Szövetség a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

(e) Ha a Szövetség a beszámolóval kapcsolatos kötelezettséget elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

(f) A Szövetség beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

5. A közcélú adománygyűjtés

 

(1) A Szövetség javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, azonban ez az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A Szövetség részére juttatott adományok származhatnak a rendes tagok tagdíjon felüli, vagy jogi személyeknek a Szövetség tevékenységét segítő pénzbeli, vagy természetbeli juttatásaiból (pl.: informatikai eszközök stb.) is.

(2) A Szövetség nevében és javára történő adománygyűjtés csak a Szövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. 

(3) A Szövetség részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

6. Külföldi kapcsolatok


(1) A Szövetség a kisállattenyésztés terén elért eredmények és tapasztalatok szervezett cseréje és hasznosítása érdekében, - az Európa Szövetség tagjaként - kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tart fenn a tagállamok és más országok hasonló célokat kitűző és tevékenységet folytató szervezeteivel (szövetség, országos egyesület stb.).

     (2) A Szövetség és a külföldi szervezetek közötti személyes kapcsolattartás terén a szövetséget az elnök, illetve az általa megjelölt elnökségi tagok képviselik. A kapcsolattartással járó költségeket (útiköltség, szállásköltség, napidíj, stb.) a szövetség viseli, kivéve, ha a külföldi partnerekkel kölcsönös költségviselésben állapodnak meg.

 

7. A Szövetség tagjai

 

(1) A Szövetség tagja lehet az illetékes bíróság által nyilvántartásba vett, önálló jogi személyiséggel rendelkező helyi-, területi- vagy országos szervezet - elnevezésétől függetlenül (a továbbiakban egyesület), ha a Szövetség alapszabályát, valamint a tagokra vonatkozó egyéb belső szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el, az alapszabályt aláírja, illetve kötelezettséget vállal a szövetségi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

 

(2) A Szövetség tagja lehet 2011. évi CLXXV. törvény szerinti olyan civil társaság, amely legalább 10 (tíz) fő állandó taggal rendelkezik, ha a Szövetség alapszabályát, valamint a tagokra vonatkozó egyéb belső szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el, az alapszabályt aláírja, illetve kötelezettséget vállal a szövetségi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Ahol az alapszabály egyesületre vagy tagegyesületre hivatkozik, ott az egyesület vagy tagegyesület fogalma alatt a civil társaságot is érteni kell a vonatkozó jogszabályok által rögzített különbségek figyelembevételével.     

 

(3) Pártoló tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. klub stb.), aki (amely) a szövetség célkitűzéseivel egyetért, és a belépéskor írásban vállalja anyagi és egyéb segítség, illetve támogatás nyújtását. A pártoló tag képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a Szövetség taggyűléseire és a szakmailag érintett szakosztály(ok) rendezvényeire.

 

8. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

(1) A Szövetség tagja lehet minden olyan egyesület, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

 

(2) Egyesület tagfelvételét a Szövetség elnökségéhez címzett írásbeli beadvány útján kérheti. A kérelemhez csatolni kell:

-     az illetékes szerv határozatát az egyesület nyilvántartásba vételéről (másolatban), és az egyesület jóváhagyott alapszabályát,

-     az egyesület taggyűlési jegyzőkönyvének a tagfelvétel igényével kapcsolatos határozatát tartalmazó kivonatát, és nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a Szövetség szabályzatait elfogadják, határozatait és a szövetségi alapszabályban lefektetett kötelezettségeket teljesítik,

-     a szövetség taggyűlésén résztvevő képviselő(k) megválasztásáról szóló jegyzőkönyvi kivonatot,

-     az egyesület tagnévsorát szakmai csoportosításban.

 

(3) Az egyesület felvételéről az elnökség dönt, és döntéséről az egyesületet 30 napon belül írásban értesíti. Elutasító határozat esetén annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Szövetség taggyűléséhez címzett és az elnökséghez benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

 

(4) A tagsági viszony megszűnése történhet:

-     kilépéssel,

-     a tagegyesület megszűnésével,

-     törléssel,

-     a tag halálával, illetve a jogi személy jogutóddal illetve jogutód nélküli megszűnésével,

-     kizárással.

 

(5) Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony, ha az egyesület - taggyűlésének ilyen értelmű határozata alapján - kilépési szándékát a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat csatolása mellett - írásban bejelenti az elnökségnek.

 

(6) A tagegyesület megszűnésével szűnik meg a tagsági viszony, ha

-     a tagegyesület megszűnik,

-     a tagegyesület más, a szövetséghez nem tartozó egyesülettel egyesül,

-     a tagegyesület a szövetséghez tartozó másik egyesületbe beolvad.

 

(7) Törléssel szűnik meg a tagsági viszony, ha a tagegyesület a szövetségi taggyűlésen egymást követő három alkalommal kellő ok nélkül képviselője útján nem képviselteti magát, illetve a szövetségi tagdíj vagy egyéb fizetési kötelezettségének kétszeri fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget.

 

(8) Kizárással szűnik meg a tagsági viszony, ha a tagegyesület

-     a Szövetség alapszabálya vagy egyéb szabályzata ellen súlyosan vét,

-     a tenyésztés és a szervezeti élet fejlesztése érdekében hozott határozatait nem hajtja végre,

     -      jogszabállyal vagy saját alapszabályával ellentétes tevékenységével veszélyezteti a Szövetség célkitűzéseinek megvalósulását.

 

(9) A tagegyesület törlését és kizárását a Szövetség Etikai Bizottságának kizárási indítványa alapján az elnökség határozhatja el. A kizárási indítványról és a kizárási eljárás elrendeléséről az érintett tagegyesületet értesíteni kell, biztosítva számára a védekezés lehetőségét, illetve határozathozatal után a fellebbezés lehetőségét.

 

A tisztességes eljárást biztosító szabályok:

 

A kizárási indítvány vonatkozásában a tagegyesületet írásban fel kell hívni nyilatkozattételre és meg kell jelölni azt az időtartamot, amelyen belül az indítványra észrevételt, illetve érdemi védekezést terjeszthet elő.  A kizárási indítvánnyal érintett tagegyesületet megilleti az indítvány tartalmának megismerési joga, az érdemi védekezés és a nyilatkozatétel joga. Az érintett tagegyesület az elnökség ülésén a kizárás tárgyában felszólalhat. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére.

 

 A tagegyesület kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a tagegyesülettel közölni kell. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló határozat kézhezvételével szűnik meg.

  

(10) Az elnökség határozata ellen a taggyűléshez címzett, az elnökségnél benyújtott írásbeli fellebbezésnek van helye, a kizárásról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül

 

(11) A tagsági viszony megszűnése esetén az illető egyesülettel el kell számolni.

 

9. A tagegyesületek jogai és kötelezettségei

(1) A Szövetség minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Szövetség működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult taggyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag képviselője útján gyakorolhatja.

Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

 

(2) A Szövetség minden tagját azonos jogok illetnek meg, illetve azonos kötelezettségek terhelnek.

 

(3) A tagegyesületek önigazgatását, szervezeti, anyagi és gazdasági önállóságát a Szövetséghez való tartozás nem érinti.

 

(4) A tagegyesületek jogosultak:

-     képviselő útján részt venni a Szövetség munkájában, a Szövetség egészét érintő határozatok meghozatalában,

-     a képviselők a taggyűlésen egy-egy szavazattal rendelkeznek,

-     a Szövetség és szervei munkájával kapcsolatos javaslatokat, indítványokat és panaszt előterjeszteni, tájékoztatást és felvilágosítást kérni a Szövetség érintett szerveitől,

-     tagjaikkal részt venni a Szövetség által szervezett rendezvényeken (kiállításokon, versenyeken, tanfolyamokon stb.)

-     tenyésztési-, kiállítási- vagy versenycélokra a Szövetség tulajdonában lévő felszerelési tárgyakat és berendezéseket igénybe venni,

-     bírálók kiküldését kérni a Bíráló Testület működésére vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerint,

-     jogszabályba, a Szövetség alapszabályába vagy egyéb szabályzatába ütköző határozat felülvizsgálatát igényelni, illetve megsemmisítésre irányuló indítványt előterjeszteni a megfelelő testületi szervhez.

 

(5) Az egyesületi tagok, egyesületük tagsági viszonya alapján jogosultak:

-     részt venni a Szövetség által szervezett rendezvényeken (kiállítás, bemutató, tanfolyam, stb.) az esetenként kiadott feltételek szerint,

-     részt venni a hazai vagy külföldi partnerekkel a Szövetség által szervezett tenyészállat-csere, illetve adás-vételi ügyletben,

-     igénybe venni a Szövetség által a tenyésztők számára nyújtott különféle szolgáltatásokat,

-     az egyesület megbízása alapján képviselőként részt venni a Szövetség taggyűlésének munkájában,

-     megválasztásuk esetén tisztséget viselni a Szövetség szerveiben.

 

(6) A Szövetség tagjain, a tagegyesületek tagjain kívül bárki más is részesülhet a szövetség közhasznú szolgáltatásaiból, a Szövetség céljaként megfogalmazott tevékenységével kapcsolatos szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét szükség esetén közhíreli (újság, plakát, stb. útján), az érintetteket pedig írásban külön is értesíti.

 

(7) A tagegyesületek kötelesek:

-     a Szövetség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat elismerni és megtartani, valamint a Szövetség testületi szervei által hozott határozatokat megtartani és megtartatni,

-     a Szövetség tulajdonát képező, de az egyesület használatában lévő anyagok és eszközök állagát megóvni és gondosan kezelni,

-     a szövetségi tagdíjat és egyéb fizetési kötelezettséget időben teljesíteni, valamint a tagnévsort és címjegyzéket beküldeni

-     biztosítani, hogy az egyesületi kiállításokon csak a Szövetség által igazolt személyek végezzenek bírálatot, és csak az ilyen személyek által igazolt eredmény kerüljön elfogadásra,

-     a szövetségi tagságból eredő kötelezettségek megtartása ellenőrzésének alávetni magát.

 

(8) A pártoló tag szervezet tagsági viszonyát belépési nyilatkozat megtételével kezdeményezi és az elnökség által elfogadott határozattal jön létre.

 

(9) A pártoló tagok a taggyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, a pártoló tag tisztségviselőt nem választhat, és nem választható.

 

(10) A pártoló tag szervezetek kötelezettségei:

-        a szövetség alapszabályát és más szabályzatait megtartani.

-        a szövetség célkitűzéseit támogatni.

-        tagjaik után a taggyűlés által megszabott tagi hozzájárulást megfizetni, tagnévsort és címjegyzéket a szövetségnek megküldeni.

 

   

II. A SZÖVETSÉG SZERVEI, TISZTSÉGVISELŐI, A TESTÜLETI SZERVEK MŰKÖDÉSI RENDJE

 

A Szövetség tevékenységét és ügyeit állandó és ideiglenes jellegű testületi szervek, az azokba választott tisztségviselők intézik. A feladatok megvalósításában a központi irodában és egyes munkahelyeken alkalmazott dolgozók működnek közre.

 

1.    A szövetség testületi szervei:

 

-     MGKSZ taggyűlése,

-     MGKSZ elnöksége,

-     MGKSZ Felügyelő Bizottsága,

-     MGKSZ Etikai Bizottsága,

-     MGKSZ Bíráló Testülete,

-     MGKSZ Minősítő Bizottsága,

-     MGKSZ szakosztályainak vezetőségei,

-     MGKSZ szakbizottságai.

 

A Szövetség taggyűlése, illetve elnöksége esetenként a felmerülő feladatok jellegétől függően hosszabb vagy rövidebb időtartamra ideiglenesen működő bizottságokat hozhat létre.

 

 2.    A taggyűlés

 

(1) A Szövetség legfőbb testületi szerve a taggyűlés, amely (továbbiakban: taggyűlés) a Szövetség működését és szerepét érintő minden kérdésben jogosult dönteni.

 

(2) A taggyűlés tagjai a tagegyesületek képviselői. A taggyűlésen az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, illetve az Etikai Bizottság elnöke csak tanácskozási joggal vehet részt. Amennyiben az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, illetve az Etikai Bizottság elnöke a taggyűlésen a tagegyesület képviseletében is eljár, megilleti a szavazati jog.

 

(3) A Szövetség taggyűlése nyilvános, azon bárki részt vehet.

 

3.    A taggyűlés hatásköre

 

(1) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)    az alapszabály megállapítása és módosítása,

b)   az etikai szabályzat megállapítása és módosítása,

c)    az elnökség megválasztása, valamint visszahívása, ezen belül - az elnök, az alelnökök és a szakosztályok elnökeinek kifejezetten erre a tisztségre való megválasztása,

d)   a Felügyelő Bizottság, ezen belül az elnök kifejezetten erre a tisztségre történő megválasztása, visszahívása,

e)    az Etikai Bizottság, ezen belül az elnök kifejezetten erre a tisztségre történő megválasztása, és visszahívása,

f)    a Minősítő Bizottság elnökének megválasztása, visszahívása,

g)   a Szövetség megszűnésének, egyesülésének, szétválásának elhatározása és a vagyon felhasználására vonatkozó rendelkezés,

h)   az évi költségvetés, a munkaterv és a szövetségi tagsági díj megállapítása, módosítása,

i)     az elnök, alelnökök, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság elnöke díjazásának megállapítása, valamint éves keretösszeg jóváhagyása az egyéb bizottságok és testületi szervek vezetőinek és tagjainak díjazására,

j)     a Szövetség elnöksége, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság elnökének beszámoltatása, az éves beszámoló- és vagyonmérleg elfogadása és a választott testületi szervek, illetve tisztségviselő részére a felmentvény megadása,

k)   a számviteli törvény szerinti beszámoló, illetve közhasznúsági melléklet elfogadása,

l)     a Szövetség vagyoni helyzetét jelentősen érintő jogi ügyletek jóváhagyása, ha az esetenként a 3.000.000 Ft értéket meghaladja,

m) megválasztja a jelölő és szavazatszedő bizottság tagjait,

n)   az alapszabályban meghatározott esetekben az elnökség és egyéb testületi szervek határozatainak megerősítése, jóváhagyása, valamint a határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása,

o)   dönt a Szövetség nemzetközi szervezethez való csatlakozásáról.

p)   A visszahívás szabályai:

-          A megválasztott tisztségviselőket a taggyűlés abban az esetben hívhatja vissza tisztségükből, ha bizonyítottan vétettek a szövetség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltak ellen.

-          A szövetség tulajdonát képező anyagok és eszközök gondatlan kezeléséért.

-          A vezetőtől elvárható etikai szabályok megsértéséért, illetve a megválasztott feladatkör el nem végzéséért.

-          A visszahívás az Etikai Bizottság elnöke előzetes meghallgatás és bizottsági vizsgálat után bizonyítottság esetén kezdeményezi a taggyűlés felé

q) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

r) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

s) a végelszámoló kijelölése.

 

4.    A Taggyűlés összehívása, határozatképessége

 

(1) A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

(2) A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha

-     az ok és a cél megjelölésével a tagegyesületeknek legalább tíz százaléka írásban kéri,

-     a Felügyelő Bizottság azt írásban indítványozza,

-     az elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság létszáma felénél kevesebbre csökken

-  a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy 

- a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

 

(3) A taggyűlést az elnökség hívja össze. A taggyűlés tárgysorozatát tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal a képviselőknek meg kell küldeni, a napirend közlésével együtt.

 A meghívónak tartalmaznia kell

a) a Szövetség nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A taggyűlés az ülését a székhelyén vagy egyéb az elnökség által meghatározott helyszínen tartja.

Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a taggyűlést akkor lehet megtartani, ha a taggyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az taggyűlés megtartásához.

A taggyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

(4) A taggyűlés elnöki tisztjét a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén a gazdasági alelnök látja el.

 

(5) A taggyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével hozza.

A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Szövetség céljának módosításához és a megszűnésről szóló taggyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.   

A Szövetségnek más társadalmi egyesülettel való egyesülésére, valamint megszűnés esetén a vagyonának felhasználására (felosztására) vonatkozó taggyűlési döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Titkos szavazással választja meg a szövetség

-     az elnökség tagjait,

-     a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait,

-     az Etikai Bizottság elnökét és tagjait.

Titkos szavazással dönt minden olyan esetben, amikor a taggyűlés tagjainak legalább fele azt kéri,

Minden egyéb tisztségre történő választás nyílt szavazással történik.

Szavazategyenlőség esetén a tárgyalt napirendi pontot elvetettnek kell tekinteni és a soron következő taggyűlésen ismét szavazásra kell bocsátani.

 

Titkos szavazás esetén a szavazatokat a szavazásra jogosultak külön szavazócédulán (nevük feltüntetésének mellőzésével), zárt dobozban összegyűjtve adják le.

A szavazatok összeszámlálását a nyílt szavazással megválasztott háromtagú szavazatszámláló bizottság végzi.

Nyílt szavazás esetén a szavaztok összeszámolását a jegyzőkönyvvezető végzi. 

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 (6) A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben rögzíteni kell a megjelentek számát, a határozatképességet, a hozzászólások lényegét és a taggyűlés által hozott határozatokat, szavazati arányokat.

A jegyzőkönyvezető személyét a taggyűlés választja meg nyílt szavazással.

A taggyűlések időpontjáról, a tárgyalt napirendekről, a hozott határozatokról az elnök nyilvántartást vezet. Az ülésekről készült jegyzőkönyvben a döntések (határozatok) meghozatalánál rögzítésre kerül, a döntést támogatók és ellenzők számaránya név szerinti feltüntetéssel.

 

(7) A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és az e célra felkért két tag hitelesíti. A határozatokat 30 napon belül végrehajtás céljából meg kell küldeni a választott testületek vezetőinek és az érintett tisztségviselőknek.

 

(8) A taggyűlés határozatairól körlevél, illetve a Szövetség szaklapja útján tájékoztatni kell a tagegyesületeket.

 

(9) A taggyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tagszervezet képviselője részt vesz. Határozatképtelenség esetén legkorábban 30 perc múlva, de legkésőbb 30 napon belül ugyanazon tárgysorozattal a taggyűlést újra össze kell hívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt taggyűlés a megjelent képviselők számától függetlenül csak akkor lesz határozatképes, ha a taggyűlési meghívóban a tagok erről előzetesen tájékoztatva vannak, ennek megfelelően távolmaradásuk következményeiről ismeretük van. 15 napon belül, és ismételt meghívó megküldése nélkül csak akkor lehet az újabb taggyűlést megtartani, ha az eredeti taggyűlés meghívójában rögzítésre került ennek időpontja.

 

5.    Az Elnökség

 

(1) Az Elnökség a Szövetség általános hatáskörű végrehajtó szerve, az ügyintézés és az ügyvitel irányítója, amely gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint a szövetségi munka folyamatos ellátásáról.

 

     (2) Az Elnökség elnöki tisztjét a Szövetség elnöke látja el.

(3) Az Elnökség tagjainak száma 15 fő.

 

a) Az Elnökség tagjai:

-     az elnök,

-     a két alelnök, (gazdasági, szakmai),

-     a négy szakosztály elnöke,

-     a Minősítő Bizottság elnöke,

-     a hét régióból régiónként választott egy elnökségi tag.

 

b) Az Elnökség

-     kitűzi a taggyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti a tárgysorozatát, és gondoskodik a taggyűlés összehívásáról,

-     dönt a taggyűlés által hatáskörébe utalt kérdésekben,

-     gazdálkodik a taggyűlés által megállapított költségvetés keretében,

-     megállapítja az ügyintéző szervezet ügyrendjét, valamint a Szövetség szervezeti és működési szabályzatát,

-     dönt az új gazdálkodó, illetve gazdasági - vállalkozási egységek létrehozásáról,

-     dönt az 1 millió és 3 millió Ft közötti értékű jogügyletek megkötésében,

-     jóváhagyja a testületi szervek - a Felügyelő Bizottság, és Etikai Bizottság kivételével - ügyrendjét, valamint a Szövetség egyéb belső szabályzatait,

-     létrehozza a Szövetség szakosztályait, ellátja azok irányítását, és beszámoltatja elnökeit,

-     a szövetségi célkitűzések megvalósítását elősegítő állandó és ideiglenes működésű szakbizottságokat hoz létre, meghatározza azok feladatait és működésük rendjét,

-     az illetékes szakosztályok javaslataira támaszkodva jóváhagyja, szükség szerint módosítja a hazai kisállatfajok, illetve fajták leírását és bírálati szabályzatát,

-     megválasztja a Bíráló Testület vezetőségét és meghatározza a Bíráló Testület vezetőségének a létszámát, a Minősítő Bizottság tagjait,

-     megválasztja a szakbizottságok vezetőit (elnök, titkár), és megállapítja azok javadalmazását,

-     dönt a Szövetségbe való tagfelvétel tárgyában,

-     dönt az országos és nemzetközi rendezvények szervezéséről,

-     kinevezi a Szövetség magasabb vezető állású dolgozóit, és gyakorolja velük szemben a munkáltatói jogokat,

-     gondoskodik arról, hogy a Szövetség keretében működő gazdálkodó, illetve gazdasági tevékenységet folytató egységek munkája és gazdálkodása évenként legalább egyszer felülvizsgálatra kerüljön,

-     amennyiben indokoltnak látja, törli, illetve az Etikai Bizottság javaslatát figyelembe véve kizárással megszünteti az érintett egyesület tagsági viszonyát,

-     elbírálja az Etikai Bizottság első fokú határozatait, az etikai szabályzat által hatáskörébe tartozó ügyekben,

-     a tenyésztői munka eredményeinek, valamint a Szövetség érdekében végzett munka elismeréseként adományozza a Szövetség által alapított díjakat, elismeréseket és kitüntetéseket.

 

c) Kijelöli a Szövetség képviseletében külföldre utazók személyét. Ezt a jogkörét az elnökre átruházhatja.

 

d) Az Elnökség évente legalább hat alkalommal (kéthavonként) rendes ülést tart, de össze kell hívni az Elnökséget, ha tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével azt írásban kéri, valamint ha a Szövetség elnöke szükségesnek tartja.

Az elnökség ülését a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén a gazdasági alelnök hívja össze írásban a napirend közlésével és látja el az elnökléssel járó feladatokat. Az elnökség tagjait és a meghívottakat az elnökségi ülések időpontját megelőzően 8 nappal írásban kell értesíteni.

Az Elnökség üléseiről értesíteni kell a Felügyelő Bizottság elnökét is, aki tanácskozási joggal részt vehet az ülésen.

Az ülés határozatképes, ha azon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalt napirendi pontot elvetettnek kell tekinteni és a soron következő ülésen ismét szavazásra kell bocsátani.

Szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve az elnöklő elnökségi tag szavazata dönt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a határozatokat írásba kell foglalni. Az elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség működésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

 

6.    A Szövetség elnöke

 

(1) A Szövetség elnökét - titkos szavazással - 5 évi időtartamra a taggyűlés választja.

 

Az elnök a szövetségi ügyek elsőszámú elvi irányítója és a szövetség törvényes képviselője. Képviseli a szövetséget a felügyelő szerv, más állami és társadalmi szervek előtt, valamint a külföldi és nemzetközi szervezeteknél.

Képviseleti jogát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint átruházhatja.

Az elnök a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

 

(2) Feladatai és hatásköre:

a) összehívja a taggyűlést, az Elnökséget és azok ülésein elnököl,

b) szervezi és irányítja az Elnökség munkáját,

c) őrködik a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett, szervezi a Szövetség belső ellenőrzését,

d) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, a Szövetség költségvetés szerinti gazdálkodását, és szükség szerint módosítási javaslattal él a taggyűléshez,

e) szervezi és irányítja a Szövetség alapvető célkitűzéseinek megvalósítása érdekében folyó tevékenységet.

f) Az éves költségvetésen belül költségkeret-átcsoportosítást engedélyezhet - a bér- és a jutalmazás kivételével - a költségvetés kiadási összegének 5 %-áig.

g) Munkaszerződések megkötéséhez egyetértése, állóeszközök beszerzéséhez vagy olyan más jogügylet megkötéséhez, melynek értékösszege esetenként a 100.000 Ft-ot meghaladja, előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

h) A költségvetés és a pénzügyi szabályzat keretei között utalványozási jogkört gyakorol, aláírja elsősorban a kizárólagos hatáskörébe tartozó leveleket, okiratokat, hivatalos kiadványokat és felelős az azokban foglaltak valódiságáért.

i) Indokolt esetben etikai eljárást kezdeményez a tisztségviselőkkel szemben,

j) gyakorolja a Szövetség valamennyi alkalmazottja felett a munkáltatói jogokat, melyek egy részét a gazdasági alelnökre átruházhatja,

k) biztosítja a testületi szervek határozatainak kihirdetését, és szervezi azok végrehajtását.

 

(3) A Szövetség elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

 

(4) Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének szabályait. A kérelmező személyes adatai hozzájáruló nyilatkozat hiányában nem vehető fel és nem tárolható.

 

7.    A Szövetség alelnökei

 

(1) A taggyűlés választja meg 5 éves időtartamra, a szövetség gazdasági alelnökét és szakmai alelnökét.

 

A gazdasági alelnök:

a) szervezi és irányítja a szervezeti élettel összefüggő ügyintézést és adminisztratív tevékenységét,

b) intézi a tagegyesületek, testületi szervek vezetőinek, illetve képviselőinek Szövetséghez érkezett ügyeit, illetve a hatáskörét meghaladó ügyeket az illetékeshez továbbítja és a szükséges segítséget megadja,

c) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szövetségi munkaapparátus tevékenységét

d) akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

 

A szakmai alelnök:

a)  gondoskodik a szakmai területen előírt okmányok és nyilvántartások vezetéséről, a kötelező adatszolgáltatásról,

b)  szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakbizottságok működését,

c)   egyben – külön választás nélkül - a Bíráló Testület elnöke is.

 

8.    A Felügyelő Bizottság

 

(1) A Szövetség Felügyelő Bizottsága a tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek biztosításának, a testületi szervek működésének, a gazdálkodásnak, összességében a Szövetség jogszabály és alapszabályszerű működésének a legfőbb testületi ellenőrző szerve, mely a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

 

(2) A Felügyelő Bizottság létszáma 4 fő, elnökét és tagjait a taggyűlés 5 éves időtartamra választja titkos szavazással. A Felügyelő Bizottsági taggá választott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül köteles az összeférhetetlenségi akadályt megszüntetni.

 

(3) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségnél munkaviszonyban nem állhatnak, más választott testületben tisztséget nem tölthetnek be.

 

(4) A Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein, akadályoztatása esetén a bizottság valamely tagjával képviseltetheti magát.

 

(5) A Felügyelő Bizottság feladat és hatásköre:

-     jogosult a Szövetség szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni,

-     az Elnökséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak megfelelően járjon el,

-     összehívja a Szövetség legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Szövetség vagy a tagok érdekeit,

-     köteles megvizsgálni a legfőbb szerv üléseinek napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik,

-     indítványozhatja a tisztségviselők visszahívását, továbbá a taggyűlés összehívását,

-     összehívja a taggyűlést, ha az Elnökség nem tenne eleget az alapszabályban erre vonatkozóan előírt kötelezettségének,

-     írásbeli jelentést készít a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére,

-     ellenőrzi a közhasznú szerv működését és gazdálkodását,

-     ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket,

-     megvizsgálhatja, illetve betekinthet a Szövetség könyveibe és irataiba.            

(6) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)      a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyként súlyosan érintő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,

b)      a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

(7) Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze a taggyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

(8) Haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

 

(9) A Felügyelő Bizottság testületként jár el.

 

(10) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás során hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalt napirendi pontot elvetettnek kell tekinteni és a soron következő ülésen ismét szavazásra kell bocsátani.

Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

(11) A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a Szövetség tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

 

(12) A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze írásban a napirend közlésével és vezeti le azokat. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

 

(13) A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a taggyűlés hagy jóvá.

 

(14) A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.

 

(15) Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, a Szövetség elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

 

(16) Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a taggyűlést. A Felügyelő Bizottság az ellenőrzés (vizsgálat) megkezdéséről az ellenőrzött egység vezetőjét értesíti, a vezető az ellenőrzésnél jelen lehet, és a megállapításokra észrevételt tehet.

 

(17) A Felügyelő Bizottság jogosult a tagegyesületektől és a Szövetség alkalmazottaitól felvilágosítást kérni.

 

(18) A Felügyelő Bizottság üléséről és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, az utóbbit ismertetni kell az ellenőrzésben érdekelt személyekkel, akik annak tartalmára észrevételeket tehetnek.

 

(19) A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.

 

9.    Az Etikai Bizottság

 

(1) A Szövetség Etikai Bizottsága az alapszabályban előírt kötelességek és rendelkezések megszegésével, az etika írott és íratlan szabályainak be nem tartásával, valamint a szövetségi testületi tagsággal kapcsolatos vétkes kötelezettségszegés elbírálásának szövetségi szerve, mely a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

 

(2) Az Etikai Bizottság a taggyűlés által titkos szavazással 5 évi időtartamra választott elnökből és 3 tagból áll. Munkájáért a taggyűlésnek tartozik felelősséggel. Évenként beszámolni köteles az etikai és fegyelmi helyzetről, valamint a felelősségre vonási gyakorlat alakulásáról.

 

(3) Működése során esetenként 3 tagú tanácsban jár el, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

(4) Az Etikai Bizottság feladatait és eljárási szabályait az etikai szabályzatban kell meghatározni.

 

(5) A Szövetség alkalmazotti állományában álló dolgozók fegyelmi-etikai ügyei nem tartoznak az Etikai Bizottság hatáskörébe.

 

10. A Szövetség Bíráló Testülete

 

(1) A Bíráló Testületet a Szövetség által rendezett tanfolyamon képesítést szerzett, valamint más szakmai szervezetek által kiadott - a Szövetség által elismert - képesítéssel, illetve az Elnökség által felkért, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező egyesületi tagok alkotják.

 

(2) A testület tagjai köréből létrehozott bíráló bizottságok látják el a hazai (országos, területi és helyi), a nemzetközi és külföldi kiállításokon a bírálói teendőket, valamint a tenyésztelepi bírálatokat.

 

(3) A Bíráló Testület tagjait ágazati szekciókba tömörítve, a testület elnökéből és a szekciók titkáraiból álló vezetőség irányításával fejti ki tevékenységét.

 

(4) A Bíráló Testület elnöki tisztjét a Szövetség szakmai alelnöke tölti be, a titkárokat a testület elnökének javaslata alapján az Elnökség választja 5 éves időtartamra, és egyben meghatározza a vezetőség létszámát is.

 

(5) A Bíráló Testület vezetőségének feladatai:

a) ágazati szekciónként és minősítés szerint nyilvántartja a testület tagjait,

     b) megszervezi a bírálók képzését és vizsgáztatását,

     c) az egységes szemlélet és a követelmények felfrissítése érdekében meghatározott   időnként továbbképzést tart,

     d) irányítja az egyes szekciókba tömörült bírálók tevékenységét és gondoskodik az         igényelt bírálói teendők ellátásáról,

e) ellenőrzi a bírálói munkával összefüggő feladatok ellátását és javaslattal él a bírálati       szabályzat szükségszerű módosítására,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri a tagegyesületek és a szakosztályok tevékenységét.

 

(6) A Bíráló Testület vezetősége maga készíti el ügyrendjét, amit az Elnökség hagy jóvá. Az ügyrend a Szövetség szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

 

11. A Minősítő Bizottság

 

(1) A Minősítő Bizottság feladata, hogy a Szövetség tagegyesületeinek tagjai által folytatott tenyésztői munkát figyelemmel kísérje és az elért eredmények alapján értékelje. A minősítést a tagoknak kell kérni az egyesületen keresztül.

 

(2) A bizottság elnökét a taggyűlés, tagjait az elnök javaslatát figyelembe véve az egyesületi tagok köréből (szakágazatonként 1-1 főt) a Szövetség Elnöksége választja 5 évi időtartamra.

 

(3) A Minősítő Bizottság feladata a minősítési szabályzat kidolgozása, amit az Elnökség a Bíráló Testület és a szakosztályok vezetőségeinek véleményét is figyelembe véve hagy jóvá.

 

(4) A Minősítő Bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

 

(5) A Minősítő Bizottság elnöke tagja az Elnökségnek, a taggyűlés kiemelten erre a tisztségre választja meg.

 

12. A szakosztályok

 

(1) A szövetség szervezetében a következő szakosztályok működnek:

-     röpgalambtenyésztő,

-     díszgalambtenyésztő,

-     nagytestű alakgalambtenyésztő,

-     vegyes kisállattenyésztő.

 

(2) A szakosztályok feladata a tevékenységi körüknek megfelelő tenyésztési ágban a szakmai ismeretek és információk széleskörű terjesztése, az egyesületek szakmai tevékenységének sokoldalú segítése, a tagok tenyésztői munkájának szakszerű irányítása és a klubélet kialakítására vonatkozó igények esetén annak elősegítése.

 

(3) Ügyrendjükben meghatározott szakmai tevékenységi körökben országos jellegű fajtaklubokat hozhatnak létre. A szakosztályok legfőbb szerve a szakosztályülés, amelyen a megfelelő profilú egyesületi szakosztályok képviselői, valamint a fajtaklubok vezetői vesznek részt. Jogosult részt venni a szakosztályi ülésen a szakosztállyal nem rendelkező egyesületek megfelelő meghatalmazással ellátott képviselője is.

 

(4) A szakosztályok élén 3-7 tagú vezetőség áll, melynek munkáját a szakosztály ügyrendjének megfelelően az illetékes szakosztály elnök, - aki egyben a Szövetség Elnökségének tanácskozási joggal rendelkező tagja - szervezi és irányítja. A szakosztály vezetősége további tagjait a szakosztályülés választja 5 évi időtartamra.

 

(5) A szakosztályok éves munkaterv és költségvetés szerint dolgoznak, a Szövetség költségvetéséből részükre biztosított kerettel gazdálkodnak. Beszámolási és elszámolási kötelezettséggel az Elnökség felé tartoznak.

 

(6) A szakosztályok titkárai tanácskozási joggal vehetnek részt az Elnökség ülésein.

 

13. A Szövetség bizottságai

 

(1) A taggyűlés és az Elnökség a Szövetség tevékenységével összefüggően és célkitűzései megvalósításának elősegítése érdekében - meghatározott célra és időtartamra - bizottságokat hozhat létre.

 

(2) A bizottságok működési körét, feladatát és létszámát a létrehozó testületi szerv határozza meg.

 

(3) A bizottságok tagjai körébe, vagy egy-egy meghatározott feladat ellátására, szakirányú képesítéssel rendelkező olyan személy is felkérhető, aki nem tagja a Szövetségnek, feltéve, hogy esetleges korábbi tagsági viszonya nem kizárással szűnt meg.

 

14. A tisztségviselők

 

a)    A Szövetség tisztségviselői

-        a Szövetség elnöke,

-        a Szövetség alelnökei

- gazdasági alelnök

- szakmai alelnök (mindenkori Bíráló Testület elnöke)

-        az Elnökség további tagjai,

-        a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,

-        az Etikai Bizottság elnöke és tagjai,

-        a Minősítő Bizottság elnöke.

 

b)  Nem lehet tisztségviselő az, aki

-     nem tagja a Szövetség keretében működő egyesületnek,

-     korlátozottan cselekvőképes,

-     kizárást vagy tisztségéből elmozdítást kimondó fegyelmi határozat, illetve közügyektől eltiltó bírósági ítélet hatálya alatt áll,

-     ellene büntető vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,

-     jogerős büntető ítélet hatálya alatt áll.

 

(1) A tisztségviselők választása a taggyűlésen titkos szavazással, szótöbbséggel történik, és általában 5 évi időtartamra szól. Az 5 éves időszak közben történő megválasztás a választási időszak végéig érvényes.

 

(2) Erkölcsi bizonyítványhoz kötött tisztségek: az elnök, az alelnökök, az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, akik megválasztásukat követő 30 napon belül kötelesek az erkölcsi bizonyítványt beszerezni.

 

(3) A tisztségviselők fegyelmi felelőssége a tisztségükből folyó kötelezettségek vétkes megszegése esetén áll fenn. A fegyelmi vétséget elkövető tisztségviselőre kiszabható büntetések:

-     megrovás,

-     szigorú megrovás,

-     tisztségéből való elmozdítás.

 

(4) A tisztségviselők anyagi felelősséggel tartoznak a jogszabályok és az alapszabály rendelkezései, valamint a tisztségükből fakadó kötelezettségek megszegésével vétkesen okozott kárért.

 

(5) Szándékos károkozásnál a tisztségviselő a teljes kárért felel, gondatlan károkozás esetén felelőssége a tisztségével összefüggő előző évi díjazása erejéig áll fenn.

 

(6) Az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai együttesen kötelesek megtéríteni a Szövetségnek azt a kárát, amelyet működésük körében a jogszabályok, illetőleg a Szövetség belső szabályzatai vagy kötelességeik megsértésével vétkesen okoztak. Nem felel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen bizonyíthatóan tiltakozott.

 

15. A kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

 

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

(2) Közeli hozzátartozók (Ptk. 8:1. §. (1) 1. pontja) nem lehetnek egyidejűleg a Szövetség tisztségviselői.

 

Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn

-     egyfelől az Elnökség közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, másfelől közvetlen felettesük között, továbbá

-     egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai között.

 

Nem lehet a Szövetség tisztségviselője az a személy sem, aki a Szövetség felett a törvényességi felügyeletet gyakorolja, továbbá ellenőrzi, vagy a hatósági feladatokat ellátó szervnél a feladat végzésében közreműködik.

 

(3) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. §. (1) 1. pontja) pontja) élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.

 

(4) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b)a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

(5) Más közhasznú szervezet megszűnését követő három évig a Szövetségnél nem lehet vezető tisztségviselő az, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

 

(6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

         

16. A választott szervek tagjainak díjazása

 

(1) A Szövetség célkitűzéseinek megvalósításáért végzett és a választott tisztségükből folyó feladatukkal összefüggő tevékenységükért rendszeres díjazásban (tiszteletdíjban) részesíthetők:

-     az elnök

-     az alelnökök,

-     a Felügyelő Bizottság elnöke

-     az Etikai Bizottság elnöke

-     a szakosztályok elnökei

-     a Minősítő Bizottság elnöke.

 

(2) Az éves munkavégzés figyelembevételével egyszeri díjazásban (tiszteletdíjban) részesülhetnek:

-     az Elnökség előbbiekben nem említett tagjai,

-     a Felügyelő Bizottság tagjai,

-     az Etikai Bizottság tagjai,

-     a Minősítő Bizottság tagjai,

-     a szakosztályok vezetőségi tagjai,

-     egyéb - a Szövetség érdekében - kiemelkedő munkát végző tagegyesületi tagok.

 

(3) A taggyűlés az elnök, az alelnök, Felügyelő Bizottság elnöke, valamint az Etikai Bizottság elnöke tiszteletdíját személyre szólóan, a további tisztségviselőkét pedig keretösszegben határozza meg, aminek felosztása az Elnökség hatáskörébe tartozik.

 

17. Az ügyintéző szervezet

 

(1) A Szövetség adminisztrációs, nyilvántartási és számviteli feladatait a központi iroda látja el. Az iroda tevékenységét a gazdasági alelnök irányítja. Működésének részletes feltételeit a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

 

18. Szövetség képviselete

 

(1) A Szövetség képviseletére az elnök önállóan jogosult, akadályoztatása esetén képviseleti jogát átruházhatja bármelyik másik elnökségi tagra.

 

19. A területi egységek

 

(1) A Szövetség területi alapegységei a területi egységek.

 

20. Közhasznúsági nyilatkozatok

 

(1) A Szövetség által végzendő tevékenység a 2011. évi CLXXV. tv. 2. § 20. pont alapján:

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális örökség megóvása;

- természetvédelem, állatvédelem.

 

(2) A szövetség az alábbiakban megjelölt jogszabályokban meghatározott, (3) bekezdésben megjelölt tevékenységeket végzi közhasznú tevékenységként: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (4. § (1) bek. a)-u)), 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről (5 § (1) bek.), 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (64. § (1) bek.).

 

(3) A Szövetség keretében, annak irányításával széleskörű tevékenység valósul meg, ami kiterjed a közhasznú tevékenységek közül a nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés, a kulturális örökség megóvása, a természetvédelem és állatvédelem körére, valamint a haszon, dísz és kedvtelésből tartott kisállatok (galamb, baromfifélék, díszmadarak és egyéb szárnyasok, házinyúl, és különféle prémes állatok, stb.) tenyésztésével összefüggő feladatokra, különféle szolgáltatások nyújtására, továbbá a kisállatok tenyésztésével kapcsolatos termékek forgalmazásának elősegítésére, a Szövetség céljával szimpatizálók részére találkozók, rendezvények szervezésére.

 

(4) A Szövetség rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá - amennyiben tagsággal rendelkezik - biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

(5) Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a közhasznú társaság az alábbiakat vállalja:

- A Szövetség szakmai felkészítő tanfolyamot szervez, képzést biztosít.

- A Szövetség vállalja, hogy biztosítja a képzéshez szükséges tankönyveket.

- A Szövetség vállalja célja szerinti előadások, vitafórumok és rendezvények szervezését.

- A Szövetség vállalja az általa szervezett szakmai képzéseknek - a jogszabályok feltételei szerinti - tanúsítványok, bizonyítványok kiállítását.

- A Szövetség kedvezményesen biztosítja a képzéshez szükséges tananyagokat, segédanyagokat.

- A Szövetség vállalja, hogy a céljának megfelelő szakmai kiadványokat (folyóirat, oktatófilm) elkészíti el és bocsátja az érdekeltek részére.

- A Szövetség céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel, oktatási-nevelési intézményekkel, tagegyesületekkel, illetve más egyesületekkel.

 

(6) A Szövetség évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Szövetség által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – a Szövetség székhelyén – bárki részére rendelkezésére állnak.

 

(7) A Szövetség közcélú és közhasznú tevékenységéhez felhasználja az 1996. évi CXXVI. törvény (ill. a mindenkor érvényes jogszabály) szerint tagjai és más támogatók által, jövedelemadójukból számára átutalt összegeket.

 

Közhasznúsági melléklet:

 

(1) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

21. A Szövetség megszűnése, felszámolása

 

(1) A Szövetség megszűnik, ha

 a) a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,

b) a Szövetség tagegyesületeinek száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

c) a tagegyesületek kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a Szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Szövetséget a nyilvántartásból törli.

 

 (2) Ha a Szövetség megszűnik vagy megszűnését megállapítják, vagyona a hitelezőkkel történő elszámolás után a tagegyesületek között, létszámuk arányában osztandó fel.

 

Vegyes rendelkezések

 

(1) A Szövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

 

(2) Amennyiben a Szövetség olyan tevékenységet végez, amelyet a jogszabály feltételhez köt, a tevékenység felett hatáskörrel rendelkező állami szerve a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

 

(3) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a később meghozandó Taggyűlési határozatok rendelkezései megfelelően irányadók.

(4) A Szövetség módosított alapszabályát az alapító tagok Dabason, 2016. december 11. napján tartott Taggyűlése jóváhagyta.

(5) Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A tagok vállalják, hogy együttműködnek az egyesület jelen Alapszabálya, bírósági nyilvántartásba vételének érdekében.

Az Alapszabály rendelkezései alulírott napon, az Alapszabály aláírásával lépnek életbe.

Monor, 2016. december 11.

 

 

 „Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának”

 

Az alapszabály azon részei, melyek az eddigi alapszabályhoz képest megváltoztak, félkövér, dőlt betűkkel, valamint aláhúzással kerültek jelölésre. 

 

 

 

 

Kiss Gabriella

Uhrner Antal

Borbola László

Gazdasági alelnök

Elnök

Szakmai alelnök

 

 

  

 

jegyzőkönyvvezető

jegyzőkönyvhitelesítő

jegyzőkönyvhitelesítő

 

 

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

1/        név: …………………………….…

            lakcím: ……………………………….

            aláírás: …………………………….

 

2/        név: …………………………….…

            lakcím: ……………………………….

 

            aláírás:……………………………… 

Az alapszabály nyomtatható változata ide kattintva érhető el.